Nem lehet túl büszke 2023-as bizonyítványára az építőipar, ám a szakszövetség elnöke szerint az adott gazdasági körülményekre tekintettel nem zárt rossz évet a nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú ágazat. Azonban a valódi nehézségekkel még csak most néznek szembe az építőipari vállalatok, enyhülést az állami beruházások bővülése, valamint a támogatások körének kiszélesítése hozhat.
Elkeserítő számokat közölt szerdán a Központi Statisztikai Hivatal az építőipar teljesítményéről. A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene 5,0, ezen belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent 2023 egészében az előző évhez képest. Az építőipar termelői árai átlagosan 15,9 százalékkal nőttek 2023-ban az azt megelőző évhez mérten.
Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségét nem lepték meg az adatok, nagyrészt beigazolódott a 2023-as év első félévi adatainak ismeretében a teljes esztendőre vonatkozó prognózisuk, miszerint éves bázison 5 százalék körül alakul az építőipar teljesítményének csökkenése. A folyó áron számított éves termelési érték viszont túlszárnyalta várakozásaikat. Az ÉVOSZ 7200 milliárd forintra lőtte be ezt az értéket, a KSH adatai szerint ez végül 7386 milliárd forint lett. „Ez a várakozásainkat túlszárnyaló árnövekedésnek tudható be, ennek az emelkedésnek az oroszlánrésze 2023 negyedik negyedévére datálható” – mutatott rá Koji László, a szövetség elnöke, hozzátéve: a tavalyi év utolsó három hónapjában 9,9 százalékkal nőttek az árak éves bázison, vagyis 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva.
„Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot” – ez már Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője mondta az Indexnek.
A havi bázison mért növekedés csalóka. Bár szezonálisan és a munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,1 százalékkal nagyobb volt a novemberinél, Koji László felhívta a figyelmet: historikus okok állnak amögött, hogy decemberben volumenbővülés realizálható novemberhez képest. Az építőipar sajátossága ugyanis, hogy a cégek decemberben nyújtják be a legtöbb számlát, év végére ütemezik a teljesítési szakaszt.
Markovich Béla szerint is korai hosszabb távú következtetéseket levonni a havi vonatkozású adatból, még ha első ránézésre biztatónak is tűnik. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenése annak tudható be, hogy a magyar építőipar nagymértékben kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.
Sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Az elmúlt hónapokban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések segítették némiképp az építőipart
– fejtette ki az ügyvezető. A vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építései, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai.
Némi pozitívum, hogy az építőipari vállalkozások az ÉVOSZ várakozásait meghaladó ütemben tudtak szerződést kötni. A december végi szerződésállomány volumene 23,5 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a szövetség 30 százalékos csökkenést vetített előre. Azonban igencsak magas a szórás, van olyan cég, ahol akár 50 százalékkal is csökkenhetett a szerződésállomány, ugyanakkor akad, ahol javult a volumen.
A szakszerelői ipar, valamint a speciális építési szakipar az év elején még tartani tudta a rendelésállományát. Ugyanakkor az átlagosnál rosszabb állományt tudhat magáénak például a vízügyi létesítményeket, az infrastrukturális beruházásokat kivitelező, vagy épp a lakóingatlan-beruházásokat tervező és kivitelező vállalatok köre.
Az útépítések és más infrastruktúra-építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása, és a nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre fejt ki negatív hatást, mivel ezek a vállalkozások lényegében kizárólag az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, más üzletáguk nincs.
A Mapei ügyvezetője rámutatott, hogy bár a lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban.
Bár igény lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz, az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.
„Összességében kijelenthető, hogy az adott gazdasági körülmények viszonylatában elfogadható az építőipar 2023-as teljesítménye, hiszen ezt megelőzően 2019 és 2022 között egy nagyon jelentős termelésnövekedés ment végbe az iparágon belül. Az ehhez képest 5 százalékos csökkenés ellenére mondható, hogy jó évet zárt az építőipar tavaly” – emelte ki Koji László, aki szerint azonban
a valódi nehézségek csak ezt követően jönnek.
A tavalyi év végéhez közeledve folyamatosan romlott az építőipar bizalmi indexének alakulása, így az ÉVOSZ várakozásai szerint 2024-re jó hír, ha „csak” egy számjegyű lesz a termelési volumen csökkenése.
„Egyelőre kérdőjeles, hogy a vállalatok mikortól számolhatnak a rendelésállomány bővülésével, ami nagy részben függ az állami beruházás mennyiségétől. 2023-ban 66 százalék csökkent a közbeszerzési értesítőben megjelentetett építési beruházási tenderre szóló felhívások száma, vagyis a közbeszerzések száma egyharmadára esett vissza” – jelezte Koji László, aki szerint az állami beruházások esetében további csökkenésre nem kell számolni, a kérdés az, mikortól bővül a rendelésállomány. Az elnök szerint ehhez a hitelkamatok 5 százalék alá csökkenése szükséges, ezért az ÉVOSZ kevésbé óvatos monetáris politikát szorgalmaz, ami az alapkamat nagyobb ütemű vágásában ölt testet.
Koji László rávilágít, hogy cégnagyságtól függetlenül tovább romlott a vállalkozások jövedelmezősége – 8-9 százalék körüli lehet a romlás mértéke a szakmai átlagot tekintve. A konszolidáció az építőiparban is tapasztalható, a szövetség elnöke szerint azok a vállalkozások élik túl a nehéz időszakot, akik tartalékot tudtak képezni. Ezek pedig a nagyvállalatok, míg a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) keményebb dió lesz a talpon maradás. Szerinte a jelenlegi nehézségek arra jók lehetnek, hogy javítsák az építési vállalkozások működésének hatékonyságát.
Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz-pályázatok meghirdetése kapcsán –, az ebből és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az ágazatnak. „A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszú távon létezni. Ezen beruházások újraindulása, illetve újak indulása nagy segítség lenne az építőipari cégek számára, hiszen a vállalkozások nagy része kifejezetten ilyen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be” – hangsúlyozta Markovich Béla.
A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen nehezebb gazdasági helyzetben is lehetőséget teremtettek a fejlesztésekre. Ezek között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Nehézséget okozhat, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett, ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi-hitelprogramok, vagy a Baross Gábor-programok) ellenére sem tudnak élni az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel – fejtette ki a Mapei ügyvezetője.
Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Egyebek mellett azért is van szükség rájuk, mert sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni. Fontos, hogy az energiahatékonysági támogatások minél előbb – a következő hónapokban – elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak
– tette hozzá. Ezzel egyetértésben nyilatkozott Koji László; az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar egyenesbe hozatalához kellenek a támogatott programok.
(Borítókép: A gödi Samsung-gyár építése 2023. február 28-án. Fotó: Németh Kata / Index)