Az elemzők többsége egy erőteljesebb, száz bázispontos kamatvágást várt a jegybanktól, amit már a piac is beárazott. A Monetáris Tanács viszont ezzel ellentétben egy visszafogottabb, 75 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött. A döntés után hevesen erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz.
A vasárnapi tőzsdei összefoglalónkban rámutattunk, hogy a múlt héten idei éves mélypontjára került a forint a főbb devizákkal szemben.
A visszaesés mögött egyrészt az egész régió gyengélkedése játszott szerepet, másrészt a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése áll, mivel a piacok elkezdték beárazni a 100 bázispontos kamatvágás lehetőségét is – jelezte lapunknak Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Hétfőn sem talált magára a magyar deviza, és 390 fölé is gyengült az euróval szemben.
Legutóbb tavaly október elején járt 390 felett az euró–forint árfolyam, tehát közel 4 hónapos mélyponton van a forint
– erre már Varga Zoltán, az Equilor elemzője világított rá lapunknak.
A helyzet hátteréről az elemző elmondta, hogy a magyar kormány továbbra sem szeretné a tervezett formában jóváhagyni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot. E hét csütörtökön kerül sor a csúcstalálkozóra, de a kormány részéről többen jelezték, hogy nem engednek a brüsszeli nyomásnak, tehát látszólag egyelőre nem változott a magyar álláspont.
A Monetáris Tanács döntése értelmében 10 százalékra módosul az alapkamat mértéke. Virág Barnabás MNB-alelnök korábban felszólalt a bécsi Euromoney konferencián. Akkor úgy fogalmazott, hogy ugyanannyi esély van a 75, mint a 100 bázispontos kamatvágásra. A üzenetre reagálva a piacok elkezdték beárazni a 100 bázispontos vágást, ami a forint gyengülésével járt.
A visszafogottabb, 75 bázispontos kamatdöntés meglepte a piacot, erősödni kezdett a forint.
„Az MNB-t újra komoly dilemma elé állíthatta a forint gyengülése, a mai döntéssel azonban az óvatos utat választotta” – így kezdte elemzését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a bejelentést követően.
A monetáris politikai értelemben szigorú/óvatos döntés mögött feltehetően két meghatározó indok húzódik meg. Az egyik a fejlett jegybankok felől érkező ellenszél: a kamatvágási várakozások visszafogása a fejlett piaci hozamok emelkedéséhez vezetett, épp akkor, amikor a hazai jegybank a lazítás ütemének felgyorsítását jelentette volna be.
Szerinte a másik ok a hazai deviza elmúlt hetekben tapasztalt leértékelődése: a forint több mint 10 forintot gyengült a nagyobb kamatvágás kilátásba helyezése óta. A január közepén felvetett 100 bázisponthoz képest alacsonyabb csökkentés feltehetően a hazai eszközökkel kapcsolatos kockázatkerülést hivatott megállítani, de kérdéses, hogy ez a 25 bázispontnyi szigor a piaci várakozásokhoz képest elegendő lesz-e. A kamatdöntés után hozzávetőleg fél órával a 389,5-ös szintről 387,66 forintra száguldott a forint az euróval szemben.
A kamatdöntés utáni szokásos jegybanki háttérbeszélgetésen Virág Barnabás részletesen indokolta a kamatdöntést. Elmondta, hogy egyaránt az asztalon volt a 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentés is. Az elnök leszögezte:
A GAZDASÁGI FUNDAMENTUMOK ALAPJÁN A JELENLEGINÉL NAGYOBB ÜTEMŰ CSÖKKENTÉST IS VÉGREHAJTHATOTT VOLNA A MoNETÁRIS TANÁCS, AZONBAN „AZ A ZAJ, AMI MÚLT HÉT HÉTFŐ ÓTA ELINDULT A MAGYAR PÉNZPIACOKON, ÓVATOSSÁGRA, KÖRÜLTEKINTŐ DÖNTÉSRE INTETTE”.
Mint ismert, múlt hét hétfőn Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Balás Tamás főosztályvezető közös tanulmányában felvette a BUBOR megváltoztatását (ez végül nem valósult meg, csak vitairat volt).
Ugyanakkor a jegybank alelnöke szinte biztosan erre utalt az értkelésében. A kamatdöntés indoklása a forint erősödésének nem szabott gátat, délután fél ötkor 386,5 alá erősödött a magyar deviza az euróval szemben.
(Borítókép: Németh Emília / Index)