Index Vakbarát Hírportál

Nagy meglepetést tartogat a forint, ezzel érdemes tisztában lenni

2024. május 2., csütörtök 13:32

Tavaly szeptember óta növekednek a reálbérek, mivel az infláció sokkal jobban alakult a vártnál – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményen. A bank szakértői arra számítanak, hogy a forint az év végére a jelenlegi szintjénél erősebb lesz, az euróval szemben elérheti a 382,5-ös szintet. Ez a szám ugyanakkor gyengébb a korábbi, 372,5-ös előrejelzésnél. Ennek nagyrészt a gyenge külső konjunktúra az okozója, a vártnál alacsonyabb lesz az export bővülése.

A magyar gazdaság kilátásai stabilak, így a fogyasztás, az ipari termelés, a kereskedelem és a vendéglátás az év második felétől várható fellendülésének köszönhetően az év átlagában eléri a 2,7 százalékot a GDP növekedése – vetítették előre az MBH Bank elemzői a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményen. Ez a növekedési prognózis minimálisan magasabb annál a 2,5 százaléknál, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelölt meg áprilisban.

Továbbra is gyenge a külső kereslet, azonban a második fél évben a német gazdaságban is beindulhat egy értelmezhető növekedés

– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője. Korábban részletesen bemutattuk, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése lecsapódik a magyar gazdaság teljesítményében is. Nagyrészt ez okozta a tavalyi egész éves visszaesést is.

Németország gyengélkedése a forintra is rányomja a bélyegét

Az MBH Bank elemzői módosították forintárfolyamra vonatkozó korábbi prognózisukat, mivel annak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során. Az MBH vezető elemzője két mögöttes tényezőre mutatott:

Az elemzők úgy vélik, hogy év végére a forint az előzőleg várt 372,5 helyett csupán 382,5-ig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben.

Bizakodásra ad okot az ipar teljesítménye 

„A német feldolgozóipar még nem indult meg, de a hazai februári ipari teljesítmény kedvező volt, ami bizakodásra ad okot” – mondta Árokszállási Zoltán. Hozzátette, hogy az első negyedéves 0,8 százalékos hazai gazdasági növekedés már alátámasztja, hogy idén jelentős lehet a GDP bővülése.

Az év második felében előreláthatóan megindulhat a fellendülés, amelynek hajtóereje elsősorban a fogyasztás lesz a felhasználási oldalon, míg termelési oldalon az ipar, a kereskedelem és a vendéglátószektor játszanak majd meghatározó szerepet

– mondta a szakértő. Részletezte, hogy 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak a 2024-es évre, módosítva a korábbi 3,5 százalékos előrejelzésüket, míg a 2025-ös évre várt növekedés mértékét 3,7 százalékban határozták meg.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben a külső kereslet bővülése lassabb ütemben indult el, valamint a lakossági fogyasztás sem érte el a várt mértéket. Ennek ellenére a hosszú távú kilátások változatlanok, csupán eltolódtak körülbelül hat hónappal, így a hazai gazdaság pályája továbbra is pozitív

– magyarázta Árokszállási. Az előző negyedéves előrejelzéséhez képest jelentős változás, hogy az ipar fellendülése várhatóan kisebb mértékű lehet. Ennek oka elsősorban Magyarország exportpiacainak gyengélkedése, amelynek következtében a nettó export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is visszafogottabb lehet. Eközben a kormányzati beruházások mértéke is csökkenhet, ami így alacsonyabb szinten tartja a beruházásokat.

A jegybanki célsávba csökkent az infláció

Az elemzők továbbra is fenntartják a 2024-es évre megfogalmazott inflációs várakozásukat, amelynek mértéke 4,1 százalék, míg a következő évi 3,1 százalékos helyett 3,4 százalékos átlagos inflációt várnak. A hitelintézet elemzői szerint az idei év első hónapjaiban még folytatódott, de érdemben lassult a dezinfláció, azonban a következő hónapokban már magasabb értékekkel kell számolni.

Míg az élelmiszerek árszínvonala esetében látható folyamatok a dezinflációt támogatják, ezzel szemben a jelenlegi forintárfolyam felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz, feltéve, hogy nem következik be pozitív korrekció

– mondta Árokszállási Zoltán. Megjegyezte, hogy emellett a szolgáltatási szegmensben a visszatekintő árazási gyakorlat miatt továbbra is magas árindexet látunk, ami csak lassan csökkenhet. Az eddigieken túl az infláció szintjére vonatkozóan további kockázatot jelenthet a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatása is.

A teljes foglalkoztatottság közelében a munkaerőpiac

„A munkaerőpiac feszessége a közelmúltban kissé enyhült, ugyanakkor a gazdaság a következő időszakban is a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat” – véli az elemző.

A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta nem látott magas szinteket ért el, azonban nem számolunk azzal, hogy a gazdaság várható élénkülése mellett tartósan 4,5 százalék feletti szinten maradna

– mondta Árokszállási. A reálbérek 2023 szeptembere óta ismét tapasztalható növekedést mutatnak, ami azonban egyelőre csak kismértékben tükröződik a fogyasztásban, a következő hónapokban ugyanakkor fokozatosan javulhat a kereslet. Arra számít az elemző, hogy a fogyasztás idén már a gazdasági növekedés motorja lehet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, februárra vonatkozó adatai szerint a reálkeresetek 9,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett.

Egy ideig még folytatódhat a kamatcsökkentés

Az MNB az év eddigi hónapjaiban folytatta a kamatcsökkentéseket, aminek eredményeként az alapkamat a 2023. év végi 10,75 százalékról április végéig 7,75 százalékra csökkent.

A jelenlegi, lassabb ütemű kamatcsökkentés egy ideig még folytatódhat, de az év második felében már csak minimális enyhítés várható az MNB részéről

– mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. Júniusra a jelenlegi ütem mellett elérhető az MNB által korábban kommunikált 6,5–7 százalékos kamatsáv, ezt követően azonban már csak kisebb lépések várhatóak, amelyekkel év végéig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat. A következő hónapokban az infláció éves mértéke ismét fokozatosan emelkedhet, emellett az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint árfolyamának gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is óvatos és körültekintő monetáris politikát indokol.

Elérhető lehet az idei költségvetési hiánycél

A kormány a közelmúltban megemelte hiánycélját, amely a GDP arányában a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra nőtt.

A hiánycél tartása érdekében a közelmúltban beruházások elhalasztásáról született döntés, összesen 675 milliárd forint értékben, amely meghaladja az idei évre várható GDP 0,8 százalékát

– világított rá Árokszállási Zoltán. Az elemző szerint a jelenlegi 2024-es gazdasági növekedési előrejelzés mellett – amennyiben a jelzett halasztás teljes mértékben megvalósul, és az elhalasztott beruházások csak a következő évi költségvetést terhelik eredményesség szempontjából – elérhetőnek tartja a kormány új költségvetési hiánycélját 2024-re. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagy mozgástere nincs a kormánynak, szigorú költségvetési politikával érhető el a hiánycél.

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Rovatok