A versenyfelügyeleti eljárás megindítására való bírósági kötelezés nem jelenti annak kimondását, hogy az ügyben érintett vállalkozás bármilyen jogsértést követett volna el – írta az Index megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének – egyelőre még csak szóban – igazat adott a Fővárosi Törvényszék. A hivatalnak a bíróság írásba foglalt döntése átvételét követően 30 napon belül meg kell indítania a felügyeleti eljárást az MVM számlázásával kapcsolatban.
Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési frakcióvezetője tavaly indított pert a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben, hogy folytassa le az eljárást az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban. A versenyhivatal akkor arra jutott, hogy a bejelentés nem volt megalapozott, és a vállalat nem tájékoztat félre senkit a rezsibokszban. Így Tóth Bertalan a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy az kötelezze erre a versenyhivatalt. Az ellenzéki politikus pedig pár napja arról számolt be, hogy ezt jogerősen megnyerte.
Érdemes mindenekelőtt egy kis kitérőt tenni. A Válasz Online és sokan mások elemzést közöltek a több millió embert érintő témával kapcsolatban, ezeknek a cikkeknek az apropója feltételezhetően Tóth Bertalan posztja volt. Mint jól ismert, a számlákon rendre feltüntetik, hogy a fogyasztók az adott hónapban mennyit spórolnak a rezsicsökkentéssel.
És mint oly sok minden ebben az országban, természetesen ez a téma is a politika karmai közé került: a kormány azt állítja, a rezsicsökkentéssel megvédik a lakosságot, a kormányellenesek pedig azt az ebet kötik a karóhoz, hogy átverés az egész. Az tény, hogy a földgáz köbméterének nagykereskedelmi piaci ára a lakossági piaci árnál alacsonyabb. Azonban rendre a tőzsdei árhoz történik az összehasonlítás: a számlán a kiskereskedelmi ár látható, és nemcsak a molekulát kell kifizetni, hanem például a szállítást és a tárolást is. Mi az olvasókra bízzuk, hogy melyik narratívának hisznek.
Visszatérve Tóth Bertalanhoz: ahogy azt ismertettük, vizsgálatot kezdeményezett, hiszen szerinte az MVM megtéveszti a fogyasztókat, és a rezsibokszban feltüntetett összegekkel az MVM eltántorítja a fogyasztókat, hogy esetleg mástól vegyenek gázt. Ez pedig, úgy véli, hogy versenyjogi problémának tekinthető helyzet. A GVH a bejelentést megvizsgálta, és arra jutott, hogy nincs oka a versenyjogi vizsgálatnak.
A versenyhivatal korábban több érvet ismertetett. Azonban talán a leglényegesebb, hogy szerintük a számla magyarázó leírásából kiderül, hogy korábbi árhoz képest vizsgálják a spórolás mértékét, valamint a rezsibokszban feltüntetett adatnak „nem ár-összehasonlítás a funkciója, annak tartalma nem alkalmas (nem létező) piaci termékek összehasonlítására”. Tóth Bertalan ezt követően beperelte a GVH-t.
A Válasz Online így fogalmazott: „A bíróság szerint felmerül, hogy nagyságrendbeli eltérés lehet a rezsibokszban megjelenő spórolás és a valódi spórolás között, és mivel a számlaképet előíró kormányrendeletben az elszámolási időszak spórolásának feltüntetését írják elő, ezért nem lehet azzal védekezni, hogy a 2022-es árak alapján megfelelő a számítás. Még akkor se, ha erre az MVM a honlapján egyébként felhívja a figyelmet. A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős, a GVH-nak most 30 napja van, hogy elindítsa a vizsgálatot az ügyben.” Fontos hangsúlyozni, hogy több lap is hasonló következtetésre jutott.
Az Index most megkereste a GVH-t, hogy a sajtóban megjelent narratívákra kívánnak-e reagálni. A lapunknak adott válaszukban mindenekelőtt leszögezték, a számlázási gyakorlatot kifogásolva fordult bejelentésével a Gazdasági Versenyhivatalhoz Tóth Bertalan még 2023 őszén.
A GVH által lefolytatott eljárásban azt vizsgálta – itt érdemes a hivatal minden szavára figyelni –, hogy „a bejelentésben kifogásolt kereskedelmi kommunikáció esetében valószínűsíthető-e, hogy alkalmas volt az MVM által a számlákban alkalmazott földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értéke (tehát a versenypiaci viszonyítási ár) a fogyasztók megtévesztésére”.
A versenyhivatal elmondása szerint részletesen és alaposan megvizsgálták a bejelentést, adatokat kértek mind a bejelentőtől, mind a bejelentett vállalkozástól és más harmadik felektől. Figyelembe vették a beérkezett adatszolgáltatásokat és a rendelkezésre álló egyéb dokumentumokat, valamint értékelték a releváns tényeket.
Mindezek alapján a bejelentés szerint folytatott eljárásban a versenyhivatal arra a megállapításra jutott, hogy a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem álltak fenn. A GVH álláspontja szerint – és a rendelkezésre álló adatok alapján – nem volt valószínűsíthető, hogy az MVM a számlákban a versenypiaci viszonyítási árral kapcsolatban valótlan tájékoztatást adott volna.
A versenyhatóság a bejelentés alapján folytatott eljárását lezáró döntésében ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthetően nem megtévesztő a számlamagyarázóban az MVM a fogyasztók számára. A honlapján elhelyezett tájékoztatást arról, hogy mit ért a versenypiaci viszonyítási ár alatt, és azt mire tekintettel határozta meg.
Ahogy azt ismertettük, a GVH-eljárást követően Tóth Bertalan országgyűlési képviselő a Törvényszékhez fordult, hogy helyezze hatályon kívül a döntést. A bíróság a május 9-én megtartott tárgyaláson – egyelőre szóban kihirdetett ítélet alapján – helyt adott a Tóth Bertalan kereseti kérelmében foglaltaknak, és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el.
Lényeges, hogy a bíróság döntéséből fakadó rendelkezések pontos tartalma a bíróság döntésének írásba foglalása és kézhezvétele után ismerhető majd meg a felek számára. A versenyhivatal szerint fontos hangsúlyozni, hogy egy versenyfelügyeleti eljárás megindítására való bírósági kötelezés nem jelenti annak kimondását, hogy
AZ MVM JOGSÉRTÉST KÖVETETT VOLNA EL, ILYET A BÍRÓSÁG A SZÓBELI ÍTÉLETÉBEN SEM FOGALMAZOTT MEG A „REZSIBOksSZAL” KAPCSOLATBAN.
Tehát a vonatkozó peres eljárás nem a bejelentésben feltételezett jogsértés megállapítására irányult, hanem arra, hogy a jogsértés érdemi vizsgálatát lehetővé tevő versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei fennállnak-e.
A bíróság érdemben nem foglalkozott az MVM kereskedelmi gyakorlatával. Hanem arról döntött, hogy a GVH-nak versenyfelügyeleti eljárásban kell-e foglalkoznia a bejelentéssel. „Minden ezzel ellentétes tájékoztatás nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak” – összegezte a versenyhivatal.
A GVH a bíróság írásba foglalt döntésének átvételét követően mindenben a bírósági ítéletnek megfelelően, a vonatkozó jogszabályok betartásával fog eljárni. Valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy – „a bejelentő általi folyamatos téves tájékoztatással ellentétben” –
A JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS ALAPJÁN A GVH-NAK A BÍRÓSÁG ÍRÁSBA FOGLALT DÖNTÉSÉNEK ÁTVÉTELÉT KÖVETŐEN 30 NAPON BELÜL KELL MEGINDÍTANIA A VONATKOZÓ VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁST, NEM PEDIG LEFOLYTATNI.
A versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására nyitva álló ügyintézési határidőt a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A válaszukban végezetül arra is kitértek, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárásai minden esetben a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés(ek) bizonyítására irányulnak. A versenyfelügyeleti eljárásról a GVH Versenytanácsa hozhat döntést, így jogsértést is kizárólag a GVH Versenytanácsa állapíthat meg az ügyben.
Zárásként érdemes felhívni Tóth Bertalan tavaly februári közleményére a figyelmet, amit most szó szerint idézünk: „az MSZP frakcióvezetője szerint fordulatra van szükség a jogállamiság helyreállítása és különösen a bírói függetlenség megerősítése terén, mert enélkül nem létezhet demokrácia és független igazságszolgáltatás”. Majd később így fogalmazott: „független bíróságok nélkül nincs jogállam”.
(Borítókép: Németh Emília / Index)