Azonnal áttörte az euró-forint árfolyama a 390-es szintet a magyar jegybank kamatdöntése után, és egyelőre úgy tűnik, hogy átkerült a 390–395-ös kereskedési sávba. Csütörtökön pedig ismét pengeváltás volt a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között, mely újabb volatilitást hozott a forint árfolyamában – jelezte az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A hét végéhez közeledve már 394 forintnál is többe került egy euró, amelyre legutóbb tavaly szeptember végén láttunk példát, azaz öthavi mélypontra zuhant a magyar fizetőeszköz. A gáz és az olaj drágult. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet a 389-es szintről kezdte az euróval szemben. Két fontos esemény volt, mely nagyobb mozgást indított el a magyar deviza árfolyamában. Kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, mely megfelelt ugyan a konszenzusnak, de jelentős számban voltak 75 bázispontos vágásról szóló várakozások is a piacon.
A bejelentést követően azonnal áttörte az euró-forint árfolyama a 390-es szintet, és egyelőre úgy tűnik, hogy átkerült a 390–395-ös kereskedési sávba
– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Ugyan a lépés nem volt teljes meglepetés, mivel Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az Indexnek adott interjúban – amit a meghatározó hazai és nemzetközi sajtó is széles körben szemlézett – előre kommunikálta, hogy gyorsíthat, azonban a piaci várakozások nem voltak egységesek.
Az erőteljesebb kamatvágást több tényező is indokolta:
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője lapunknak jelezte, hogy a kamatdöntést követő órákban a jegyzés 391 fölé került, ezzel áttörve a már hónapok óta erős támaszt jelentő 390-es szintet. A forint szerdán is folytatta a gyengülést: a délutáni órákban 393 fölé került az árfolyam az euróval szemben.
Csütörtökön olyan történt, amire senki sem számított: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT Legek 2023 rendezvényen ismét komoly kritikákat fogalmazott meg.
Csütörtökön ismét pengeváltás volt az MNB és a Kormány között, mely újabb volatilitást hozott a forint árfolyamában
– világított rá Varga Zoltán. Matolcsy György szakmai és személyes kritikákat egyaránt megfogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel szemben, illetve úgy véli, hogy a kormány legutóbbi tervezete jelentős támadás a Magyar Nemzeti Bank függetlensége ellen. A kritikákra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is reagált. A csütörtöki történéseket és a különböző álláspontokat korábban már részletesen bemutattuk.
A vitába egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is beszállt, és kijelentette:
a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen.
Pénteken sem tudott erősödni a forint, ebben nem segítette, hogy az eurózóna inflációja februárban az elemzői várakozásoknál minimálisan magasabb, 3,5 százalékos lett. Péntek estére a jegyzés 394 fölé került. Legutóbb 2023. szeptember végén láttuk ehhez hasonló szinten az árfolyamot, vagyis a forint 5 havi mélypontra gyengült a héten.
A szakértőket arról is megkérdeztük, hogy milyen események mozgathatják jelentősen a forint árfolyamát a jövő héten.
A gazdasági aktivitás az Egyesült Államokban a magas kamatszintek ellenére nem esett vissza, ez lehetővé tette a Fed számára, hogy kitolja a kamatcsökkentéseket, amíg az infláció tartósan nem lassul. Az elemzők 188 ezres bővülésre számítanak, ennél érdemben kedvezőtlenebb adat a dollár gyengülését eredményezné, amely erősítené a forint árfolyamát – jelezte lapunknak Molnár Dániel.
Azzal, hogy a jegyzés 390 fölé gyengült a jegybanki kamatdöntés után, új helyzetbe került a forint – mutatott rá Molnár. A szakértő szerint most az erősödéshez kellene áttörni ezt a szintet, amely korábban rendkívül strapabírónak bizonyult a gyengülés megállításában. Ehhez gyökeres fordulatnak kellene bekövetkeznie akár a gazdasági helyzetben, akár hazánk nemzetközi megítélésében.
Az euró-forint árfolyamában jelenleg a 390–400-as, míg a dollár-forint esetében a 360–370-es árfolyamtartomány látszik bejárhatónak
– erre már Varga Zoltán világított rá. A szakértő szerint az euró árfolyamában a 394,50–395,00-ös zóna jelent fontos ellenállást, felette, 399,80-nál található a következő szint, támaszként pedig a 390-es szintet lehet megjelölni, mely korábban erős ellenállás volt. A dollár-forint jegyzésében 360-nál erős támasz húzódik, a következő ellenállás 367,80-nál látható.
A BUX-index 0,14 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján. Vegyesen teljesítettek a hazai blue chipek:
A blue chipek közül jelentősebb történés az OTP háza táján történt.
A korábban bejelentett részvény-visszavásárlási program a gyakorlatban is elindult, méghozzá már a múlt hét pénteki kereskedés során, amiről a vállalat másnap, szombat reggel adott hírt
– világított rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A hét folyamán az OTP tovább folytatta a részvények visszavásárlását. A szakértő szerint ez pedig egyrészt pluszkeresletet támaszt a papír irányába, megtámogatva ezáltal az árfolyamot. Másrészt pedig jelzés is lehet a piac felé, miszerint a vállalatnál alulértékeltnek érezhetik ezt a szintet, ami miatt megéri a visszavásárlásokkal élniük – ez pedig közvetve szintén az árfolyamemelkedés irányába hathat középtávon.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 23,04 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 25,685 euróra emelkedett.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 40,11 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 51,28 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 82,34 dollárról e hét péntek délutánra 84,03 dollárra emelkedett.
A vártnál sokkal jobb eredményt ért el a Janaf, 52 millió eurós nyereséget termelt tavaly a horvát kőolajvezeték-üzemeltető. Számtalan elemzés felhívta rá a figyelmet, hogy a Janaf nyerészkedik az kőolajszállításon. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt pedig korábban több helyen – köztük az Indexen is – leszögezte: a horvát szállítási költség a többszöröse a méltányos piaci árnak.
A vártnál sokkal nagyobb nyereséget ért el tavaly az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető Jadranski Naftovod (Janaf). A horvát olajipari vállalat az egy évvel korábbinál 27,6 százalékkal magasabb, 51,9 millió eurós nyereséget könyvelt el 2023-ra.
Január elején készült interjúnkban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója leszögezte:
a horvát szállítási költség még mindig a négyszerese a méltányos piaci árnak. Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét.
Nem sokat kellett várni a válaszra, a Janaf sajtóközleményben reagált Hernádi Zsolt szavaira: „A Janaf a leghatározottabban visszautasítja a Mol elnök-vezérigazgatójának a szállítási díjak mértékével kapcsolatos állításait.”
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Németh Emília / Index)