Magyarország turizmusa tavaly túlszárnyalta a 2022-es év számait, sőt helyenként a 2019-es rekordévet is, idén pedig ennél is jobb eredményekre számíthatunk – jelezte az Indexnek Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke lapunknak arra is rámutatott, hogy számos külső tényező húzza vissza a hazai turizmus eredményét, amelyen nagyot dobna a globális légi forgalom visszaépülése.
2023-ban nemcsak a 2022-es év eredményeit szárnyalta túl a turizmus, de elérte, sőt olykor meg is haladta a 2019-es rekordévi számokat is – hangzott el az előzetes adatok alapján tartott évértékelő sajtótájékoztatón csütörtökön. Guller Zoltán, az MTÜ igazgatósági elnöke megjegyezte, hogy most az előzetes gyorsjelentést ismerteti, amelynek számainál jobb eredményeket várhatunk a végleges adatközlésnél, ugyanis számos kis szállásadó adatai még nem érkeztek meg.
Tavaly közel 16 millió turista több mint 41 millió vendégéjszakát töltött hazánkban, a szálláshelyek és a vendéglátás bevételei pedig két számjegyű, infláció feletti mértékben növekedtek
– ismertette az elnök, hozzátéve, hogy a Turisztikai Világszervezet napokban kiadott legfrissebb jelentése szerint Magyarországon a globális átlagnál magasabb a visszaépülés üteme, ami támogatja a gazdasági növekedés helyreállítását is.
Az MTÜ előzetes adatai szerint a magyar szálláshely-szolgáltatóknál 2022-höz képest 1 millió 300 ezer vendégéjszaka többlet keletkezett. Az MTÜ elnöke szerint ez azért rendkívüli eredmény, mert a nemzetközi konfliktusok – az orosz–ukrán háború és a gázai konfliktus – miatt egymillió vendégéjszaka maradt el az adatok szerint.
2022-höz képest a nemzetközi konfliktusok ellenére mégis 1,3 millióval tudtuk növelni a vendégéjszakák számát
– hangsúlyozta Guller Zoltán. A vendégforgalmi mutatók mellett a szálláshelyek összbevétele is nőtt, és elérte a 860 milliárd forintot, ami 23 százalékkal magasabb, mint 2022-ben. A vendéglátóhelyeken 18 százalékkal többet, 1780 milliárd forintot költöttek el tavaly a vendégek.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint az eredmény elsősorban a nemzetközi beutazóforgalom jelentős élénkülésének volt köszönhető. Az MTÜ elnöke szerint a számokon még látható a Covid-hatás, mégpedig, hogy egyre többen választottak külföldi úti célokat a korlátozások eltörlése után, illetve mérséklődött a belföldi turizmus. Ez Magyarországot tekintve is érződik, ugyanis külföldről 18 százalékkal több, 7,1 millió vendég érkezett.
Különösen impozáns volt a főváros vendégforgalmának erősödése, hiszen tavaly a magyarországi külföldi szálláshelyi forgalom 59 százalékát – 11,7 millió vendégéjszakát – regisztrálták Budapesten, ami markáns, 19 százalékos többletet jelent 2022-höz képest.
Most úgy látjuk, hogy 99 százalékban elértük a 2019-es rekordév forgalmát
– jelezte Guller Zoltán. Az Index kérdésére elmondta, hogy Magyarország turizmusa tavaly túlszárnyalta a 2022-es év számait, sőt helyenként a 2019-es rekordévet is, idén pedig ennél is jobb eredményekre számíthatunk. A számokat pedig megdobná, ha visszaépülne a globális légi forgalom.
Egy klasszikust idézve az elnök megjegyezte, hogy „nagyon várjuk már, hogy lobogjon a szélben a szélzsák”.
Guller Zoltán üdvözölte az állami szerepvállalást a Budapesti légi közlekedésben a Budapest Airport visszavásárlásával. A tavaly december végi Kormányinfón Orbán Viktor magyar miniszterelnök rávilágított, hogy óriási verseny zajlik a turizmusért, a konferenciaturizmusért, a nemzetközi szervezetekért, ez jelentős ereje az európai gazdaságnak, mindenki benne akar lenni ebben az üzletben, ezért kulcskérdés a légi közlekedés.
Guller Zoltán emlékeztetett, hogy a tavalyi évben záporoztak a pletykák és álhírek a balatoni turizmusról, amit a média egy része megragadott, és tovább is fújt, kárt okozva minden negatív cikkel a Balatonnál működő vállalkozásoknak és a magyaroknak.
Nem lett igaza Flesch úrnak, a Balatonnál közel 10 százalékos növekedés történt a 2019-es rekordévhez képest
– mondta az igazgatósági elnök, visszautalva Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnökének tévesnek bizonyult megállapításaira a balatoni turizmussal kapcsolatban. Guller Zoltán megjegyezte, hogy a legnépszerűbb belföldi turisztikai térségünk, a Balaton eredménye végül nemcsak a nyári főszezonban sikerült kiválóra, hanem az egész éves vendégszáma is 9 százalékkal meghaladta a 2019-es rekordév eredményét. „A Balaton népszerűségét jellemzi, hogy ebben a turisztikai térségünkben minden lakosra nyolc vendég jutott a nyári időszakban” – tette hozzá.
Az 1970-es években történt ehhez fogható szállodaépítési hullám az országban, de a mostani ezt is túlszárnyalja
– mondta korábban az Indexnek Détári-Szabó Ádám. A Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt két-három év Magyarország történetének legnagyobb szállodaépítési és -felújítási időszaka. Ismertette, hogy 480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott. Guller Zoltán lapunknak rámutatott, hogy valóban óriásléptekkel fejlődik a vidéki turizmus, ami egy tudatos stratégia alapján történik, amelynek keretében külön tervet állítottak össze a vidék és a főváros fejlesztésére.
Az eredményekhez a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártya is nagymértékben hozzájárult. 2023-ban nemcsak a feltöltések, hanem a költések is történelmi csúcsot döntöttek, összesen 449 milliárd forintot fizettek vele a felhasználók, amiben a SZÉP-kártya kedvezményes keretének 200 ezer forintos megemelése is közrejátszott – ismertette a sajtóeseményen az MTÜ.
2024-ben várhatóan tartós növekedési pályára áll a turizmus, a nemzetközi trendekkel összhangban hazánkban is ez évre várható a pandémia előtti beutazóforgalom teljes visszarendeződése. A turisták keresni fogják a különleges, autentikus élményeket, valamint a prémium-színvonalú ajánlatokat. Különösen népszerűek lesznek a kulturális, valamint a bleisure – vagyis az üzleti és szabadidős utazást kombináló – látogatások. Várakozásaink szerint 2024-re reális cél a 43 millió vendégéjszaka megközelítése
– emelte ki Guller Zoltán. Az MTÜ célja, hogy 2030-ig 20 millió vendég évi 50 millió vendégéjszakát töltsön el Magyarországon, az ágazat pedig legalább 16 százalékkal járuljon hozzá a GDP-hez.
A sajtóeseményen jelen volt Könnyid László, az MTÜ vezérigazgatója is, aki korábban 2019-től egészen 2022 májusáig látta el az MTÜ turizmusstratégiai, majd turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettesi feladatait. 2022 októberétől viszont a Magyar Turisztikai Minőség Tanúsító Testület (MTMT) ügyvezetőjeként dolgozott.
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, a GDP több mint 10 százalékát állította elő
– világítottak rá a sajtóeseményen. Hozzátették, hogy 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött ezen a területen, amelyekben több mint 400 ezer munkavállaló dolgozott. A turizmus versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség, a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Feladata a turizmusfejlesztés irányítása, stratégiájának meghatározása, a hazai és a küldő országokban folyó szakmai munka koordinációja, az országmárka fejlesztése, belföldi és nemzetközi kommunikációs és értékesítési kampányok lebonyolítása.
(Borítókép: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2021. augusztus 4-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images Hungary)