Tavaly novemberben az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,6 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás októberéhez viszonyítva is 2,3 százalékkal mérséklődött – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezek az adatok komoly hatást gyakorlonak a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatokra.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé, valamint a vegyi anyag, termék gyártásáé. Az ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal csökkent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben értékelte az adatokat. A tárca szerint a kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával a következő hónapokban már újra növekedés várható. Ezt vetítik előre a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexek is.
A hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előre hozott jelentős emelése, a visszaeső infláció is támogatja, de pozitív hatást gyakorol a kamatstop és a bankok önkéntes kamatplafonja, amelyet mind a vállalati, mind a lakáshitel-kihelyezések élénkülése is tükröz – írták közleményükben.
Pedig korábban ennél jobb adatok érkeztek:
Az ipar novemberi teljesítménye – ellentétben a kiskereskedelemmel – igen komoly negatív meglepetést hozott – összegezte az adatokat Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint éves összevetésben a termelés 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a naptárhatással kiigazított adatok alapján, ami az októberi adat fényében még rosszabb képet fest.
Ráadásul még azt sem mondhatjuk, hogy a bázishatás miatt romlott az ágazat teljesítménye. Ugyanis a magyar ipar havi alapon lényegében összezuhant: 2,3 százalékkal esett vissza a termelés volumene novemberben az előző hónaphoz képest. Mindennek fényében az elmúlt hónapokban látott stabilizálódás után újból egy lecsúszás veheti kezdetét. Persze egy adatból még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de kétségtelen, az ágazat így továbbra is tartja a lejtmenetet, és a termelés összvolumene beesett a Covid-válság utáni, vagyis a 2020 végén, 2021 elején regisztrált kibocsátási szintre.
A részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes közlése bizony tartogatott némi meglepetést. Bár ha jobban belegondolunk, ilyen mértékű havi visszaesés aligha következhetne be a húzóágazatok rossz teljesítménye nélkül. És valóban, miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ezalól csupán a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártása volt kivétel.
Továbbá Virovácz Péter szerint ez két csekély súlyú ágazat, így egyértelmű, hogy a legnagyobb hatású villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar is gyenge hónapot zárt novemberben. „Habár a Nitrogénművek egyhavi leállása miatt várható volt, hogy valamivel gyengébb lesz az ipari teljesítmény, a két húzóágazat visszaesésére aligha számíthattunk.”
negatív hatást gyakorol ez a meglepően rossz ipari teljesítmény a negyedik negyedéves GDP-adatra.
Az ING elemzője szerint a kiskereskedelem pozitív meglepetését az ipar bőven ellentételezi, sőt nagyon úgy néz ki, hogy egy hatalmas decemberi pozitív meglepetés hiányában az ipar a negyedik negyedévben visszafoghatta a GDP-növekedést. Ezek alapján lefelé mutató kockázatok kezdenek kirajzolódni a negyedik negyedévre várt, visszatérő GDP-növekedés kapcsán.
(Borítókép: Napfénytető szerelése az összeszerelő üzemben az esztergomi Suzuki gyárban 2022. október 19-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)