Egy Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által jegyzett új kormányhatározat kivette a mézet egy 24 ukrán termék behozatalát tiltó listáról, amelyet a magyar mezőgazdaság védelmének érdekében állítottak össze tavaly szeptemberben. A méhészek már akkor jelezték, hogy nem fogja őket segíteni az importtilalom.
Módosította a kormány az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedéseit, amíg létre nem jön egy hatékony, közös uniós fellépés, áll egy hétfőn este megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározatban. Eszerint kikerült a méz egy 24 ukrán termék behozatalát tiltó listáról, amelyet azért állítottak össze, mert
a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni
– írták.
A kormány tavaly szeptemberben 24 ukrán termékre hirdet behozatali tilalmat, miután több érintett közép-kelet-európai tagállammal összehangoltan az Európai Unió különböző fórumain folyamatosan jelezte és sürgette a közös agrárpolitika védelmét. A kormányrendelet megtiltotta a szarvasmarha, a sertéshús, a juh- vagy kecskehús, baromfihús, tojás, méz, zöldség, búza, rozs, árpa, kukorica, hajdina, köles, gabonaliszt, olajrepce, napraforgómag, ropogós kenyér, zöldség és bor behozatalát a Ukrajnából.
Az új kormányhatározat alapján „az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 8. sora” 2024. 02. 20-tól, keddtől nem vonatkozik a behozatali tilalom. A nyolcadik sorban megjelölt termék pedig, a természetes méz.
Ahogyan arról korábban írtunk, a magyar mézexportőrök elégedetlenkedtek, amiért a – hazai méhészek védelmében meghozott – ukrán méz behozatalának tilalma kontraproduktívvá vált. Számos magyar cég szállít ugyabnis olcsó, diszkontmézeket Nyugat-Európa élelmiszerláncaiba, ahová csak hosszú évek kemény munkájával és a feldolgozókapacitásuk fejlesztésével tudtak betörni. A nyugati piacon ezek a cégek jó minőségű, de olcsó mézekkel tudtak csak talpon maradni: alapvetően az ukrán és a magyar méz keverékével tudtak versenyképesek lenni Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnökének információi szerint.
Több, mézzel foglalkozó cégvezető az Indexnek úgy nyilatkozott korábban: bár az ősszel bevezetett korlátozó intézkedés megnyugtatta a hazai méhészeket, azonban érezhetően semmilyen pozitív hatással nem volt a magyar mézpiacra, illetve az exportra.
„A magyar méhészek számára semmilyen előnyt nem jelentett az ukrán méz behozatalának tiltása” – közölte az Indexszel írásban a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete. Brunner Ferenc elnök szerint a mézpiaci válságot Európában nem az ukrán méz okozza, hanem az olcsó, hamisított kínai méz.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán méz EU-importja is jelentősen visszaesett, viszont a kínai méz EU-importja 85 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.
A méz az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon, a visszaélés legtöbbször cukorsziruppal történik, amit közvetlenül a mézbe kevernek vagy a méheket etetik vele a gyűjtési időszakban. Ellenőrizhetőségüket segíti az a magyar kezdeményezés, amely nyomán a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban – a magyar kezdeményezésről február elején a tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói pedig kidolgoztak egy világszinten is egyedi módszert, amely segítheti a mézhamisítás kiszűrését, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.