Négy, a józan ész szabályai szerint működő gazdasági tételt fogalmazott meg a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Orbán Viktor szerint stabil lábakon állva érte a válság a magyar gazdaságot, ezért sikerült mindössze „sebességkorlátozással” átélni ezt az időszakot, mostantól azonban ismét magasabb fokozatra lehet kapcsolni.
Minden gazdaságpolitikának rendelkeznie kell egy bizonyos bázissal – kezdte értékelését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a miniszterelnök. „Elengedhetetlen egy intellektuális bázis, emellett a kormánynak egyfajta rokon szellemiségű, jelentős társadalmi befolyással rendelkező társra is szüksége van, enélkül nem lehet gazdaságpolitikát csinálni” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő szerint az évnyitón szintén felszólaló Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyaránt biztató számokat prezentált a magyar gazdaságról.
Orbán Viktor szerint a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak, ugyanakkor kiemelt fontosságú szempontként festette le, hogy „az adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos gazdaságpolitikai nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre”.
A kormányfő szerint neki mint miniszterelnöknek négy ilyen tétel felett kell őrködnie:
Sikeres, egyenletes növekvő gazdasági pályán haladtunk 2020-ig, ezt követően először a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború generálta válság torpedózta meg ezt a pályát – vázolta Orbán Viktor. „Nincs mese, ha emelkedőre hajt fel az autó, vissza kell kapcsolni a sebességet – 2020 és 2024 között ilyen időszakot éltünk.”
Az emelkedő után azonban ismét kiegyenesedik az út a magyar gazdaság előtt, amely ezáltal ismét magasabb sebességbe képes váltani, és nagyobb lendületet tud venni. Orbán Viktor szerint erre azért van lehetőség, mert – a korábbi válságos időszakokkal ellentétben – a 2020 és 2024 közötti időszak „nem zúzta össze” a magyar gazdaságot, nagyobb probléma nélkül vészelte át a mostani pénzügyi válságot, ami két történésnek köszönhető.
A miniszterelnök ezt követően a gazdasági teljesítményre hatással lévő közegről festett képet. „A világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik” – idézte vissza egy korábbi, ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, hozzátéve: ez a folyamat igencsak nagy lendületet vett.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a geopolitikai átalakulás „súlyos, történelmi léptékű dilemmát állít elénk”.
A világ nyugati és nem nyugati fele homlokegyenest másként ítéli meg a történéseket. Míg a Nyugat sajátjának érzi az Ukrajnában zajló háborút, addig a világ többi része vagy nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetni az orosz–ukrán háborúban. Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát. Nem a gazdasági észszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik.
A kormányfő szerint nemcsak a háborúhoz való hozzáállást, de a technológiai fejlődést is politikai síkra terelik.
Kitért a „decoupling” (függetlenítés, lecsatlakozás) jelenségére, amely arról szól, hogy a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van.
„Van egy másik gondolkodásmód, ami úgy vélekedik, hogy a Nyugat teret veszít, és ennek oka a versenyképesség hiánya. Ha ez meglenne, akkor nem politikai, hanem gazdasági versennyel érnénk el előnyt” – véli a miniszterelnök, aki szerint a Európa jelen pillanatban nem képes olyan belső változásokat elindítani, hogy a nyugati vállalatok gazdasági, termelékenységi, versenyképességi szempontból felvegyék a versenyt a keleti versenytársakkal. Mindez az Egyesült Államokra is igaz – hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint nagy kérdés, hogy lesz konnektivitás, vagyis összekapcsolódás a nyugati és a keleti gazdaság között, és ezáltal ismét a gazdasági észszerűség válik uralkodóvá. Vagy elkülönül a két oldal, és akkor a politikai szab utat a technológiai fejlődés, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem előtt.
A végeredmény ugyanis alapvetően befolyásolja Magyarország érdekeit. Ha szétválasztás lesz, vagyis visszatér a hidegháború, akkor a keleti–nyugati határon találjuk magunkat, csak ezúttal nem a nyugati, hanem a keleti határon. „A lényegen azonban nem változtat, a nyugati világ perifériájára kerülünk. Ha azonban mindkét tömbbel együttműködünk és kereskedünk, akkor egy olyan ország lehetünk, amelyben mindkét világ lehetőséget talál. Ezért fontosak az olyan beruházások, amelyekben nyugati és keleti cégek egyaránt közreműködnek, és végeredményben egy terméket állítanak elő” – fogalmazott.
A magyar gazdaság a két világ közötti állapot fenntartására tesz tétet. Ugyan világos, hogy a Nyugat részei vagyunk – EU-, illetve NATO-tagság –, de nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről
– szögezte le.
Példaként említette, hogy Magyarország székkel bír a Türk Tanács asztalánál, de „Oroszországgal is csak ott adjuk fel az együttműködést, ahol a nyugati szankciók azt kizárják”.
Orbán Viktor szerint a háború egyértelműen rámutat, hogy Európa nem tudja elkerülni a felfegyverkezést. „A mi ösztöneink jól működtek, 3-4 évvel a háború előtt elkezdtük a magyar hadiipar történelmi léptékű fejlesztését, ezzel 2-3 évet verünk a többi országra” – mondta.
A Nyugat nem nyeri meg a háborút Oroszországgal szemben, ugyanakkor ez fordítva is igaz. „Ez egy proxyháború, amiben Ukrajnának a mögöttük állók adják az erőt.” A kormányfő szerint a béketárgyalások megkezdése az egyetlen megoldás, csak az a kérdés, hogy előbb vagy utóbb. Nyugat-Európában ebben nagy vita van, Magyarország az egyetlen, amely azt az álláspontot képviseli, hogy az idő Oroszország oldalán van. Ezért kell minél előbb lezárni a konfliktust.
„Nyugatról máshogy szemlélik a háborút, mint mi itt, a Kárpát-medencében. Magyarország érdeke, hogy mindig legyen egy ország közte és Oroszország között, és ne legyen közös orosz–magyar határ. Ahogy azonban telik az idő, az oroszok egyre több területet nyernek, és egyre közelebb kerülnek a magyar határhoz, ami teljes mértékben ellentétes az érdekeinkkel” – mondta Orbán Viktor, aki szerint ismét kialakulhat egy olyan helyzet, mint volt a második világháború utáni, hogy az oroszok és amerikaiak tárgyalnak Európa feje felett, mert az európai országok elmulasztották a saját stratégia kialakítását.
Orbán Viktor szerint csak egy új szereplő találhat kiutat ebből a helyzetből, ezért
az egyetlen észszerű magatartás a magyar kormány részéről, hogy Donald Trump visszatérésére fogad.
„Az egyetlen esélye a világnak, ha Amerikának régi-új elnöke lesz, Trumpnak ugyanis nem volt része a háború kitörésében” – hangsúlyozta.
Ezt követően visszakanyarodott Európába, ahol szerinte az utóbbi időszakban „furcsa dolgok történtek gazdasági szempontból”.
„Vannak olyan, a gazdaság különböző területeit érintő európai direktívák, amelyek évek óta hatályban vannak, és fogalmunk sincs, mi az értelmük, azt leszámítva, hogy a magyar gazdaságra nézve kedvezőtlen hatásaik vannak” – fogalmazott.
Példaként említette – amivel az Index több ízben is foglalkozott – azt a Európai Parlament által tavaly februárban megszavazott jogszabályt, ami előírja, hogy 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autókat lehet gyártani és eladni, ami gyakorlatilag betenné a kaput a belső égésű motoros járműveknek.
Ugyan Magyarország a zöldátállás híve, de komoly magyar állami kitüntetést érhet, ha valaki meg tudja válaszolni, hogy mi alapján határozták meg a belső égésű autók kivezetésének 2035-os céldátumát
– ironizált a kormányfő, aki szerint hasonló „hasraütés-szerű” céldátummal ellátott döntések születtek a klímaváltozás, valamint az agrárium területén is.
Orbán Viktor szerint ebből is látszik, hogy Európában ideológiai gondolkodásmód mentén hoznak mindenki életére komoly hatással lévő gazdasági döntéseket. Észszerűségre van szükség, ezért is bírnak óriási téttel a közelgő európai parlamenti választások – mutatott rá a miniszterelnök, aki a magyar kormányt szuverenistának, az európai politikát pedig idealistának nevezte.
„Az ideológiai gondolkodásnak az a lényege, hogy nem tudja egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot. A valóságot jobban tisztelő politikai kurzusra van szükség Európában a jelenlegi, ideológiavezérelt vezetéssel szemben.”
Orbán Viktor lehetőséget lát a V4-es struktúrában (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország), ezért azt szerinte nem érdemes feladni, ugyanakkor kibontakozóban van a szuverenista államok együttműködése, amit az osztrák–magyar–szlovák–szerb tengelyre húzott fel.
A kormányfő saját „fixációját” is hangsúlyozta beszédében, ami a profitegyenleg javításában ölt képet. „Javul a magyar egyenleg, de még mindig nem megfelelő. Több pénzt visznek ki Magyarországról, mint ami beáramlik” – mondta.
A külföldi cégek évi 4-6 milliárd eurót visznek ki a Magyarországon megtermelt profitjukból, „amivel mi sem járunk rosszul, hiszen ebben nagyrészt magyar emberek munkája van”.
„Természetesen jó lenne itthon tartani ezt a pénzt, ám amennyiben profitkiviteli tilalmat rendelnénk el, és zárni kezdenénk az országot, akkor nem lennének beruházások. Egyetlen módon tudunk beruházásokat vonzó gazdasági nyitottság mellett együtt élni évi 4-6 milliárd euró kivándorlásával, ha ugyanennyit a magyar cégek is haza tudnak hozni külföldről.”
A magyar cégek jelenleg megközelítőleg 1–1,5 milliárd euró profitot hoznak haza, amihez a miniszterelnök – különböző transzferek útján – hozzászámol ugyanennyi uniós támogatást, így maximum 3 milliárd eurót hoznak be a hazai cégek. Ezzel szemben áll a Magyarországról kivitt 4-6 milliárd euró.
Ezért a legfontosabb, hogy megtámogassuk a nemzeti bajnokokat, akik külföldön profitot termelnek. Példaként említette az OTP-t valamint a Molt, de az ingatlanszektor, az infokommunikáció, valamint a hadiipar területén is vannak ilyen cégek.
Magyarországnak nem kell kishitűnek lennie, már Kongóban is utakat és hidakat építünk. Ha van kifektetési támogatás, akkor vannak versenyképes magyar vállalkozások. Nem lehet úgy élni, hogy már megint mások kerestek rajtunk. Sikeres kifektetési politika mellett javítható a profitegyenleg.
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban egy 3+1 éves tervet vázolt a miniszterelnök. Megemlítette, hogy a hiány 6,5 százalékra kúszott fel, amit három év alatt – idén 4,5, jövőre 3,7, míg 2026-ban 2,9 százalékra – szeretne lefaragni a kormány, egy EU által biztosított „pufferévvel”. Uniós előírás ugyanis a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása, egy év türelmi időt biztosítva.
(Borítókép: Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara [MKIK] gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)