Index Vakbarát Hírportál

Újabb szervezet szólította fel a kormányt, hogy kezelje a lakhatási nehézségeket

2024. február 21., szerda 05:42

A KSH legfrissebb adatai gyakorlatilag hivatalos pecsétet tettek a lakáspiac 2023-as nem túl pozitív teljesítményére. Szakmai szervezetek erőteljesebb cselekvésre szólítják fel a kormányt a lakhatási nehézségek enyhítése érdekében. Ehhez több javaslattal is éltek, amik meglátásuk szerint gazdasági és társadalmi szempontból is hasznot hajtanának. Ilyen például egy, az elsőként az Index által beharangozott otthonteremtési felújítási program 2.0, valamint a szintén lapunk által megszellőztetett hibrid bérlakásprogram. De ezeken kívül is van még ötlet a tarsolyban.

Ahogy arról az Index is beszámolt, erős visszaesést mutatnak a lakásépítési engedélyek 2023-ra vonatkozó számai a korábbi évekhez képest, ami 2024-re további csökkenést jelez előre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben.

A lakáspiac helyzete tehát nem túl fényes, ahogy arra az egyik legnagyobb építőanyag-gyártó, illetve -kereskedő vállalat világított rá az Indexnek. A Mapei szerint sorsfordító hónapok előtt állhat a lakáspiac, mert – bár a kamatok lassan csökkenésnek indultak – az átlagpolgárok és a vállalkozások még óvatosak. Ahhoz azonban, hogy 2024-ben érdemi növekedés valósuljon meg az otthonépítési kedv terén, a csok plusz melletti további lökésre, érdemi kormányzati ösztönzőkre van szükség.

Újabb szervezet kéri, amit az Index megírt

Hasonló húrókat pendített meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is, amely szerint minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van a jelenlegi helyzetben, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.

Az év elején életbe lépett átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad. Nagyon fontos lépés lenne továbbá egy energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése. A hazai lakásállomány ugyanis rendkívül rossz állapotban van.

Az Index több ízben is beszámolt arról, hogy szakmai, valamint kormányzati közegből is megerősítették lapunknak, hogy készülőben van egy újabb, otthonteremtést elősegítő támogatási forma. Információink szerint ez a korábbi otthonfelújítási program továbbfejlesztett változata lesz. Bár a program részletei egyelőre nem ismertek, a szakma szerint az otthonfelújítási program 2.0 elődje finomhangolt változata kell hogy legyen: főként energiahatékonyságot célzó beruházásokra kellene fordítani, valamint vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitel formájában javasolják piacra dobni.

Jöjjön egy bérlakásprogram!

A TLE emlékeztet: 2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: különösen a megyeszékhelyeken és Budapesten esett vissza az új lakások száma. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma a fővárostól a városokon át a községekig mindenhol csökkent, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.

Mára körvonalazódott a csok-támogatások új rendszere – a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

Az egyesület az otthonfelújítási támogatás mellett további állami ösztönzőket szorgalmaz. Szerintük célszerű lenne egy állami, illetve vállalkozói alapokon nyugvó bérlakásépítési program kiépítése (amiről korábban szintén lapunk számolt be elsőként), akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, illetve a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúrakiegyenlítő szerepet tudna betölteni – mutatnak rá.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. „Ezáltal a program alkalmas lenne a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és »zöld« építészeti szempontok, továbbá megjelenjen a családok gyermekvállalásának támogatása is” – fogalmazott a TLE.

Kiszámíthatóság váltsa fel a bizonytalanságot!

Ezen kívül javasolják a kormánynak, vizsgálja meg, rövid és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és „éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre”.

Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5 százalékos újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása

– szögezték le.

„Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez” – tette hozzá az egyesület.

A TLE szerint a kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1 százalékos megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Rovatok