Péntektől tovább emelkednek az üzemanyagárak, így március elejéhez képest a benzinért 30 forinttal kell többet fizetni. Részletesen megvizsgáltuk, pontosan mi áll a drágulás hátterében, és már az elején leszögezhető: a direkt beavatkozás komolyan árt a piaci folyamatoknak, ahogy az más termékek esetén is megfigyelhető. Ennek ellenére a kormány ezt többször belengette. Amennyiben elfogadjuk, hogy a forintárfolyamot a piaci szereplők határozzák meg, úgy ez az üzemanyagáraknál is érvényes. A piaci szereplőknek pedig most van okuk az áremelésre.
„Megállapodásunk van a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, ezt a kormány folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben ez a megállapodás megtörik, úgy be kell avatkozni az üzemanyagárakba” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy márciusi sajtótájékoztatón, amikor még a magyar üzemanyagárak a középmezőnyben voltak.
azonban A kelet-közép-európai régióban mára Magyarországon a harmadik legmagasabb a benzin- és gázolajár.
„Egyértelműen felfelé mozdultunk el a régiós középmezőnyből, annak ellenére, hogy a hazai olajvállalatok és üzemanyag-forgalmazók mindent megtesznek a drágulás ellen” – foglalta össze a megkeresésünkre a helyzetet Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.
A holtankoljak.hu adatai szerint péntektől tovább emelkednek az üzemanyagárak, ami szerintük leginkább a forint romlásának és a Brent típusú olaj áremelkedésének tudható be.
A benzin esetében ez bruttó 4 forintot jelent, míg a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 7 forinttal kerül majd többe a hét második felétől.
Az átlagárak az alábbiak szerint alakulhatnak április 5-től: a benzinért 645, míg a gázolajért 652 forintot kell fizetni literenként. A benzin március elejéhez képest 32, míg a gázolaj 6 forinttal drágult literenként. A Központi Statisztikai Hivatal szerint januárról februárra 6,7 százalékkal emelkedtek az árak. A Cargopedia adatai szerint régiós szinten az alábbi kép látható:
Számos kedvezőtlen változás történt az utóbbi időben, és ezek nem abba az irányba hatottak, hogy a korábbi pozíciót tartani lehessen. „Amikor az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységet terhelő adók mértéke növekszik, nem lehet elvárni, hogy
AZ ÁRAK A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKHOZ KÉPEST – AHOL AZ ADÓKÖRNYEZET VÁLTOZATLAN MARAD – UGYANAZON A SZINTEN MARADJANAK”
– véli Grád Ottó.
Idén 40 forinttal emelkedett a jövedéki adó, maga az adókörnyezet-változás jelentős mértékben rontotta a hazai üzemanyag-forgalmazás versenyképességét. „Ennek ellenére mindent megpróbált a szakmai oldal, hogy tartani tudja az árakat, mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi oldalon, de ezekkel a tényekkel együtt kell élni” – összegezte a főtitkár.
Grád Ottó arra is kitért, a beavatkozás alatt csak azt tudja elképzelni, hogy felülvizsgálják az adózási környezetet. Hiszen a jövedéki adó mértékének növelése tényként kezelhető, vagyis, hogy már lényegesen nagyobb mértékű, mint az az uniós kötelezettségből adódik – ez mind benzin, mind gázolaj esetében lényegesen magasabbra lett pozicionálva.
A kiskereskedelmi különadó is olyan adómérték, ami egyáltalán nem tipikus, sőt ha a régiós környezetben nézzük, sehol máshol nem alkalmazzák. Ha szigorúan nézem, akkor a maga 3 százalékával gyakorlatilag ugyanolyan szinten működik, mint az áfa – a nettó árbevétel a számítás alapja. Ha az állam be akar avatkozni, akkor azt csak úgy teheti, hogy felülvizsgálja az adózási környezetet.
Mindemellett fontos arra is kitérni, hogy 2021-ben – a legutolsó „békeévben” – az átlagos infláció 5,1, míg 2023-ban 17,6 százalék volt. Így természetesen az üzemanyaghoz kapcsolódó egyéb költségek is emelkedtek, amik szintén beépültek az árakba.
A KŐOLAj ára is emelkedett, NÉHÁNY NAP ALATT A KORÁBBI 82–85 DOLLÁROS ÁRSÁVBÓL STABILAN KIMOZDULT, ÉS jelenleg 90 DOLLÁR KÖZELÉBEN VAN.
Az árak további emelkedésének részben nemzetközi okai vannak. Elsősorban fokozódtak az orosz olajfinomítókat és infrastruktúrát érintő támadások. Március derekán több ukrán dróntámadás történt, és a Krasznodari területen (egész konkrétan Szlavjanszk-na-Kubanban) kigyulladt egy olajfinomító. Az esetről több videó napvilágot látott. Ráadásul Oroszország is csökkentheti a továbbiakban a dízel exportját.
A közel-keleti feszültségek folyamatosan növekednek. Jó példa, hogy januárban rakétatámadás volt Damaszkuszban, Szíria fővárosában. Az Izrael által indított támadásban az iráni biztonsági erők öt magas rangú tisztje is meghalt. Ezt az iráni vezetés vérlázítónak tartotta, és kijelentették, bosszút állnak Izraelen. Majd az április úgy indult, hogy egy izraeli csapás lerombolta az iráni konzulátus épületét Damaszkuszban, több ember meghalt vagy megsebesült.
Ahogy azt a Világgazdaság megírta, geopolitikai feszültségek árnyékolják az OPEC+ szerdai miniszteri ülését. A geopolitikától eltekintve nem várható különösebb izgalom az ülésen. Hiszen az olajkartell tagjai már megállapodtak Szaúd-Arábia és Oroszország vezetésével, hogy az önkéntes olajtermelés-csökkentést a második negyedévre is kiterjesztik.
ÍGY JÓL LÁTHATÓ: MIND A NEMZETKÖZI, MIND A HAZAI TÉNYEZŐK hatására EMELKEDNEK AZ ÜZEMANYAGÁRAK. NEM NYERÉSZKEDÉS, HANEM A KOCKÁZATOK BEÉPÜLÉSE LÁTHATÓ AZ ÁRAKBAN, ÉS EZ FELTÉTELEZHETŐEN RÉGIÓS SZINTEN IS MEGFIGYELHETŐ LESZ.
Visszatérve az esetleges kormányzati beavatkozásra, korábban egy magas rangú kormányzati tisztviselő lapunknak azt mondta: nincs tennivaló a forintárfolyammal, mert azt a piac határozza meg – mindig ott van, ahol lennie kell. Így felmerül az a kérdés: az üzemanyagárak esetén ez nem így van? (Vagy a kormány a piacot akarja manipulálni, hogy lebegtet egy esetleges beavatkozást?) Hiszen a benzinárak pontosan ott vannak, ahova a piaci környezet és a magyar adózási feltételek azt pozicionálják. Egyedül az utóbbit érdemes a kormánynak befolyásolni.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)