Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – derül ki egy friss kutatásból. A szakember jelezte: ne várjon, aki építkezni, felújítani tervez, nem lesznek olcsóbbak sem a munkadíjak, sem az építőanyagok.
A magyar gazdaság (GDP) tavaly mutatott 0,8 százalékos visszaesése mellett az építőipari termelés forintban számított értékben 5 százalékos, volumenben azonban 20-25 százalékos csökkenést könyvelhetett el. A hőszigetelési piac például 50 százalékkal esett vissza, ami egy, az energiahatékonyság fontosságát hangsúlyozó piaci környezetben igencsak meglepő.
Idén februárban 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest – derül ki a Mapei Kft. friss kutatásából. Az építőiparban uralkodó negatív hangulatot jól tükrözi, hogy „mindössze” 713 szakember küldte vissza válaszát, ami így ezer fő alatti révén nem számít reprezentatívnak, ám szakmai következtetések levonására alkalmas.
„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már voltak jelei a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul a piaci élénküléshez. Míg korábban akár egy évre előre tele volt a naptáruk, most 45-50 napra látnak csak előre” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat. A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar megyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.
Az átlagnál hosszabb várakozási idővel kell számolni Békés megyében, ahol 84, Csongrád-Csanád megyében 68, Bács-Kiskun megyében 65, Tolna megyében 69, Baranya megyében 62, valamint Veszprém megyében 73 napot kell várni egy-egy szakemberre.
A várakozási idő hossza szakmánként és a munka nagyságától függően változik. Az apróbb javításokra 39 napot, míg a kisebb kivitelezési és felújítási munkákra átlagosan 46 napot kell várni. A közepes méretű beruházások esetében 56 nap, míg a nagyberuházásoknál a várakozási idő 68 nap.
Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.
Jelentősen emelkedtek a munkadíjak az egy évvel korábbihoz képest.
Jelenleg bruttó 10 215 forint az átlagos négyzetméterár, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél.
Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, továbbá a csökkenő kereslet miatt egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni bevételük apadását.
Azonban a munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, a tízezer forintot csak Budapesten és Pest megyében haladja meg a négyzetméterenkénti átlagos munkadíj.
Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8078 forint. Észak-Magyarországon a munkadíjak átlaga 8324 forint.
A legjelentősebb mértékben Budapesten átlagosan 28 százalékkal, Pest vármegyében 31 százalékkal emelkedtek a munkadíjak. A legalacsonyabb, 13 százalékos munkadíj-növekedés a Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon volt.
„Ezek a különbségek nem csupán a szakemberkínálat és -kereslet dinamikáját tükrözik, hanem szorosan összefüggnek a különböző régiók gazdasági helyzetével, az ott élők jövedelmével és életszínvonalával is. A budapesti és Pest megyei magasabb munkadíjak összefüggenek a fővárosi agglomeráció magasabb gazdasági teljesítményével, míg az észak-alföldi régió alacsonyabb díjai a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek következménye” – fejtette ki Markovich Béla, aki szerint
bár a szakemberek jelenleg észszerű határokon belül hajlandók engedni a munkadíjakból,
ugyanakkor 60 százalékuk áremelést tervez idén, átlagosan 12 százalékos mértékben, amit az inflációval és a költségek emelkedésével indokolnak.
Azok, akik nem terveznek emelést, megfelelőnek tartják a munkadíj mértékét, valamint érzékenynek ítélik a piaci helyzetet, attól tartanak, hogy egy esetleges emeléssel visszaesnek a megrendelések. Ezzel kapcsolatban Markovich Béla rámutatott:
az áremelésre vonatkozó előrejelzések inkább »vágyak«, a legtöbb, emelést tervező szakember nem tudja majd érvényesíteni ezen szándékát, különben várhatóan nem jut majd munkához.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
aki építkezni, felújítani tervez, ne várjon nagyon sokáig, mert a munkadíjak nem lesznek olcsóbbak, az alapanyagárak tekintetében viszont emelkedés várható.
A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem jó irányba tart az ágazat.
Azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26 százalék), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21 százalék), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11 százalék), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10 százalék). „Ezek biztató előjelek, amelyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik” – mondta az ügyvezető.
A 35 országban 91 leányvállalat által 84 gyártóegységgel jelenlévő Mapei csoport globális konszolidált árbevétele 4,1 millió eurót tett ki 2023-ban – mondta Luca Damai, a Mapei corporate area managere, aki hozzátette: idén is jelentős növekedéssel számolnak.
A kiváló eredmény többek között a nemzetközi színtéren folytatott folyamatos beruházásoknak, illetve akvizícióknak tudható be. A Mapei minden kontinensen jelen van, az elmúlt évben több száz millió euró értékben zajlott beruházás, illetve gyárak korszerűsítése. A munkaerő-állomány 12 500 főt tett ki 2023-ban, ami 10 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest.
Portugáliában, az Egyesült Államokban, Görögországban, Kanadában, Szaúd-Arábiában, Olaszországban, Németországban, Dániában, Egyiptomban, valamint Indiában is zajlottak beruházások, illetve akvizíciók az előző esztendőben.
„Folyamatosan bővülő termékválasztékkal állunk a fenntartható építkezés szolgálatában, amivel a környezettudatos épületek megvalósításában játszunk szerepet” – mondta Luca Damai. Új hullámos termékeivel a vállalat 2023-ban 150 ezer tonnával fogta vissza a globális szén-dioxid-kibocsátást, míg idén 200 ezer tonnával szeretnék. Szemléltetésképpen: ekkora kibocsátást jelent a Föld száz alkalommal történő körberepülése. Kérdésre Markovich Béla leszögezte: a zéró kibocsátású termékek magasabb előállítási költségeit a vállalat „lenyeli”, az így jelölt termékek nem drágábbak, mint hagyományos társaik.
Hazai vizekre evezve, a magyarországi építőipari segédanyaggyártás és -forgalmazás egyik legjelentősebb piaci szereplőjeként a Mapei Kft. nettó árbevétele 33,558 milliárd forintot tett ki 2023-ban, ami 0,2 százalékos növekedést – tehát lényegében stagnálást – jelent 2022-höz képest. „Volumen tekintetében csökkenést realizáltunk az előző évben, ám óvatos áremelés mellett ügyesen értékesítettünk, ennek köszönhető, hogy a bevételünk nem esett vissza” – mondta Markovich Béla.
A vállalat az idei évre már jelentősebb növekedést – 38 milliárd forintos árbevételt – tervezett be. Emellett tovább erősítenék a szakképzést, az építtetőket szakemberválasztással támogatnák, amire egy mintegy 1600 szakember adatbázisba vételével működő honlapot is létrehozták, ezt szeretnék 5 ezer főre duzzasztani.
Igenis vannak jó szakemberek Magyarországon, az ő megtalálásukban szeretnék segítséget nyújtani
– mondta Markovich Béla.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images Hungary)