Hiába ígértek átlagosan 20 százalékos emelést, sok egészségügyi dolgozó arra panaszkodik, hogy csak néhány százalékkal nőtt a fizetése márciustól. A Belügyminisztérium közölte, a munkáltató dönt a béremelés mértékéről, de a dolgozó illetménye nem lehet alacsonyabb, mint március előtt volt.
Több egészségügyi dolgozó is arra panaszkodik, hogy az ígért átlag 20 százalékos emeléshez képest csak alig néhány százalékkal nőtt a fizetése márciustól. Van olyan, aki csak hat százalékkal kapott többet, mint korábban.
Hivatalosan 17 és 23 százalék között kellene emelni a bérüket márciustól.
Az RTL egyik nézője ezzel kapcsolatban arra panaszkodott, hogy ő megkapta a 20 százalékos emelést, de hiába, mert közben a kórház az ügyeleti díjat egységesen 20 százalékkal csökkentette, vagyis az emelésből alig maradt.
A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint sok kórházban úgy emelnek, hogy közben a különböző pótlékokat beépítik az alapbérbe. Több helyen pedig a pluszmunkáért járó pénzt csökkentik. Soós Adrianna, a szervezet elnöke szerint ez a dolgozók átverése, ami oda fog vezetni, hogy nem fognak ügyeleteket meg többletmunkákat vállalni a dolgozók.
Az RTL szerint a háziorvosi körzetekben dolgozó asszisztenseknek is jár az emelés, de rájuk más szabályok vonatkoznak. Egy háziorvosoknak küldött minisztériumi tájékoztató levél szerint a praxisok szakdolgozóinak úgy kell fizetésemelést adni, hogy a bruttó bérük elérje az 547 ezer forintot. Így viszont több esetben az orvos dönti el, hogy emeli-e – és mennyivel – a kollégái fizetését.
A MOK háziorvosi csoportjának volt vezetője, Mangó Gabriella szerint nem lesz kötelező a háziorvosoknak több bért kifizetni a dolgozóiknak. Úgy véli, a praxisok finanszírozása érdemben nem nő, az ő rendelője például nem kap annyival többet, amennyivel a béremelést ki tudná fizetni.
A szakdolgozói béremelésnek ez volt a második lépcsőfoka, erre 200 milliárd forintot fordított a kormány. A Belügyminisztérium az RTL megkeresésére azt írta, a munkáltató dönt a béremelés mértékéről, de a dolgozó illetménye nem lehet alacsonyabb, mint március előtt volt. A háziorvosoknál az emelés mértéke szintén a munkáltató döntése, a forrásokat a kormány biztosítja – írták.
Mindemellett Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta, csaknem 94 ezer egészségügyi dolgozót érint az átlagosan húszszázalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés.
Közölte, hogy a béremelés vonatkozik arra a mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozóra, akik a szakrendelőkben, kórházakban dolgoznak, valamint arra a mintegy tízezer emberre, akik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátásban dolgoznak.
Az államtitkár kifejtette, hogy a korábbi, gyakran áttekinthetetlen bérrendszert egyszerűsítették úgy, hogy az alapfizetéseken átlagosan 20 százalékos emelést hajtottak végre, majd ebbe építették be a különböző pótlékokat. Hangsúlyozta:
Nem igaz a baloldali képviselők azon állítása, hogy a kormány csak a pótlékokat adta hozzá az alapbérhez.
Úgy fogalmazott, hogy a bérrendszer átalakításával a dolgozók „duplán jól járnak”, mert a megemelt alapfizetés alapján számítják ki az úgynevezett mozgóbért, tehát az ügyeleti díjak, a műszakpótlékok is arányosan emelkednek.
Takács Péter elmondta, hogy egyszerűsödött a bértábla is. Öt fizetési fokozatot vezettek be, amelyen belül létrehoztak alap- és kiemelt kategóriát. Ezeket a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel közösen úgy határozták meg, hogy az extrém terhelést jelentő ápolási szakmák kerüljenek a kiemelt kategóriába. Példaként említette, hogy az egyik legmegterhelőbb terület a krónikus belgyógyászat.