Vádat emeltek 54 ember (zömében volt kormányzati tisztviselők) ellen, akik kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre – derült ki kedden nyilvánosságra hozott nyomozati adatokból. A gyanúsítottak közt a Miniszterelnökségen és Pénzügyminisztériumban dolgozó tisztviselők vannak, az ügyben helyettes-államtitkárok is érintettek.
Erről az ügyről több alkalommal is írtunk korábban az Indexen. Az első alkalom még 2022 áprilisában volt, amikor egy pénzügyminisztériumi közleményből derült ki, hogy a tárca három munkatársát őrizetbe vették.
Az ügy a következő hetekben, hónapokban tovább terebélyesedett: több száz millió forintot foglaltak le az érintettektől és többeket letartóztattak. A Központi Nyomozó Főügyészség 2023 márciusában már azt írta, hogy összesen 34 gyanúsítottat tartanak számon.
Akkor még az ügyészség azt közölte, hogy a legmagasabb beosztású gyanúsított minisztériumi főosztályvezető volt. Most, a 24.hu által közölt adatokból kiderült, hogy
A lap azt írta, hogy az általuk megismert vádirat szerint összesen 54 ember ellen emeltek vádat idén februárban. Az ügyészség pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is börtönbe küldene.
A korrupciós hálózat vezetője tíz évre börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak. K. Tamás volt helyettes államtitkár négy év börtönt kaphat, B-E. Gyula volt állami cégvezető és egyetemi kancellár pedig öt évre rács mögé kerülhet, ha bűnösnek találják őket.
Mint írták, az ügy kezdetekor, 2022 áprilisában 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le az érintettekre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A vádirat szerint
az elsőrendű vádlott – egy pénzügyminisztériumi referens – jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel.
A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását. Az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, és a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét is bevonta az említett hálózatba – írta a 24.hu.
Az ügyészség szerint összesen 108, európai uniós forrásból finanszírozott pályázatot, valamint további nyolc, hazai forrású pályázatot befolyásolhattak a gyanúsítottak.
Előbbieket többnyire a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, utóbbiakat pedig az Egészségügyi Támogatási Program keretében nyújtották be. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Ráadásul az ügy első hat vádlottjának – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalások megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
A lap által megismert vádiratban azt is részletezik, hogy az elsőrendű vádlott egy hagyományos operációs rendszerrel nem rendelkező, második mobiltelefonról koordinálta az ügyleteket (ennek az előfizetése nem az ő nevére szólt, és évente cserélte a telefonszámát is). Ezen kívül további egy-egy hagyományos mobiltelefont és egy-egy, nem az ő előfizetésében lévő telefonszámot szerzett be a másod-, a harmad- és a tizenkilencedrendű vádlottak számára,
hogy a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos kommunikációjukat ezeken keresztül folytassák.
Továbbá az elsőrendű vádlott ötlete volt az is, hogy mindannyian fedőnéven, egy-egy jellemző tulajdonságukból képzett ragadványneveken emlegessék egymást azért, ha mégis lehallgatnák őket, akkor se legyenek felismerhetőek az említett szereplők.
Például az ügy másodrendű vádlottját úgy nevezték, „az Öreg”. A harmadrendű vádlottat „a Kedves” néven, a hetedrendűt „F***fejként” vagy „A hülye, akihez ki kell menni” néven emlegették, míg a helyszíni ellenőrzéseket „Gestapo” fedőnéven emlegették. A Miniszterelnökség részéről érintett főosztályvezetőt „Pulyka husinak” nevezték el, más vádlottakat „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár” néven emlegettek, de volt köztük olyan is, akit „Kudlik Julinak” vagy „Görögsalinak” hívtak.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, K. Tamás pedig a „Kékszakáll” és „Lisztes Krisztián” fedőneveket kapta.
Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődjének, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.
A vádirat szerint egy problémás EU-s pályázattal kapcsolatban azt ajánlotta fel, hogy – kenőpénzért cserébe – a korábbi munkaköréből eredő, hivatalos személyekkel fennálló jó kapcsolatai révén elintézi, hogy egy nyertes cég szerződését módosítsák, és azt is, hogy a társasággal szemben hozott, támogatás-visszafizetésre kötelező döntés visszavonását is elintézi. Ez végül az ő segítsége nélkül is megtörtént, de a vádirat szerint ötmillió forintot azért felvett „szolgálataiért”. Továbbá a korrupciós hálózat egyik tagjával arról is megállapodott, hogy havonta 500 ezer forintért rendelkezésre áll, és korábbi kapcsolatait be tudja vetni hasonló ügyekben. E körben összesen 4,5 millió forintot, összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint.
A volt helyettes államtitkárra – beismerés esetén – négy év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.
A másik ismert személy a gyanúsítottak közül B-E. Gyula volt, aki „B ÚR” fedőnéven futott.
Ő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) korábbi kancellárja volt, továbbá 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette.
Az ügybe az utóbbi tisztségbe révén keveredett bele: a vádirat szerint a tanúsítványok kiállításáért cserébe egyenként hárommillió forintot kért a pályázóktól. Ezen kívül azt is vállalta, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a Pénzügyminisztérium pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott.
„B úrra” öt év letöltendő börtönbüntetést, továbbá 124,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást, hétmillió forint pénzbüntetést kértek az ügyészek ezekért. Továbbá azt is, hogy hat évre tiltsák el gazdálkodó szervezetek vezetésétől, öt évre pedig a közügyektől is.
A 24.hu kérdéseket tett fel a Pénzügyminisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy Varga Mihály felelős lehet-e a történtekért, és hogy milyen következményei lettek az ügynek.
Helyettük a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium reagált a lapnak, azt írták: „A korrupcióval szemben zéró tolerancia van Magyarországon. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy az érintett dolgozók munkaviszonya – beosztástól függetlenül – azonnali hatállyal megszűnt. Itthon a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és mind a hazai, mind pedig az európai uniós források védelmében hatékonyan működik a bűnüldözési rendszer.
Mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, további információ nem adható ki az ügyről, fontos azonban tudni, hogy az érintett szervek a hatóságok munkáját továbbra is mindenben segítik, és a nyomozás közben felmerült további szükséges lépéseket azonnal megteszik. A kormány már számos olyan intézkedést hozott és hoz meg a jövőben, amely a korrupció megelőzését, illetve felderítését szolgálja
– tették hozzá a válaszban.
A lap azt is megjegyezte, hogy a büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja V. István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként, szövetségeseként ismert. Őt pénzmosással vádolja az ügyészség. A terhére rótt vádak szerint a bűnügy elsőrendű vádlottja – a korrupciós hálózatot létrehozó pénzügyminisztériumi referens – pénzének tisztára mosásában segédkezett, akivel már az 1990-es évek óta barátok voltak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott a hozzátartozói részére két panellakást vásárolt a korrupcióval szerzett készpénzből, amelyek esetében őt bízta meg az adásvételi okiratok megszerkesztésével.
Az ügyészek szerint a lakásvásárlások esetében neki az a bűne, hogy nem ellenőrizte ügyvédként a vételár eredetét. A vádak szerint V. István az elsőrendű vádlottal fennálló barátsága okán a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, családtagjait nem nyilatkoztatta a készpénz forrásának igazolására.
Továbbá azzal vádolják, hogy ellenjegyzett egy olyan dokumentumot, amelynek segítségével az elsőrendű vádlott 180 millió forint korrupciós pénzt próbált elfedni.
A vádirat alapján ugyanis az elsőrendű vádlott tartott tőle, hogy a korrupcióból származó pénzét a hatóságok lefoglalják, ezért egy olyan dokumentumot készített, amely azt tartalmazta, hogy az egyébként széfben tárolt pénz a vidéken élő, korábban fogorvosként dolgozó – szintén megvádolt – édesanyjától származik, aki paraszolvenciaként kapta az összesen 180 millió forintot. Őt hét évre küldené börtönbe az ügyészség.
V. István egyébként (egyedüliként) reagált a lap megkeresésére, és azt mondta, nem jegyezte ellen a dokumentumot, amivel az elsőrendű vádlott a 180 millió forint származását próbálta igazolni. Azt állítja, ez a vád egyszerűen nem igaz. Állítása szerint nem tudott arról, hogy a valóban régi ismerősének, az elsőrendű vádlottnak bármilyen illegális jövedelme lenne. Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettség elmulasztásáról szólva pedig elmondta, csak magas kockázat esetén lett volna kötelessége jelenteni a pénzmosás gyanúját, ám nem tartotta kockázatosnak két panellakás megvásárlását családon belül.
Hozzátette, az ügyészség koncepciós módon emelt ellene vádat amiatt, hogy Orbán Viktor ügyeivel és fideszes prominens személyekkel szembeni feljelentések készítésében ügyvédként aktívan közreműködik, amit most nem végezhet, mert nem gyakorolhatja hivatását a vádak okán.
Frissítés: Időközben egy pénzügyminisztériumi forrásunknak kérdéseket tettünk fel az üggyel kapcsolatban. Forrásunk elmondta, ennek az ügynek semmilyen vonatkozásban nincs köze a Völner–Schadl-ügyhöz, vagyis a végrehajtók botrányához, amelyben szintén most zajlik a büntetőeljárás.
Továbbá azt is megerősítette, hogy – amint arra a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium is utaltfenti válaszában – a gyanúsítottak közül mindenkinek azonnali hatállyal megszüntették a munkaviszonyát.
Kedden délután a Pénzügymisztérium is reagált az ügyre a Facebookon. Mint írják, a baloldal két év elteltével porolt le egy olyan hírt, amelyre 2022. áprilisában a Pénzügyminisztérium sajtóközleményben hívta fel a figyelmet: a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vett néhány kormánytisztviselőt. Ahogy akkor is elmondtuk, az érintett dolgozók munkaviszonyát az őrizetbe vételük napján azonnali hatállyal megszüntettük, a nyomozó hatóság munkáját mindenben segítettük. A korrupcióval szemben zéró tolerancia van Magyarországon, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak”.
(Borítókép: Index)