Megjelentek a KSH lakásépítésekről szóló, nem túl fényes adatai. Az idei évre nézve sem jók a kilátások, szakértők szerint sorsfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, ám a szereplők még óvatosak. Az otthonépítési kedv növekedéséhez érdemi kormányzati ösztönzőkre van szükség.
Ahogy arról az Index is beszámolt a KSH adatai alapján: 2023-ban mindössze 18,65 ezer új lakás épült, ami 9,2 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es adat. Az építési engedélyek számában drasztikusabb, 39 százalékos csökkenés ment végbe.
Az egyik legnagyobb építőanyag-gyártó, illetve -kereskedő vállalat a KSH adatai alapján rámutat, hogy továbbra sem tért magához a lakáspiac. Bár a piac által vártnál kisebb, de így is jelentős a visszaesés. Tavalyelőttig visszatekerve az idő kerekét még borúsabb a kép az újonnan felépült lakásokat illetően. A 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már meg ugyanis a 28,2 ezer darabos újlakás-átadással jellemezhető 2020-as csúcsévet.
Ugyanakkor sorsfordító hónapok előtt állhat a lakáspiac, mert – bár a kamatok lassan csökkenésnek indultak – az átlagpolgárok és a vállalkozások még óvatosak. Ahhoz, hogy 2024-ben érdemi növekedés valósuljon meg az otthonépítési kedv terén, a csok plusz melletti további lökésre, érdemi kormányzati ösztönzőkre van szükség – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
„A gazdaságpolitikai döntéshozóknak nagyon gyorsan lépniük kell. Egy újabb, érdemi ösztönzővel szükséges előállni lakástámogatási fronton, amennyiben azt szeretnénk, hogy már akár 2024 második felében a korábbi évekhez hasonló mértékben induljanak lakossági beruházások. A csok plusz fontos, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak. A minap közzétett adatok alapján az első egy hónap alatt meghaladta ugyan az ezret a csok pluszt igénylők száma, de a 2015 nyara óta 240 ezer, csoktámogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám” – mutatott rá a cégvezető.
A piaci szereplők abban reménykednek, hogy a kormány valamiféle támogatást indít a közeljövőben a csok pluszon felül is, mert az bőkezűbb ugyan, mint a korábbi rendszer, az értékhatárok is magasabbak, de csak a fiatal, gyermekes vagy gyermeket tervező házasoknak segít. Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak – jegyezte meg Markovich Béla.
Ahogy arról az Index több ízben is beszámolt: szakmai, valamint kormányzati közegből is érkezett hozzánk olyan megerősítés, miszerint készülőben van egy újabb, otthonteremtést elősegítő támogatási forma. Információink szerint ez a korábbi otthonfelújítási program továbbfejlesztett változata lesz. Bár a program részletei egyelőre nem ismertek, a szakma szerint az otthonfelújítási program 2.0 elődje finomhangolt változata kell hogy legyen: főként energiahatékonyságot célzó beruházásokra kellene fordítani, valamint vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitel formájában javasolják piacra dobni.
A jövőre nézve a kiadott építési engedélyek száma ad fogódzót. A friss adatok alapján az igényelt lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, azaz 2022 egészében volt. Azonban a látványosan zsugorodó építési kedvet fokozhatják a múlt év végén bejelentett, megújított, átalakuló csoktámogatások (csok plusz), de a csokrendszer átalakítása rövid távon nem javítja a 2024-es év lakásépítési kilátásait, mert ehhez alacsony kamatok és emelkedő reáljövedelmek is szükségesek – hívta fel a figyelmet a cégvezető, aki szerint ugyanakkor kedvező jel, hogy „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek, és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat”.
Tovább fokozza a 2023-as rossz alaphangulatot, hogy az államkötvények egyre magasabb kamatai látványosan elvonták a befektetői pénzeket a lakáspiacról. A tehetősebb rétegek egy része döntött ingatlanportfóliójának karcsúsításáról, akár úgy, hogy igyekezett eladni befektetésre vett lakását, és a kiadásnál manapság sokkalta többet hozó állampapírba forgatta a pénzt, további kínálatot generálva a piacon, mérsékelve a tényleges adásvételi árakat. Továbbá a 10-15 százalékos, néha még magasabb – pár hónappal ezelőtt kamatadómentessé is tett, biztonságosan és kényelmesen elérhető – állampapír-hozamszint még sokszor azt a lakáspiaci keresletet is elvonta, ahol konkrét tervek közt szerepelt új vagy újabb lakás vásárlása, tovább nehezítve a piacra kerülő lakások eladását.
Ugyan akadnak induló, újlakás-építési beruházások, de ez töredéke a korábbi mennyiségnek. Ezek is inkább vagy prémiumhelyszíneken, vagy jól bejáratott, újonnan kiépülő városrészek lakóparkjainak egy-egy újabb, óvatosan induló, illetve lassítva folytatódó ütemében testesülnek meg.
Azoknak a kivitelezőknek, akik a kapacitásaikkal az elmúlt években a nagyobb igényre álltak át, így gondot jelenthet az emberek megtartása, az eszközök fenntartása. A kisebb piaci szereplők, a lakásépítő kisvállalkozók, brigádok pedig egyértelműen a fékre léptek. Lelassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Jelzéseik egyértelműek az ágazatban: az új lakásokat ma sokkal nehezebb értékesíteni, mint egy-két évvel ezelőtt.
(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)