AZ OTP Bank megvásárolná Ukrajna egyik legnagyobb bankját – közölte hétfőn az ukrán sajtó. Az ott közölt információkkal megkerestük a pénzintézetet, amely rövid választ adott az Indexnek.
Az OTP Banknak előzőleg már voltak nehéz ügyei Ukrajnával, tavaly ugyanis feketelistára kerültek az ukránoknál amiatt, hogy Oroszországban a háború kitörése után is töretlenül folytatták tevékenységeiket. A bank akkor egy közleményben reagált a fejleményekre.
A feketelistáról a bank tavaly ősszel került le, miután a magyar külügy többször is hangoztatta, hogy ha az OTP-t nem veszik le, akkor megvétózzák az Ukrajnának szánt uniós, katonai célú támogatások folyósítását.
Most egy ukrán gazdasági lap, az Ekonomicsna Pravda számolt be névtelenséget kérő bennfentesekre hivatkozva, hogy az
az OTP megvenné Ukrajna egyik legnagyobb bankját, a Sense Bankot.
A lap felidézte, hogy Jurik Dragancsuk ukrán pénzügyminiszter-helyettes még január végén tett egy meglepő bejelentést azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat eladna két állami tulajdonú bankot, és hogy már potenciális vevőket is találtak ezekre. „A külföldi befektetők két állami tulajdonú bank iránt érdeklődnek. Ezek az Ukrgasbank és a Sense Bank, amelyeket már előkészítjük az eladásra. Ezeket a jelzéseket [az érdeklődéssel kapcsolatban – a szerk.] a múlt év végén kaptuk, ősztől kezdve” – mondta a tisztviselő.
Dragancsuk akkor nem volt hajlandó megnevezni, kiknek adnák el a bankokat, és a pénzügyi szakértők is némi szkepticizmussal fogadták a bejelentést. Úgy vélték, hogy a pénzügyminiszter-helyettes talán túlozhatott, és kétségbe vonták, hogy valós érdeklődés lenne a háborúban álló ország két bankja iránt. Az Ekonomicsna Pravda szerint azonban mostanra kiderült, hogy tényleg ez a helyzet.
A lap megjegyezte, hogy az ukrán államnak jelenleg monopolhelyzete van a bankszektorban: az állami tulajdonú pénzintézetek birtokolják a bankpiac nagyobbik szeletét (53,6 százalékban), és ebből adódóan a kormányzatnak döntő befolyása van az egész szektorra. A szektor államosítása lassan, az utóbbi évtizedekben ment végbe.
Ehhez képest a Sense Bank egy új szerzeménynek számít, ugyanis csak 2023 júliusában államosították. Az invázió előtt a bank orosz tulajdonban volt, 2022 végéig Alfa Bank néven ismerték, de az oroszok elleni pénzügyi szankciók ellehetetlenítették a működését, és erre hivatkozva lépett közbe az ukrán állam, lefoglalva az intézményt.
Az Ekonomicsna Pravda hozzátette azt is, hogy a túl nagy arányú állami részesedés a bankszektorban negatív következményekkel jár, mivel csökkenti a piaci versenyt. Emiatt már több mint egy éve szó van az ukrán nyilvánosságban arról, hogy bizonyos intézeteket privatizálni kellene. Sőt a kormányzat már a háború alatt el akart adni bizonyos tulajdonrészt két állami bankban, az Oschadbankban és az Ukrgasbankban. Az akkori tervek szerint az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) jutottak volna részesedéshez a két ukrán intézetben, de a folyamat elhúzódott, majd a háború kitörése miatt meg is hiúsult.
Azóta az ukrán pénzügyminisztérium tárgyalásokat folytatott arról, hogy legalább az egyik állami tulajdonú bankot eladják. Ehhez Lengyelországból is jöhettek volna vevők, mivel a Grupa Polsat nevű lengyel vállalat már a 2023. júliusi államosítás előtt is érdeklődött a Sense Bank iránt, de ez az ügylet befuccsolt. Érdeklődött (sőt a híresztelések szerint még mindig érdeklődik) a Sense Bank iránt a Dragon Capital nevű ukrán befektetőcég is.
Az Ekonomicsna Pravdának emellett két bennfentes beszélt arról, hogy külföldi, nyugati bankok is érdeklődnek a Sense iránt,
és ezen intézetek egyike az OTP is, amely – a lap forrásai szerint – jelezte érdeklődését.
Hozzátették, az ügylet lehetséges részleteiről még nincsenek információk, de ha valóban megvalósulna egy ilyen alku, akkor a Sense és az OTP ukrajnai ágának egyesítésével Ukrajna negyedik legnagyobb bankja jöhetne létre a nettó eszközállomány nagyságát tekintve. A Sense Bank értékét az említett Dragon Capital jelenleg 6-12 milliárd hrivnyára becsüli (ez nagyjából 56,8 és 113,5 milliárd forint közti összegnek felel meg).
Ez a becsült érték azért számít alacsonynak, mert a Sense-nek 2023-ban 5 milliárd hrivnya bevétele volt, vagyis elég hamar megtérülhet a vételár. Ezt esetleg tovább növelheti az is, hogy a korábbi orosz tulajdonosok idén év elején óriási, 1 milliárd dolláros kártérítésre nyújtottak be igényt az ukrán állammal szemben a bankjuk lefoglalása miatt. (Persze a mostani helyzetben nem valószínű, hogy az ukránokat egyhamar rá tudják kényszeríteni akár egy fillér kifizetésére is.)
Az Ekonomicsna Pravda értékelése szerint a Sense összességében a jelenleg zajló háború ellenére is vonzó célpont: a bank fejlett lakossági üzletággal és mobilalkalmazással rendelkezik, 2021 végén (akkor még Alfa Bankként) pedig Ukrajnában elsőként biztosította ügyfeleinek a nyugati értékpapír-kereskedelemhez való hozzáférést. Azt viszont a lap is megjegyezte, egy ilyen ügyletet esetleg megnehezítheti az, hogy az OTP továbbra is folytatja oroszországi tevékenységét.
Az ukrán pénzügyminisztérium mindebből egyelőre semmit sem erősített meg az Ekonomicsna Pravdának, az OTP Bank ukrajnai ága pedig arra hivatkozva tagadta meg nekik a válaszadást, hogy nem nyilatkozhatnak az ügyben,
Mi is kerestük a bankot a fentiekkel kapcsolatban.
Megkeresésünkre azt a választ kaptuk az OTP Banktól, hogy „sajtóhíreket nem kommentálnak”.
A másik korábban említett ukrán állami bankba, az Ukrgasbankba egyébként a Nemzetközi Pénzügyi Társaság szállhat be az ukrán lap információi szerint, úgy tudni, hogy összesen 30 millió eurónak megfelelő összeggel vásárolhatnak részesedést. Ugyanakkor az ukrán kormányzatnak valószínűleg magyarázkodnia kell majd amiatt, hogy miért adják el ennyire olcsón a bankjaikat (amelyek egyikét, az Ukrgasbankot korábban az adófizetők pénzén vásárolták meg).
A kézenfekvő magyarázat az, hogy nagyon kell a pénz. De ezt egyelőre nem merte kimondani egy tisztviselő sem.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit hétfőn is percről perce követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)