Csütörtök reggel Virág Barnabás, az MNB alelnöke az Indexnek adott interjúban elmondta, hogy a Fed és az EKB kamatvágásának későbbre tolódása inkább a 75 bázispontos kamatcsökkentés mellett szóló érv, ez tovább erősítette a forintot – jelezte lapunknak Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a hatás csak átmeneti volt. A hét végére ugyanis visszagyengült a forint a 389-es szint közelébe, ahol a hetet kezdte. A magyar tőzsde újfent rekordot döntött, amiben meghatározó szerepe volt két magyar blue chipnek: az OTP-nek és a Magyar Telekomnak. A gáz ára csökkent, az olaj viszont drágult. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euróval szemben a 389-es szint környékéről kezdte. Kedden reggel érkezett a hír, hogy a kormánypártok támogatják Svédország NATO-csatlakozását, amelynek zárószavazása jövő hét hétfőn lehet.
A hírre a forint érdemi erősödésbe kezdett, a befektetők a megegyezés hírét a kockázatok mérséklődéseként értelmezhették, a jegyzés így az euróval szemben estig a 388-as szint alá erősödött
– jelezte lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. A forint a következő napokban is folytatta az erősödést, amelyben Varga Zoltán szerint a dollár gyengülése is szerepet játszott, csütörtök délelőtt már 387 alatt is járt a jegyzés.
Csütörtök reggel Virág Barnabás, az MNB alelnöke az Indexnek adott interjúban elmondta, hogy a Fed és az EKB kamatvágásának későbbre tolódása inkább a 75 bázispontos kamatvágás mellett szóló érv, ez tovább erősítette a forintot
– emelte ki az Equilor szenior elemzője, megjegyezve, hogy a hatás ekkor már csak átmeneti volt. Interjúnkban az MNB alelnöke leszögezte, hogy a februári kamatdöntő ülésen a 75 és a 100 bázispontos opciók ismét az asztalon lesznek, ráadásul mindkét opció kapott új érveket. „A januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól” – jelezte az Indexnek Virág Barnabás, aki abban hisz, hogy a folyamat végén kialakuló kamatkörnyezetnek mindenki a nyertese lesz.
Varga Zoltán rámutatott, hogy az interjúnkban elhangzott jegybanki üzenetek forinterősítő hatása átmeneti volt, hamarosan már a magyar deviza gyengülését láthattuk. Péntek délutánig a 389-es szint közelébe gyengült vissza a forint az euróval szemben, ahol a hetet is kezdte.
A befektetők elsősorban a jegybankra figyelnek a jövő héten. Kedden tartja ugyanis ülését a Monetáris Tanács. Virág Barnabás már a lapunkkal készített interjúban felfedte, hogy a 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentés is az asztalon van. Erre egyébként januárban is volt példa, akkor is jelezte az MNB alelnöke, hogy a száz bázispontos kamatvágás is opció, ugyanakkor a 75 bázispontos csökkentés mellett született döntés. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a januári lépés ismétlődhet, és újra 75 bázispontos kamatcsökkentés jöhet.
Virág Barnabás interjúnkban kifejtette, hogy mi vezetett a januári döntéshez: „A Monetáris Tanács januári értékelése szerint a makrogazdasági fundamentumok javulása lehetővé tette volna a kamatcsökkentési ciklus gyorsítását: a 100 bázispontos kamatvágás reális opcióként az asztalon volt. Ugyanakkor
A KAMATDÖNTÉST MEGELŐZŐ BŐ EGY HÉTBEN OLYAN FOLYAMATOK INDULTAK BE, AMELYEK ELLEHETETLENÍTETTÉK EZT A LÉPÉST.
Egyrészt elindult egy káros szakmai vita a vállalati hitelek referenciakamatának átalakításáról. Ennek a piaci fogadtatása negatív volt, amely véleményre a hitelminősítők is ráerősítettek. Ehhez adódott hozzá az Európai Tanács február eleji ülését megelőzően a Financial Timesban megszellőztetett információ, amely szerint Magyarország pénzügyi nyomás alá kerülhet. Ilyenkor függetlenül attól, hogy maga a háttérinformáció helytálló volt-e vagy sem, a befektetők már a felvetésre is idegesen reagálnak. Ez a két hatás együttesen a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázati érzékelést rontotta, a kockázati felárainkat emelte.”
Akkor átfogó mérlegelést követően végül a Monetáris Tanács nagy többsége úgy ítélte meg, hogy az esetleges gyorsításból adódó kockázatok fölülmúlnák annak várható előnyét, így maradt a 75 bázispontos csökkentés.
Reményeim szerint mind a két vitapont nyugvópontra került. Közben azonban az is látszik, hogy a nagy jegybankok közül a Fed és az EKB a kamatcsökkentési ciklusuk megkezdésének időpontját a korábbi várakozásokhoz képest egyre inkább kitolják. Ez a folyamat a feltörekvő piacokra negatív hatással bír
– mondta lapunknak Virág Barnabás, amikor a február végi kamatdöntésről kérdeztük. Összességében tehát a januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól.
A jövő hét folyamán a kamatdöntésen kívül forintmozgató hatása lehet az ipari termelői áraknak, amit a KSH csütörtökön közöl majd. Ez megmutatja ugyanis a költségoldali inflációs nyomás mértékét. „A gazdasági teljesítmény szempontjából a beruházási dinamika lesz érdekes, illetve hogy pontosan mely termékcsoportok és mely relációban járultak hozzá a külkereskedelmi mérleg beszakadásához a tavalyi év utolsó hónapjában” – világított rá Molnár Dániel.
Amennyiben kedvező hírek érkeznek a magyar gazdaságból, illetve a Fed és az EKB kamatcsökkentései is közelebb kerülnek, a forint erősödésnek indulhat a 385-ös szint irányába, míg felfelé a 390-es szint jelent erős támaszt már hosszabb ideje. Ennek áttörése csak rendkívül kedvezőtlen történés esetén valószínű rövid távon
– jelezte lapunknak a szakértő. Varga Zoltán szerint az euró-forint esetében a 385–395-ös, míg a dollár-forint árfolyamában a 352–365-ös tartomány tűnik bejárhatónak.
A továbbra is pozitív hangulatú nemzetközi részvénypiaci környezetben a BUX-index újabb történelmi csúcsra futott a pénteki kereskedés során – így összességében közel 1 százalékkal került feljebb a jegyzése egy hét leforgása alatt – világított rá lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője.
A növekedés húzóerejét a hazai tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom adta. Az OTP esetében jelentősebb történésről nem érkezett hír, azonban a héten a német és az amerikai részvényindexek is rekordot döntöttek, a legfontosabb hazai blue chipünk pedig jellemzően profitál a kedvező nemzetközi környezetből – árfolyama 1 százalékkal került feljebb múlt heti záróértékéhez képest.
A Magyar Telekom a csütörtöki tőzsdezárást követően tette közzé a 2023 negyedik negyedévére vonatkozó, az előzetes várakozásokat felülmúló jelentését. Ennek hatása a másnapi kereskedésben nem is maradt el: a kereskedők pozitívan reagáltak mind az eredményre és a részvényvisszavásárlási program folytatására, mind pedig a várható osztalék mértékére, a részvényárfolyam így kiugró forgalom mellett egyetlen nap alatt 3,5 százalékkal 830 forint fölé emelkedett.
A szakértő szerint a midcapek közül is érdemes kiemelni két részvényt, amely jelentősebb árfolyam-emelkedést tudott felmutatni a hét során. Az egyik a Masterplast, amelynek árfolyama a sajtóban a múlt hét második felében megszellőztetett hír óta, miszerint a közeljövőben várható egy újabb otthonfelújítási program elindulása, emelkedő trendet mutat – tevékenységi köréből adódóan ugyanis a cég profitálhat egy ilyen támogatási program elindulásából.
Kedvező hír volt továbbá, hogy a csütörtök esti bejelentés szerint jogerősen is megszűnt a Masterplast romániai leányvállalatánál a vagyonzár
– jelezte Horváth, megjegyezve, hogy a befektetők nagyon jól fogadták a hírt, a részvényárfolyam a pénteki kereskedés végére közel 5 százalékos emelkedést elérve, 3200 forint fölé száguldott – ezzel egy éve nem látott magasságba emelkedett.
A másik, szintén jelentősebb árfolyam-emelkedést elérő midcap a 4iG, amelynek árfolyama ugyancsak a pénteki kereskedési nap során lőtt ki: a hónapok óta 800 forint körül oldalazó szintről több mint 3 százalékos növekedéssel, egészen 835 forintig.
Említésre méltó történés volt a 4iG-vel kapcsolatban, hogy a szerdai bejelentése alapján a társaság az űripari és technológiai érdekeltségeit önálló társaságba szervezi, egyúttal az elmúlt években az akvizíciók terén rendkívül aktív cégcsoport egy magyar űripari vállalat 45 százalékos tulajdoni hányadának megszerzésére vonatkozóan kötött előzetes megállapodásról is hírt adott.
Az európai gázár 2021 májusa óta a legalacsonyabb szintet érte el pénteken. Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 24,69 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 23,04 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 47,48 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 58,43 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 82,69 dollárról e hét péntek délutánra 82,34 dollárra emelkedett.
A nemzetközi helyzet miatt az elmúlt időszakban drágult az olaj ára. „Az aktuális világpolitikai események közül mindenképpen érdemes kiemelni a közel-keleti konfliktusokat” – értékelte a napokban a helyzetet az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.
Miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti javaslatát, újra emelkedni kezdtek a kőolajárak, a déli határváros, Rafah bombázása és a gázai övezetet érintő légicsapások pedig tovább erősítették ezt a tendenciát. Nem kedvez az autósoknak az sem, hogy az Egyesült Államokban működő finomítók nagyszabású karbantartási munkálatai és nem tervezett leállásai szűkítik a termékpiacokat
– tette hozzá.
A főtitkár arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok mellett Európában is elindultak a tervezett finomítói leállások, és az idei évben a régiónkban is számos olyan karbantartási munka lesz, amely hatással lehet a feldolgozási volumenre és az üzemanyagárakra is.
„Ha nem tudnak eleget termelni a finomítók, és kevesebb termék kerül ki a piacra, az mindig jelentősen felfalhatja az árakat” – mondta Grád Ottó.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)