Hatalmas hozamokat tehetnek zsebre idén a lakossági állampapír-befektetők – ám ez egyben azt is jelenti, hogy minél hamarabb döntést kell hozniuk a készpénzben érkező jóváírások további sorsáról. Mibe érdemes forgatni a megtakarításokat a két számjegyű állampapír-befektetések kora után? Erről kérdeztük az MBH Bank szakértőit.
Az aktuális helyzet átlátásához először érdemes tisztázni az infláció, az alapkamat és a befektetések kapcsolatát. A hazai befektetési környezetet idén is elsősorban az inflációs pályához és az alapkamat szintjéhez kötődő várakozások határozzák meg leginkább. Ugyan az idei évben a várakozások szerint 4 százalékra olvadhat az éves átlagos infláció, tavaly még nagyon magas, 17,6 százalékos volt.
Az elmúlt években az állam olyan papírokat dobott piacra, amelyek az előző évi átlagos infláció feletti hozamot ígértek, ráadásul olyan kondíciókat is bevezettek, amelyek révén ez a befektetés viszonylag likviddé vált – tehát ha valakinek lejárati idő előtt szüksége volt a megtakarítására, aránylag alacsony költségen hozzá tudott jutni
– jelezte Nyitrai Győző az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztési üzletág vezérigazgató-helyettese. A kedvező kondíciók magyarok százezreit csábították arra, hogy állampapírt vegyenek, ami akkor észszerű döntés volt. Az alapkamat csökkenésével párhuzamosan azonban folyamatosan mérséklődik majd a kockázatmentes befektetési eszközökkel – ilyen az állampapír is – elérhető hozam.
Tavaly az év második felében meredeken csökkenni kezdett az infláció. Az idei, várhatóan 4 százalék körüli átlagos infláció után 2025-ben további süllyedést várnak az elemzők, 3 százalék közelébe érhet az áremelkedési ütem. Ez a dezinfláció pedig teret enged a jegybanknak, hogy tovább vágja az alapkamatot, így az elmúlt években látott magas állampapírhozamok is jelentősen csökkennek majd.
Az inflációkövető állampapírok tehát jelenleg még a tavalyi, magas szinthez tartozó kamatot fizetik, viszont
a hozamként kézhez kapott készpénzből már nem feltétlenül éri meg újra állampapírt venni, hiszen a jelenleg elérhető papíroknál már vannak versenyképesebb lehetőségek is a piacon
– erre már Dézsi Tamás világított rá. „Mivel az elmúlt években megszokott kondíciók már nem elérhetők, a tudatos befektetőknek érdemes körbenézniük, hol találnak kedvezőnek tűnő alternatív lehetőségeket, ugyanis az biztos, hogy lakossági állampapírokkal két számjegyű hozamot a jelenlegi piaci környezetben már nem lehet elérni” – jelezte a befektetési banki üzletág vezérigazgató-helyettese.
Várhatóan több termékkel, portfólióban gondolkodva lehet majd magasabb hozamot elérni
– mondta az Indexnek Nyitrai Győző. A szakértő figyelmeztet, hogy minden befektetési döntés előtt át kell gondolni, milyen kockázatot vagyunk hajlandók elviselni, milyen időtávra tudjuk mellőzni megtakarításunkat, illetve pontosan milyen célra szeretnénk majd felhasználni forrásainkat. Az ezekre adott válaszok keresztmetszetében találjuk azokat a lehetőségeket, amelyek az adott befektetőnek testhezállók.
Az is általános alapelv, hogy többnyire nem egyetlen befektetésben érdemes gondolkodni, inkább különböző lehetőségek kombinációiban. „Akkor járunk a legjobban, ha nem all-in-t játszunk, hiszen így a kockázat is csökken, és a relatív hozam is magasabb lehet” – magyarázta Dézsi Tamás lapunknak, akit arra kértünk, hogy konkrét kalkulációval prezentálja, milyen hozamokra lehet képes egy ilyen portfólió egymillió forint befektetésével.
Egy többelemű, a hozamkockázati relációkat arányosan reprezentáló „mintaportfólió” esetében – állampapír, banki kötvény, befektetési alapok, certifikátok, passzív tőzsdeindexek és részvények – amely a forinton kívül tartalmaz euró- és dollárkitettségű eszközöket is, a potenciális hozamvárakozások az időtáv függvényében az alábbiak szerint alakulhatnak:
Fontos megjegyezni, hogy a számítások nem tartalmazzák a deviza-árfolyamhatást: a portfólióban használt devizaarányok 1 százalékos árfolyammozgás esetén hozzávetőleg +/- 40-60 bázisponttal módosíthatják a portfólió hozamát.
A szakember szerint a kockázatmentes hozamkörnyezet okozta mérséklődő hozamperspektívák miatt indokolt lehet a kockázatvállalás növelésének irányába fokozatosan („átlagoló” technikával) elmozdulni a portfólióépítésnél. Egy ilyen típusú portfólió esetében várható potenciális hozamkilátások:
Nyitrai Győző szerint a bankoknál megvásárolható befektetési alapok az elmúlt években nagyon szép eredményeket hoztak. Ezek kiemelkedő előnye, hogy kész portfóliót kapunk, és a szakértők helyettünk végzik el az alapokban lévő eszközök kiválasztását, illetve a kapott kamatok, osztalékok újra befektetését. Azaz pontosan azt a dilemmát veszik le vállunkról, amivel most a legtöbb állampapírbefektető szembenéz. Korábban már több befektetési stratégiát is bemutattunk, az egyiket az OTP Bank, a másikat az Equilor Befektetési Zrt. részletezte lapunknak.
Fontos azonban aláhúzni: az alapok múltbeli teljesítménye semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy a jövőben milyen eredményt fognak elérni. „A gazdasági trendek alakulása azt valószínűsíti, hogy például a pénzpiaci vagy kötvényalapok hozama is csökkenhet – de várhatóan lassabban, mint az inflációkövető állampapíroké” – mutatott rá a szakértő.
Az úgynevezett hozamkockázati skála szerint nagyjából így fest a sorrend – a kevésbé kockázatosaktól a kockázatosabb befektetések felé:
Világos, hogy készpénzben akkor érdemes tartanunk a megtakarításunkat, ha azt nagyon rövid távon el is költjük – hiszen erre semmilyen kamatot nem kapunk, figyelmeztet Nyitrai. A szakértő szerint bár már beszéltünk róluk, de az alacsony kockázatú befektetések kapcsán muszáj külön is szót ejteni a forintalapú állampapírokról.
A jelenleg elérhető legmagasabb hozamú papír, a Prémium Magyar Állampapír 2032/J sorozata az első kamatfizetési időszakra évesítve 7,9 százalékot kínál, de ahogy említettük, az infláció csökkenésével 2025 áprilisa után ez hozzávetőleg 4,5–5,5 százalék környékére fog visszaesni.
A Fix Magyar Állampapír 7 százalékot biztosít, amennyiben három évig biztosan nem nyúlunk hozzá, míg a Bónusz Magyar Állampapír hozama folyamatosan változik – bár jelenleg 8 százalék körül van, negyedévente tendenciózusan csökken. Ezeken kívül szóba kerülhet az 1MÁP nevű – szintén a lakosság számára létrehozott – konstrukció, ami 6,5 százalékot kínál, tehát ez sem különösebben előnyös. „Mindegyik lakossági állampapírra igaz, hogy ha lejárati idő előtt váltjuk vissza, akkor annak költsége van, ami optimális esetben mindössze 1 százalékot vesz el tőlünk, de ha a Kincstár szigorítana a feltételeken, akkor ez a visszaváltási ár a többszörösére is nőhet” – hívták fel rá a figyelmünket a szakértők.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek. 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
(Borítókép: Németh Emília / index)