Az elmúlt tíz évben Magyarországon megduplázódott a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma, ami az Európai Unióban a legnagyobb arányú növekedést jelenti – világított rá György László kormánybiztos, visszautasítva azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarország az összeszerelő üzem skatulyájában ragadt. A politikus arra is rámutatott, hogy 2010 óta megtriplázódott a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrás.
„A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat összeszerelő üzemként aposztrofálja” – világított rá György László kormánybiztos a közösségi oldalán megosztott elemzésében.
Februári nagyinterjúnkban Suppan Gergelyt, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdászát erről is kérdeztük. Magyarország valóban az összeszerelő üzem skatulyájában ragadt, és a hozzánk érkező beruházásokkal még inkább ez lesz a helyzet?
EZEK A CÉGEK KUTATÓKÖZPONTOKAT HOZNAK LÉTRE AZ ORSZÁGBAN, ELÉG, HA CSAK A BOSCH HATALMAS, GYÖMRŐI ÚTON TALÁLHATÓ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖZPONTJÁRA GONDOLUNK, AHOL TÖBB MINT HÁROMEZER MÉRNÖK DOLGOZIK
– világított rá lapunknak Suppan Gergely.
Ezzel egybecseng György László megállapítása, amely szerint Magyarországon a K+F-területen (kutatás-fejlesztés) dolgozók aránya 2010 és 2020 között 31 ezerről 61 ezer főre nőtt, ráadásul az EU-ban nálunk növekedett a leggyorsabb ütemben, ezt mutatják az Eurostat adatai. Lényegében tíz év alatt megduplázódott a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma.
Elemzésében a kormánybiztos rávilágít, hogy míg Magyarországon 2010-ben a teljes K+F-ráfordítás 310 milliárd forint volt, ez az összeg 2022-re elérte a 920 milliárdot is, amelynek mintegy kétharmada vállalati ráfordítás volt.
Ez részben annak is köszönhető, hogy az itt levő multinacionális cégek a magyar munkaerőben rejlő potenciál és az állami szerződéskötési kritériumok miatt nem csak gyártósort telepítenek hazánkba
– magyarázza György László, hozzátéve, hogy a beruházásösztönző támogatások odaítélésekor vállalják a helyi egyetemmel való kapcsolatot és közös kutatás-fejlesztési projektek indítását.
Az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az 1000 milliárd forintot, megközelítve a GDP 2 százalékát. A kormánybiztos leszögezte, hogy a modellváltó intézmények a rendelkezésükre bocsátott források felét csak szigorú teljesítményelvárások teljesítése esetén kapják kézhez.
Ezen elvárások közül a legfontosabb, hogy képesek legyenek kiszolgálni régiójukat, magas hozzáadott értéket előállítani, és így magas bért fizetni, valamint hogy összekapcsolják az exportversenyképes multinacionális cégeket és a hazai tulajdonú, jellemzően kreatív és innovatív kisvállalati szektort
– magyarázta György László, megjegyezve, hogy a magyar egyetemi hallgatók háromnegyede olyan felsőoktatási intézményben tanul idehaza, amely a top 5 százalékba tartozik a világon az egyetemi rangsorok alapján.
A politikus arra is rámutatott, hogy a HIPA, vagyis a magyar beruházásösztönző ügynökség közreműködésével bevont működőtőke-beruházások értéke 2023-ban hazánkban meghaladta a 13 milliárd eurót, amely kétszerese a 2022-es, akkor rekordnak számító értéknek.
Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy közben egyre élesebb nemzetközi verseny folyik a termelő beruházásokért. A HIPA által támogatott projektek jelentős része vagy az IMF definíciója szerinti high-tech szektorokba irányult, vagy kifejezetten kutatás-fejlesztés fókuszú volt
– jegyezte meg György László.
„Magyarországról ez az ipari környezet hiányzott 2010-ben, és ezért, ezzel összefüggésben hiányzott 1 millió munkahely is, amely a fentebb leírtak szerint az innovációs munkahelyek előfeltétele. Az újraiparosítás eredményeképpen mára a hazai ipar az IMF kimutatása szerint a német és a dán iparral versenyezve a leginkább high-tech Európában, vagyis Magyarországon az egyik legmagasabb a high-tech aránya az iparon belül” – zárta elemzését a kormánybiztos.
(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images Hungary)