Valószínűleg ez lesz az utolsó uniós csúcstalálkozó az európai választások előtt, a kétnapos fórumot feltehetően ismét egy téma fogja uralni: az a kérdés, hogy Európa hogyan tudja továbbra is masszívan támogatni Ukrajnát anélkül, hogy túlságosan elfáradna. 

Az állam- és kormányfők kétnapos találkozója csütörtökön az António Guterres ENSZ-főtitkárral közös ebéddel kezdődik.

• Az egyik ötlet, hogy az orosz központi bank befagyasztott vagyonának kamataiból – egy számjegyű milliárdos összegről van szó – fegyvereket, lőszert és felszerelést vásárolnának Ukrajna számára.
• Sokkal vonzóbb lenne azonban a teljes szankcionált vagyon – mintegy 200 milliárd euró – felhasználása erre a célra. Ez fájdalmas lenne Vlagyimir Putyin számára, és ezért sokkal hatékonyabb, azonban lehetnek olyan jogi aggályok, amelyek a jó célú pénzlopás ellen szólnak.

Izgalmas csúcstalálkozó lesz, nem utolsó sorban azért, mert megoldást kell találni a mindenütt tiltakozó gazdák újraegyesítésére, és meg kell állapodni a gázai segélyekről is. 

Egy uniós csúcstalálkozó azonban nem lenne uniós csúcstalálkozó, ha nem szólna széles körben magáról az EU-ról is. Például, hogy a tagállamok képesek-e rávenni magukat, hogy beleegyezzenek a további bővítésbe, és végre felajánlják-e Bosznia-Hercegovinának a csatlakozási tárgyalásokat. 

A Spiegel szerint mindeközben Németországban elképesztően heves és nem mindig érthető többpárti vita lángolt fel a Taurus cirkálórakéta leszállítása, a titkos katonai tárgyalások biztonsága, a védelmi bizottságban bizonyos titkok kiszivárgásának ügye körül. 

Csúcs a csúcs előtt

Az Európai Tanáccsal párhuzamosan Brüsszelben egy második, hasonló jellegű találkozóra is sor kerül: Alexandre De Croo belga miniszterelnök és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megszervezi az első atomenergetikai csúcstalálkozót. A cél az, hogy az atomenergiát az éghajlatvédelem fokozásának támogatójaként ismerjék el. 

Rafael Grossi, a NAÜ vezetője és stábja az orosz csapatok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműben tett látogatásaik és az esetleges nukleáris katasztrófára való folyamatos figyelmeztetéseik révén váltak ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt.

Nem feledkezve meg az Iránnal évek óta tartó konfliktusról és az ottani atombomba építésének megakadályozására tett kísérletekről sem, amelyeket a NAÜ szoros ellenőrzése révén próbált elérni. 

A NAÜ viszont nem semleges hatóság. Alapszabályában világosan megfogalmazott célja, hogy felgyorsítsa és növelje „az atomenergia hozzájárulását a békéhez, az egészséghez és a jóléthez világszerte”.

A csúcstalálkozón valószínűleg megvitatják majd, hogyan lehetne ezt elérni. Ahogy arról tegnap már beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök elhagyta az országot, és Brüsszel felé vette az irányt.

(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik az Európai Nukleáris Szövetség 2024-es  csúcstalálkozójára  Brüsszelbe, Belgiumba 2024. március 21-én. Fotó: Simon Wohlfahrt / Bloomberg / Getty Images)