Az Európai Uniónak részt kell vennie az USA–Kína közötti állami támogatási versenyben – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter Antalyában. Nagy Márton szerint ha az Európai Unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, akkor az a versenyképesség feladását jelenti.
A törökországi Antalyában 2021 óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről.
Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felszólalt a fórumon: a Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró panelban mondott beszédet, valamint ezt követően szakmai beszélgetésen is részt vett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Nagy Márton a beszédében felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.
Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve, a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania.
Az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben összességében a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költik majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz.
A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az Európai Unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, akkor az a versenyképesség feladását jelenti.
Emlékeztetett, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. „A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi, és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal.”
Nagy Márton végül kiemelte: a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívására az Antalyai Diplomáciai Fórumon (ADF) vett részt, melyet március 1–3. között rendeznek meg. A diplomáciai fórumon a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba segíthetne a gázai konfliktus lezárásában.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárásával kapcsolatban Orbán Viktor az egyedüli esélynek nevezte a volt amerikai elnök újbóli megválasztását.
Az egyetlen nagy esély a békére az, ha képes lesz visszatérni és békét kötni. Különben hosszú lesz a háború Ukrajna és Oroszország között
– fogalmazott.
A magyar kormányfő azon meggyőződését is megerősítette, hogy ha Trump akkor lett volna hivatalban, amikor az ukrajnai fegyveres konfliktus elkezdődött, „akkor most nem lenne háború”. A magyar kormányfő antalyai beszédében az orosz–ukrán konfliktusról beszélve kijelentette, hogy „nem látni a kiutat az ukrajnai háborús konfliktusból, és ez megbénítja az európai politikát”.
Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, és a háború folytatása katonai sikert hozhat Ukrajnának, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét fogja hozni, akkor jobb most abbahagyni. Én személy szerint az utóbbiak közé tartozom
– tette hozzá.
A miniszterelnöknek feltették azt a kérdést, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unióban látja-e, amire azt válaszolta, „természetesen”, és hozzátette, hogy „aki magyar, az európai”.
Magyarországnak mindig különleges geopolitikai helye lesz az Európai Unióban
– nyomatékosította a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy Magyarország azért tagja a Türk Tanácsnak, mert az egyetlen keleti eredetű nemzet Európában, „vagy legalábbis az egyetlen, amely erre büszke”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy geopolitikai szempontból Svédország NATO-csatlakozása a kezdetektől fogva világos volt. „Ha Svédország úgy dönt, hogy csatlakozik, támogatni fogjuk, de ennek megvan a rendje: Magyarország tiszteletet érdemel, mert Magyarország tisztelete nélkül nem tartozhatunk ugyanahhoz a közösséghez” – jelentette ki.