„A nehéz külső körülmények ellenére fél százalékkal sikerült növelni a munkahelyek számát, és ezzel fenntartani a magas foglalkoztatást Magyarországon” – nyilatkozta az Indexnek a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki arra is emlékeztetett, hogy tavaly a munkaerőpiac kifejezetten jól teljesített nemzetközi szinten is, a környező országokhoz képest – beleértve Ausztriát is –, Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási mutató.
„A jóléti államok helyett munkaalapú társadalmi rendszerre lesz szükség Európában. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte, olyan öntudatos közösség, amelyet az állam a maga munkájával szolgál. Az állam igazi ereje a nemzetből fakad” – fogalmazott Tusnádfürdőn még 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök, majd akkor azt is kijelentette:
véget ér a nyugati jóléti és fogyasztói társadalom időszaka, most a munkaalapú társadalmat kell felépíteni. Ebben a gyökeres átalakulásban megváltozik az állam szerepe is, amennyiben a visszafizethetetlenné vált államadósságot csak állami eszközökkel lehet rendezni, csak erőteljes állami akarattal lehet visszavezetni a munkaerőpiacra a munka nélkül maradtakat.
A napokban megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évre vonatkozó teljes foglalkoztatottsági és munkaerőpiaci jelentése:
A kontextushoz a további adatokat is fontos hozzátenni. A magyar gazdaság meglehetősen nehéz időszakon esett át 2022-ben, illetve 2023-ban: a fordulópont a tavalyi harmadik negyedév volt, amikor véget ért a technikai recesszió. Akkor már az előző negyedévihez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság. Az alábbi diagram jól szemlélteti a hullámvölgyet:
Ezek alapján leszögezhető: a háború, az energiaválság, az uniós pénzek tartós hiánya, továbbá a számos gazdasági nehézség a legkevésbé sem veszélyeztette a munkahelyeket. Ráadásul a reálkeresetek szeptemberben – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal már növekedtek az egy évvel korábbihoz képest (októberben 3,7, novemberben 5,7 százalékkal nőtt az adat). Ennek hatása már a bizalmi indexekben is tetten érhető.
A munkaerőpiac a nehézségek ellenére stabil maradt. A történelmi kihívások ellenére A reálbérekben is megtörtént a fordulat.
Bár korábban voltak olyan elemzések, amik azzal riogattak, hogy veszélyben vannak a magyarok munkahelyei, fontos hozzátenni, ez nem valósult meg, sőt mára inkább a munkaerőhiány lett a kérdés.
„A legnagyobb eredménynek munkaerőpiaci oldalról az tekinthető, hogy a nehéz külső körülmények ellenére fél százalékkal sikerült tovább növelni a munkahelyek számát, és ezzel fenntartani a magas foglalkoztatást Magyarországon” – fogalmazott az Index megkeresésére Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A foglalkoztatás növekedési üteme mérsékeltebb volt ugyan, mint az előző évben,
de az elsődleges munkaerőpiacon minden negyedévben emelkedett a munkában állók száma, miközben folytatódott az állami közfoglalkoztatás keretében dolgozók számának csökkenése.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban az Európai Unión belül változatlanul a legalacsonyabb munkanélküliségű ország. „Az elmúlt év átlagában a munkanélküliség szintje 4,1 százalékot tett ki, ami a 2010-es foglalkoztatási fordulathoz képest jóval kevesebb, mint felére esett vissza” – tette hozzá az államtitkár. Történelmi eredmény is született tavaly: soha nem volt még ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma.
Az államtitkár leszögezte: a hatékony munkaerőpiaci programok mellett az akut munkaerőhiány is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen kezdtek munkát keresni olyanok, akik korábban nem voltak jelen a magyar munkaerőpiacon. Az élénkülés növelte a munkaerő-kínálatot, egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon.
Ez magyarázza, hogy egyszerre nőtt a foglalkoztatottak száma, és minimálisan a munkanélküliek statisztikai létszáma. A foglalkoztatás bővülését segítette, hogy az egy évvel korábbihoz képest 11 ezerrel nőtt a 65 év felett munkát vállalók száma. A foglalkoztatás stabilitásához pedig az is hozzájárult, hogy szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz egyre többet ér a családok jövedelme.
Czomba Sándor aláhúzta, tavaly is folytatta a kormány azokat a foglalkoztatást elősegítő támogatási programokat, amelyek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezését segítették elő.
Az államtitkár kiemelte, hogy az Út a munkaerőpiacra és a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába célzott munkaerőpiaci programok mellett a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és a Széchenyi Kártya Program is komoly szerepet játszott abban, hogy a hazai kkv-szektor vállalkozásai meg tudták tartani a munkavállalókat, sőt esetenként bővítették is számukat. Szintén pozitívan járult hozzá a minimálbérek emelkedése, amelyek nem csak a tavalyi év elején emelkedtek,
példátlan módon már decemberben életbe lépett a 2024-es emelés.
Így az elmúlt év decembere óta a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedett, mindez egyértelműen javította a leghátrányosabb helyzetű munkavállalók körülményeit, munkavállalási hajlandóságát. „Az infláció visszaszorításának köszönhetően a reálbérek növekedése idén is folytatódhat.”
Az államtitkár emlékeztetett, idén januárban a foglalkoztatás további növelése érdekében egy generációváltást elősegítő programot indítottak, ami főként fiatal pályakezdők elhelyezkedését segíti. Már pályázható a kkv-k számára a kapacitásbővítő támogatás is, melynek segítségével a hátrányos helyzetű régiókban két és fél millió forintot kaphatnak a cégek minden új regisztrált álláskereső foglalkoztatása után.
Ahogy azt fent kiemeltük, a munkavállaló korú népesség foglalkoztatási szintje 74,8 százalékra, eddigi történelmi csúcsára emelkedett. Magyarország ezzel jelentősen meghaladja a 70 százalék körüli uniós foglalkoztatási átlagot. A V4-országok közül egyedül Csehországban magasabb a foglalkoztatás a magyarországinál, de a különbség nem jelentős, mindössze 3 százalékpont.
A környező országokban, beleértve Ausztriát is, Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási mutató.
Az előző évi szinthez képest Magyarországnak közel fél százalékkal sikerült javítani a foglalkoztatási rátát, míg Csehországban, Romániában és Szlovéniában visszaesett a foglalkoztatás az elmúlt évben.
Ám napjainkban Magyarországon már a munkaerőhiány lett a nagyobb prioritás. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban korábban leszögezte, növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást. A 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi szintről 85 százalékra szeretnék növelni. A 20–64 éves népesség 80 százalék feletti foglalkoztatási szintje már teljes foglalkoztatásnak tekinthető, azonban még tovább is javítható:
a korcsoportos népesség közel 20 százaléka nem végez keresőtevékenységet.
Czomba Sándor lapunknak kifejtette, hogy a fiatalok és az idősebb munkavállalók esetében a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése reális lehetőséget jelenthet a foglalkoztatás további bővítéséhez. A munkaerőhiány lassan a nemzetgazdaság egészére kiterjedő jelenség.
A kormány határozott célja, hogy a hazai munkaerőhiányt elsősorban a rendelkezésre álló magyar munkaerő-állomány aktivizálásával és foglalkoztathatóságának javításával oldja meg. Vendégmunkások alkalmazására tehát csak az akut munkaerőhiány enyhítése érdekében kerülhet sor.
Első a magyar munkaerő, ennek érdekében fogadta el az Országgyűlés a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt, és e szigor szem előtt tartása mellett kerülnek kialakításra a részletszabályok is.
Az államtitkár leszögezte: Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
Korábban részletes elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. Szemben az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességgel, ahol a foglalkoztatási ráta 88,3 százalék volt. Jól látható, hogy a fiatalok foglalkoztatásával valamit muszáj lesz kezdeni az aktivitási ráta emeléséhez.
Czomba Sándor lapunknak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a tanulás melletti munkavégzés valóban nem általános a magyar fiatalok körében, de a nyári diákmunka támogatásával ezen a helyzeten valamelyest sikerült javítani az elmúlt időszakban. A nem dolgozó, nem tanuló fiatalok aránya is javuló tendenciát mutatott az elmúlt években, a mutatószám uniós átlag alatti, de még mindig van mozgástér a további javulásra.
A kormány ennek megfelelően folytatni kívánja a fiatalok foglalkoztatását és aktivitását elősegítő támogatási keretrendszert az Ifjúsági Garancia Plusz keretében. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci integrációját elősegítő intézkedések.
Az államtitkár összegzésként kifejtette, hogy jelenleg foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kihívást a mára szinte minden ágazatot és régiót érintő munkaerőhiány jelenti, ami a vállalkozások növekedési lehetőségeinek egyik korlátjává vált. A kormány célja, hogy a munkaerő-tartalék aktivizálásán keresztül segítse a hazai gazdaság növekedésében kulcsszerepet játszó iparágakban tevékenykedő vállalatok megerősödését.
„A nem foglalkoztatottak visszavezetése a munka világába komplex feladat, amihez szakmai képzésekre, az alapvető kompetenciák fejlesztésére, és emellett egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is szükség lehet. Tudomásul kell venni, hogy a hazai munkaerő-tartalék egy igen jelentős hányada csak hosszabb idő alatt készíthető fel a munkába állásra.” Végezetül azt is leszögezte: a készségek- és képességek fejlesztése egyre inkább nélkülözhetetlen eszköze az aktivitás javításának és megőrzésének, a digitalizáció és a zöldátállás alapvető változásokat hoznak a munkaerőpiacon, és jelentősen befolyásolják a jelenleg aktív munkavállalók foglalkoztatási kilátásait is.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)