A Woltot a Világgazdaság kereste meg, többek között a külföldi munkaerő alkalmazásával kapcsolatban. 

Cikkükből a következő információk derültek ki:

• A Wolt állítása szerint nem alkalmaz vendégmunkásokat. Futár partnerei nem munkavállalók, hanem szolgáltatási szerződéssel szállító partnerek, akik számára három szerződéses forma áll rendelkezésre a futárok csapatába való belépéskor: egyéni vállalkozóként, szövetkezeten keresztül vagy flottapartneren keresztül.
• Az ételkiszállító vállalat szerint ők nem alkalmaznak, és partnerként sem állnak szerződésben olyan futárokkal, akik alig vagy egyáltalán nem beszélik a magyar nyelvet – annak ellenére, hogy a gyakorlatban nagyon sokszor fordul elő, hogy ilyen futárok érkeznek a vásárlókhoz.
• A Világgazdaság megkérdezte, hogy akkor miért látni olyan sok külföldi Wolt-futárt? A futárcég erre annyit válaszolt, hogy „a futárcégeket gyakran összekapcsolják a külföldiekkel, hiszen könnyebb észrevenni őket az utcán vagy találkozni velük, amikor kiszállítják a rendeléseinket”.
• Mivel tavaly 30 új településen lett elérhető a Wolt, és így már 60-nál is több városban van jelen, folyamatosan növelni kell a létszámot. Jelenleg több mint 8 ezer aktív futár partner része a Wolt-hálózatnak.
• A futárvállalat elárulta, hogy nem kér nemzetiségre vonatkozó információt a jelentkezőktől. Szerintük ugyanis ez az információ „nem releváns a feladatok teljesítéséhez”.
• A külföldről érkezett munkavállalókkal pozitív tapasztalatokról számolt be a Wolt. „Folyamatosan monitorozzuk a vásárlóink visszajelzéseit is, és ha valakire nagyobb számban érkezik panasz, megtesszük a megfelelő lépéseket – először elbeszélgetés formájában, ám bizonyos esetekben ez a szerződés felbontásával is járhat” – magyarázta a cég képviselője.

Vendégmunkások Magyarországon: hogy áll a helyzet?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 15-én tette közzé a konkrét számokat arról, hogy 2023-ban hány külföldi vendégmunkás dolgozott Magyarországon, és hogy mely országokból érkezett a legtöbb vendégmunkás. 

A hivatal a Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac című kiadványban közölte, hogy „a kissé csökkenő, de még mindig jelentős munkaerő-keresletet a vállalkozásoknál az enyhén növekvő hazai munkaerő-tartalék – részben az eltérő struktúra miatt – továbbra sem tudja kielégíteni, ezért a külföldi munkavállalók száma 2021 óta gyorsuló ütemben nő az országban”.

A parlament honlapjára vasárnap került fel több olyan szakbizottsági törvénymódosító javaslat, amelyben a Paks II. bővítésénél, valamint a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének „megvalósításával kapcsolatban felvetődött speciális munkaerőigényre” hivatkozva tennék lehetővé a vendégmunkások soron kívül érkezését.

Czomba Sándor ugyanakkor korábban határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség.