Újabb szektorban igyekszik vonzóvá tenni Magyarországot a Miniszterelnöki Kabinetiroda a zömében Európán kívüli munkavállalókat foglalkoztató vállalatok számára: a „digitális cégekre” vonatkozó törvényjavaslata kedvezményes adóztatási rendszert javasol e társaságoknak és munkavállalóiknak.
Különleges státuszt szerezhetnének a több mint 60 százalékban külföldieket (Európán kívüliket) foglalkoztató „digitális cégek” néhány tevékenységi körben – vette észre a 24.hu a Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata alapján.
A Rogán Antal vezette tárca állítása szerint programozók, informatikusok és ezáltal újabb befektetők Magyarországra vonzása a cél. A 24.hu által megkérdezett szakértők viszont a tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy inkább az olcsó vendégmunkások a fő célpont, és nem a magasan képzett munkaerő idecsábítása.
Mindez annak ellenére valósul meg, hogy a kormány nemrég csökkentette a 2024-ben befogadható vendégmunkások számát 81 ezerről 65 ezerre, miután több Magyarországra települő gyártó cég magyar alkalmazottakat rúgott ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket.
A törvényjavaslat szövege szerint az érintett cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól a digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján. A foglalkoztatottjaik, valamint a vezetőik a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék a közteherfizetési kötelezettségüket jövedelmük után.
Az adó mértéke 15%, ha
9,5 százalék, ha
A 9,5 százalékos adó személyi jövedelemadóként lenne nyilvántartva, a 15%-os kükhó 63,3 százaléka szja, 36,7 százaléka társadalombiztosítási járulék, ezáltal fizetője biztosítottnak minősülne.
A tervezet a különleges státuszt azoknak a cégeknek biztosítaná, ahol
a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot.
Emellett a cégeknek alapítványi körbe kiszervezett minősítési eljáráson kellene részt venniük, csak a megfelelő minősítéssel kaphatnák meg ugyanis a kedvezményeket. A pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt a kormány rendeletben jelölheti ki, a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre. A hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda karácsony előtt egy nappal tette fel a kormány honlapjára a javaslat szövegét társadalmi egyeztetésre, a véleményeket 2023. december 31-ig lehetett beküldeni. A tárca azt írta a 24.hu megkeresésére:
a digitális társasági forma elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.
A digitális társasági formát a törvény hozná létre, ha elfogadják. A javaslat szerint:
A fő digitális tevékenységi körök (zárójelben a TEÁOR-számok):
Minden más tevékenység csak a főtevékenység támogatására irányulhat, az abból származó bevétel nem lehet több 20 százaléknál.
A 24.hu megkérdezte a kabinetirodát a javaslat kormány elé kerülésének várható idejéről is, választ azonban nem kaptak erre.