A hatékonyság növelése és a versenyképesség javítása mellett elkötelezett kkv-k alkotják a Magyar Metál Fémipari Klasztert. Annak apropóján néztük meg, hogy működik egy ilyen típusú szektorális összefogás, hogy a kormány még a múlt év végén elfogadta Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját.
Az ország versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. A kormány ennek érdekében még tavaly novemberben elfogadta Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját. Fogalmilag a klaszter olyan vállalkozások gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak. Tartós együttműködés, melynek tagjai, önállóságuk megtartása mellett, termékek, szolgáltatások vagy technológia fejlesztésére, működtetésére és értékesítésére egyesítik erejüket, s ezáltal növelik hatékonyságukat, versenyképességüket. Mivel minden jel szerint a gazdaságpolitika aktuálisan lát potenciált a klaszterekben, megnéztünk egy már működőt az iparban, hogy nagyobb rálátásunk legyen egy ilyen egységbe tömörülés hátterére a termelő-gyártó szegmensben.
A teljes fémipart lefedő, földrajzilag diverzifikált, bizalmi alapon együttműködő kis- és középvállalkozások alulról jövő szerveződése vagyunk
– foglalta össze az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsere, aki a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője is egyben. Elmondása szerint az összefogás immár tízéves múltra tekint vissza. A 2014-es alapító okiratból idézve kiemelte: a klaszter elsődleges célja a vevők folyamatosan növekedő elvárásainak európai színvonalú rendszerben történő közös kiszolgálása, illetve olyan szolgáltatási rendszer felépítése, amely reális piaci áron, de a konkurenciához képest többletértéket képvisel.
Cél a klasztertagok saját termelési költségeinek csökkentése, ezáltal a hatékonyságuk növelése. Az alapítók azt kívánják elérni, hogy létrehozzanak egy olyan együttműködési hálózatot, amely összefogja, integrálja és elősegíti az adott piaci területen működő, illetve azonos érdekkörbe tartozó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek együttműködését. A klaszter törekvése továbbá, hogy egyeztető és tanácsadó szerepet töltsön be az abban tevékenykedő tagokkal és támogatókkal tevékenységeinek összehangolása, projektek előkészítése, megvalósítása során, a tagság érdekeinek hangot adva a hazai és nemzetközi fórumokon.
„A klasztert országos lefedettséggel, magas digitális felkészültséggel, értékláncalapú megközelítéssel, exportorientált nemzetközi aktivitással, jelentős technológiaitranszfer-adottságokkal működtetjük” – jelezte lapunknak Tóth Ádám Ferenc. Kijelentette, hogy a tagság mostanra a fémipar meghatározó egyesülése, egy felsőoktatási intézmény és a menedzsmentszervezet mellett 37, iparágon belül tevékenykedő kkv-t fog össze csaknem 70 milliárd forint 2022-es összesített árbevételt és több mint 1800 munkavállalót képviselve.
Az iparági megoszlás a teljes spektrumot lefedi:
Mindez persze csak a keret, a lényeg a tartalom. A Magyar Metál Fémipari Klaszter tagságának egy részét megkérdeztük, hogyan alakult a tavalyi árbevételük, s mit várnak e téren idén, miben erősítenének leginkább 2024-ben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az utóbbi időszakra jellemző turbulens gazdasági környezetben mi jelentette a legnagyobb kihívást, pályázati pénzek hiányában pedig voltak-e beruházások, s ha igen, azokat miből finanszírozták. Végezetül afelől is érdeklődtünk, mennyire diverzifikált a termékek, szolgáltatások köre, illetve a megrendelőké.
A forgalmat tekintve nagy a szórás, van olyan cég, ahol 14 százalékos csökkenésről, másutt 35 százalékos növekedésről számoltak be, ugyanakkor a többség stagnálásról vagy minimális bővülésről beszélt. A lemezmegmunkálás területén működő Karl és Társa Kft.-nél megjegyezték: a 2008-as világgazdasági válság óta próbáltak felkészülni a következő nagyobb kihívásra, ezért arra törekedtek, hogy minél több iparágba dolgozzanak be, illetve minél különbözőbb országokból származó megrendelők termékeit gyártsák. E két törekvés egyelőre bejött, de most a hatékonyságnövelésen van a legnagyobb hangsúly.
A forgácsolástechnikára specializálódott AM Productionnél is ez utóbbit emelték ki, már csak azért is, hogy legyen forrása a bérfejlesztéseknek, ráadásul a nagyobb szériák gyártása visszaesett, ezeket kisebb sorozatú komplexebb termékek váltották fel.
Tavaly a legnagyobb feladatot számukra az energiakrízis megoldása adta, mivel jelentős az energiafelhasználásuk. Az idei viszont várakozásaik szerint a további racionalizálások éve lesz, mindenki az árban kedvezőbb megoldások felé nyit.
A legnagyobb fejtörést a megrendelésállomány gyors váltakozása jelentette az ugyancsak lemezmegmunkálással foglalkozó Csermák és Társa Kft.-nél. Érdekes kettősség: míg néhány, korábban stabil partnerük felől a megrendelések egyik napról a másikra lecsökkentek, addig más, új partnerek irányából érkező munkák teljesítése sokszor kihívások elé állította a rendelkezésre álló gyártókapacitásukat. Kisebb önerős beruházásaik voltak az utóbbi időszakban, azok a piaci igények kielégítését célozták. A folytatásban bővítenék a lakatosműhely kapacitását, illetve a finom lemezmunkákhoz beruháznának egy lézerhegesztő gépbe.
A fémszerkezetek gyártására fókuszáló Rédei-Fém Kft. stagnálást vár az idei évtől, gazdaságilag a tavalyihoz hasonló környezetben. Felidézték, hogy az elmúlt esztendőben júniustól kezdett a megrendelések üteme csökkenni. Ezzel szemben idén arra számítanak, épp a nyár elején jöhet el az a pont, amikor már kézzelfogható lesz a növekedés. Addig is a gyártásban egyelőre azt szeretnék elérni, hogy azt a kevesebb munkát, ami van, minél kevesebb hibával végezzék: ne kelljen az utógyártásra és hibajavításokra erőforrásokat pazarolni. A pályázati felhívások terén arra számítanak, hogy érdemben 2025-ben indul csak meg a konstrukciók kiírása, ha lesz rá lehetőség, eszközbeszerzésre és energetikai fejlesztésekre törekednének.
A termelékenység növelésében látják az egyetlen utat a Win-Pres Kft.-nél, ahol elismerték: az állandóan meglévő konkurenciaharc folyamatos figyelmet igényel. A cég alkatrészgyártással, préstechnológiával foglalkozik. Ismertették, hogy 2023 hozta meg számukra eddigi három sikeres pályázatuk közül a legnagyobbat. Ez ráadásul technológiai beruházás volt, ami jelentősen növeli a versenyképességüket. További gépvásárlást önerőből valósítottak meg, 2024-ben is saját forrásból táplálnák tovább a termelékenységet. Megrendelőik 60 százaléka az autóipart képviseli, arra törekednek, hogy diverzifikációval csökkentsék az ágazat dominanciáját.
A mintegy 5 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító Metalloglobus Fémöntő és Kereskedelmi Kft. egyike a legnagyobb klasztertagoknak. Két fő termékkörük van: az egyik a védelmi ipar által használt ólomalapú huzal, a másik pedig az ónalapú forrasz. Kiemelték, hogy
iparágukban az árakat a mindenkori fémtőzsde, a London Metal Exchange jegyzései mozgatják, így az árbevétel összegénél fontosabb mutatónak tartják a termelési volumen változását.
Utóbbi emelkedését és a vevőkör bővülését hozta magával, hogy több új partnerrel indult együttműködés, de így is folyamatosan azon gondolkodnak, hogyan fejleszthetnék a vállalkozást a bevételoldalhoz hasonlóan a hatékonyságban is. Céljuk egy modern üzem felépítése lett, ahol fenntartható módon tudnak nyereségesen gyártani. Első lépésként a nem hatékony, nehéz fizikai munkát igyekeztek kiváltani új gépsorokkal, robotokkal.
A tavaly bő harmadával bővülő NeWeld Hegesztéstechnikai Kft.-nél idén hasonló árbevételt várnak, mint az elmúlt évben. A legnagyobb kihívást az okozta számukra, hogy folyamatosan más problémákkal kellett megküzdeni, különösen az autóiparban, ugyanakkor a két lábon működés igen hasznos stratégiának bizonyult. Amikor az egyik üzletág elakadt, a másik húzott, ami egyensúlyt adott, de már közeleg egy harmadik üzletág bevezetése is. Arra törekednek, hogy akkor se torpanjon meg a fejlődés, ha nincsenek pályázati pénzek, a folytatásban új termelőgépet szerezhetnek be, illetve növelnék a napelem-kapacitásukat.
(Borítókép: Diego Fedele / Getty Images)