Az európai felnőtt lakosság 66 százaléka egyetért azzal, hogy az olyan szervezeteknek, mint az EU és a WHO, nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az ártalomcsökkentésre azáltal, hogy a cigarettázókat kevésbé káros termékek használatára ösztönzik – ahelyett, hogy a dohányzás teljes felszámolására törekednének. Ugyanakkor sok esetben az egészségügyi szervezetek, illetve az orvosok körében sincs egységes álláspont, sőt akár tévhiteket is felerősítenek. Emellett az adópolitika optimalizálása is kulcskérdés, ennek hiányában virágzásnak indulhat a feketepiac, ami meg is valósult.
Az európaiak széles körben elfogadják, hogy az olyan füstmentes alternatívák, mint például az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek megfelelő alternatívái a cigarettának, és hogy az EU-nak gondosan mérlegelnie kell az ezekre alkalmazott adópolitikát – derül ki a Povaddo nemzetközi közvélemény-kutató legfrissebb, idén februárban végzett felméréséből. Az Európában megkérdezett felnőttek kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy a dohányosokat a tudományosan megalapozott alternatívákra történő áttérésre lehet ösztönözni helyes adópolitikával. Vagyis azzal, ha ezeket a termékeket a cigarettánál kisebb mértékben, de még mindig elég magasan adóztatják ahhoz, hogy a fiatalok vagy a nem cigarettázók ne használják.
A Povaddo független közvélemény-kutató cég 13 EU-tagállamban és Ukrajnában több mint 14 ezer felnőtt megkérdezésével készült felmérése azt mutatja, az európaiaknak határozott véleményük van arról, hogy a kormányoknak hogyan kellene kezelniük a füstmentes termékeket nemzeti és uniós szinten egyaránt:
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a dohánypolitika terén a döntéshozók és az általuk képviselt polgárok között szakadék van. Úgy tűnik, hogy az EU politikai megközelítése inkább egy irreális célkitűzésre, a nikotinhasználat teljes felszámolására összpontosít, miközben a lakosság többsége fogékony az ártalomcsökkentés pragmatikus koncepciójára és arra, hogy a cigarettázókat a kevésbé káros nikotintartalmú termékek használatára ösztönözzék” – mondta William Stewart, a Povaddo elnöke.
A felmérésből az is kiderül: tízből hatan (60 százalék) úgy vélik, hogy országukban „probléma” van a tiltott dohány- és nikotintartalmú termékekkel, bár a 13 tagállam válaszadóinak csupán 6 százaléka állapította meg helyesen, hogy
2022-ben 10–15 milliárd euró adóbevétel esett ki az illegális kereskedelem miatt.
A megkérdezettek az illegális dohánytermékek és nikotintartalmú termékek hatásait nagymértékben elismerik és megértik, még akkor is, ha a probléma méretét alábecsülik:
„Jól látható, hogy a dohány- és nikotintermékek illegális kereskedelmét Európa-szerte problémának tekintik, és az emberek tisztában vannak az ebből eredő negatív következményekkel. A közvélemény egyértelműen arra vonatkozóan foglal állást, hogy a kormányoknak figyelembe kell venniük az illegális kereskedelmet, amikor arról döntenek, hogyan szabályozzák és adóztatják ezeket a termékeket. Sokan érzik úgy, hogy ez a mérlegelés ma még hiányzik” – tette hozzá a kutató.
A kutatás arra is rávilágít, hogy leginkább az Egyesült Királyságban nőtt a cigaretta ára (jelenleg 13 font körül mozog, ami 15 eurót jelent), ezzel egyidejűleg náluk csökkent legnagyobb mértékben a legálisan cigarettát vásárlók száma, a feketepiac azonban valószínűsíthetően nőtt.
Magyarország indult a legmagasabb szintről. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokat figyelembe véve nálunk volt a legmagasabb a cigarettázók száma, miközben az elmúlt évek drágulási hulláma ellenére még mindig nálunk kell a legkevesebbet fizetni egy doboz cigarettáért (2024-re a spanyol ár hangyányira a magyar alá kúszott). Ugyanakkor jól látható, hogy a franciák immár minket is kifüstölnek, ahogy az is, hogy az elmúlt 16 évben csökkent idehaza a cigizők száma.
Az országok eltérő szabályozási, illetve adópolitikát folytatnak a dohányzás visszaszorítása érdekében. A minél magasabb adókulcs azonban nem minden esetben célravezető, sőt akár egyenesen kontraproduktív lehet. Pozitív példaként Svédországot említhetjük. Ahogy az Index is beszámolt stockholmi utunk alapján, az északi ország válhat a világ első füstmentes államává – ami azt jelenti, hogy a lakosság kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos cigarettát. Ahogy szintén beszámoltunk róla, hogy mindezt a snüsszel, egy olyan ártalomcsökkentett – ám az egészségre szintén ártalmas – termékkel érték el, ami a cigarettázásnál kevésbé káros.
Anders Milton, a Svéd Snüsszbizottság elnöke rámutatott, hogy a snüssz társadalmi beágyazottsága nem célzott kormányzati program mentén valósult meg, alulról jövő kezdeményezésről van szó. Az adópolitika azonban már „odafigyel” arra, hogy a lakosság füstölés helyett a kevésbé ártalmas snüsszt rágja. Ennek jele, hogy idén a snüsszre kivetett adómérték 20 százalékkal csökkent, míg a cigarettát terhelő adóteher 9 százalékkal kúszott feljebb.
Ezzel szemben a franciák az adóemelés mellett tették le voksukat. Ahogy Olivier Babeau, az Institut Sapiens francia agytröszt elnöke rávilágított: „a franciáknál bevett szokás az adóemelés egy olyan termék vagy szolgáltatás esetében, amelynek fogyasztása, használata kevésbé kívánatos”. A cigaretta esetében azonban bakot lőttek. A hagyományos dohányterméket fogyasztók száma ugyanis nem csökkent, pusztán a forgalom terelődött át a feketepiacra. Az Európai Unióban azonban Franciaország fedi le az illegális dohányfogyasztás 50 százalékát.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az adóemelés sok esetben kontraproduktív. Illúzióval, hogy ha adót emelünk, akkor több folyik be az államkasszába. Ehelyett a feketepiac virágzik
– hívta fel a figyelmet Babeau. Hozzátette: Franciaországban nem örvendenek túl nagy népszerűségnek az alternatív, ártalomcsökkentett dohánytermékek, továbbra is a hagyományos cigaretta dominálja a piacot.
William Stewart elmondása alapján a globális dohánypiac tekintetében az elmúlt két évben nem történt érdemi előrelépés az illegális piac visszaszorításában.
A feketepiac tehát továbbra is óriási probléma a dohányiparban. Magyarország tekintetében halvány megtorpanást követően a háború ellenére dübörög az Ukrajnán keresztül érkező csempészcigaretta – ami annak fényében talán nem meglepő, hogy szomszédunkban 400 forint körül mozog egy doboz ára, míg nálunk mindez már eléri a 2 ezer forintot.
Ahogy a „fehér”, úgy a feketepiac is a közgazdaságtan általános alapelvei szerint működik, vagyis a kereslet feltűnése kínálatot generál. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai (infláció, reálbércsökkenés, adóemelések) oly mértékben növelték a magyarországi dohánytermékek árát, hogy mind a cigaretták, mind a hevített termékek esetében erősödött a feketepiac.
A nem trafikban vásárolt termékek egyik forrása a GfK legfrissebb, 2023. szeptemberi felmérése szerint az olcsóbb szomszédos országok (Szlovákia, Szerbia), illetve a hamis termékek (legalább 18-féle hamis Marlboro termék volt „forgalomban”).
A felmérés szerint a lakosság által fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka nem adózott Magyarországon, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ennél is rosszabb, hogy ebből 5,4 százalék hamis termék (az előző évi négyszerese, az 5 évvel ezelőtti érték hússzorosa. A hamis termékek az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékek rovására nőttek, amelyek aránya ezáltal csökkent.
A hevített termékek ellenállónak bizonyultak a hamisítással szemben. A kutatás nem talált hamis terméket. A szomszédos országok alacsonyabb adóterhelése (és ára) ugyanakkor meglátszik a forgalmon, a fogyasztás 4,7 százaléka nem adózott Magyarországon, a külföldi termékek 40 százaléka szlovák eredetű.
A NAV reagált a feketepiac erősödésére: illegális dohány elleni munkacsoportot hozott létre, és az iparág szereplőivel közösen hadüzenetet küldött az illegális termékek gyártóinak és forgalmazóinak. A hatósági aktivitás egy következetes adópolitikával támogatva a várakozások szerint már rövid távon is látható eredményeket hozhat.
Iparági forrásunk segítségével körbejártuk, hogy Magyarország milyen adópolitikát, adónemeket alkalmaz a különböző dohánytermékek tekintetében.
A dohánytermékekre, legalábbis azok egy részére (cigaretta, cigaretta és pipadohány) vonatkozóan létezik közösségi szabályozás (EU-irányelv), amit a tagállamok egyhangú döntéssel fogadtak el. Ez csak a jövedéki adóra vonatkozóan ír elő minimumot.
Az irányelv ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy az adott országban milyen a vásárlóerő és milyen egyéb adó terheli a cigarettát: e tekintetben Magyarországon a cigit terhelő adó kiemelkedően magas nemcsak a rekordmagas áfakulcs, hanem az alacsonyabb vásárlóerő miatt is. Éppen ezért félrevezetők a jövedékiadó-terhelést mutató statisztikák – mutatott rá forrásunk.
Ez mindaddig nem is okoz szembetűnő problémát, amíg a feketepiaccal nem számolunk, és feltételezzük – látva a »hivatalos« értékesítési adatokat –, hogy a fogyasztó a túladóztatott termékek esetén leszokik. Valójában azonban a feketepiacra, a szomszéd (már Ausztriába is) országokba tér át vásárolni. Ez rendkívül káros a költségvetési bevételekre és a fiatalkorúak védelmére, valamint az ellenőrzött piacra nézve is.
A csökkentett kockázatú termékekre az irányelv nem vonatkozik: amikor a szabályozást készítették, még nem voltak ilyen termékek. Ennek megfelelően minden ország saját belátása szerint eldöntheti, hogy adóztatja-e, és ha igen, milyen módon és mértékben.
Magyarország azon kevés ország közé tartozik (ha nem az egyetlen), ahol minden új típusú termék adózik: nikotinpárna, hevített vagy gyógynövényalapú termékek is. A sokak által fogyasztott hevített (égés és így füst belélegzése nélkül fogyasztható) termékek – amelyek sok országban egyáltalán nem adóznak – adója az e-cigarettáknál jóval magasabb, a cigarettához képest némileg alacsonyabb.
Arányaiban – más országokkal összehasonlítva – viszonylag magas (dobogós az EU-ban) a hevítéses termékek adóterhe a cigarettához képes (2022. júliusi adat szerint 130 százalék (!) adóemelés után).
Az adómértékek a jövedéki törvény 145. §-a szerint:
De vajon uniós szinten hol helyezkedik el a magyar adómérték? Az EU időszakonként összehasonlítja az adókat: ebből az látszik, hogy a 2022. és 2023. évi nagy adóemelések előtt is az átlagos árú cigaretta adóterhe százalékosan a középmezőnyben volt. Euróban kifejezve – az adóemelések előtt – a magyar adók a sereghajtók között voltak csupán a jövedéki adót (az áfát nem) tekintve. Azonban – hívta fel a figyelmet forrásunk – érdemes odafigyelni, hogy az abszolút mértékek alapján nem lehet összehasonlítani az országokat. Erre az EU is rájött, amikor pár éve olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy a vásárlóerőt is figyelembe vennék az egyes országoknak előírt minimumadók meghatározásakor. „Itt arra kell gondolni, hogy egy 5 eurós cigaretta Magyarországon drágább, mint egy 8 eurós Németországban, mert ott máshogy keresnek az emberek.”
Kérdés, hogy az említett honi adóterhek mennyire terelik a felhasználókat a feketepiac felé, ahogy történik az Franciaországban. Az iparág rendszeresen méri a nem Magyarországon adózott termékek arányát, és az őszi felmérés azt mutatta, hogy a cigaretták több mint 13 százaléka nem Magyarországon adózott, de egyes településeken a szlovák határ közelében a magyar adózású termékek aránya a 80 százalékot sem éri el! Ez ugyanakkor nem jelenti teljes egészében, hogy ez a mennyiség a feketepiacról származik, hiszen a kutatás azt mutatta, hogy jelentős a beáramlás Szlovákiából, ahonnan alkalmanként minden felnőtt hozhat 40 doboz cigarettát vagy hevített terméket. Az iparág idei első mérése folyamatban van, de az értékesítési adatok alapján feltételezhető, hogy tovább növekszik a más országok költségvetését gyarapító cigarettafogyasztás aránya. A mért eredmények szerint
a hamisított cigaretták aránya soha nem látott szintre emelkedett Magyarországon, ami újabb kihívást támaszt a NAV és a legálisan értékesítők felé.
„Persze a hivatalos (legális kereskedelmet mérő) statisztikák alapján levonható a következtetés, hogy az emberek leszoktak. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy nem a cigarettázásról szoktak le, csak a trafikba járásról: legalábbis a nem hazai adózású termékek arányának gyors növekedése ezt mutatja” – mondta forrásunk.
Hozzátette:
jelenleg nincs szó a dohánytermékek adóemeléséről, és ha tényleg nem kell tovább emelni a hazai árakat, a reálbérek várt növekedésével és a NAV elmúlt időszakban fokozottabb tevékenységével a növekedés üteme lassulhat, majd 1-1,5 éven belül megállhat.
A szakemberek hangsúlyozták: a dohányzás visszaszorításáért vívott harcban nem csak fiskális, illetve adópolitikai eszközökhöz kell nyúlni, a kommunikációs és marketingeszközök szintén kulcsszereplők lehetnek. A legfontosabb azonban, hogy az egészségügyi szervezetek, például a WHO, illetve az orvosok egyértelműen és egységesen állást foglaljanak az új hullámos, ártalomcsökkentett termékek mellett, és ne keringjenek olyan tévhitek még szakmai berkeken belül is, hogy a nikotin a felelős a dohányzás miatt kialakult rákos megbetegedésekért. A svéd szakember szerint a dohányzással kapcsolatos álhírekkel szemben épp a társadalom bizalmát élvező tudománynak kellene legerőteljesebben fellépnie.
„Egyszerű a helyzet; el kell mondani az embereknek az igazságot a dohányzásról, Kevés az az információátadás, hogy ne dohányozz, hogy káros az egészségre” – summázta Milton, aki a svéd receptre visszatérve felidézte: Svédországban tízből heten snüsszt használnak, és ehhez médiakampányra sem volt szükség. Mintegy 355 ezer férfi életét mentette volna meg uniószerte, ha cigi helyett snüsszölnek.
A szakértők szerint nehezíti helyzetüket a dohánypiac polarizációja: túl sok a gyártó, és a piac szabályozása is rendkívül sokrétű. A cigarettahasználat, valamint a fekete dohánypiac elleni harchoz pedig egységes választ kell adni, ami a szabályozások minél nagyobb mértékű összefésülésével kezdődhetne.
(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)