A mesterséges intelligencia és az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a digitális technológia pótolja a hiányzó egészségügyi dolgozókat, a betegek önmagukat diagnosztizálják és önmagukról gondoskodjanak, sőt a digitális megelőzés segítségével a betegségek hamarosan már ki sem alakulnak.
A digitális forradalom alapjaiban értelmezi majd újra az egészségügyet, ennek eredményeképp itthon is felválthatja a „betegségipart” az egészségipar. Balogh Péter startuper, befektető és mentor szerint ebben az új korszakban a páciensekből felhasználók lesznek, a gyógyulás gyakorlatilag mindenki számára és szinte minden betegség esetében alapjog lesz.
Az üzletember szerint az egészségügy sokkal hatékonyabbá válhat a mesterséges intelligencia (MI) és a big data felhasználása révén.
Az MI nem csupán arra képes, hogy valós időben készítsen diagnózist, hanem előre jelezheti a problémát, így sokaknál ki sem alakul majd a betegség. A trendek afelé is mutatnak, hogy az emberek a saját kezükbe veszik majd a gyógyulást, így például az okoseszközökön keresztül gyűjtött és diagnosztizált adatok elemzését a ChatGPT bármilyen nyelven képes lesz elmagyarázni, és akár azonnal megoldást is kínál az esetleges problémára.
Ezek következtében az egészségüggyel kapcsolatos kiadások szerkezete drasztikusan megváltozhat, az állami költségvetésre rótt terhek csökkenhetnek, hiszen a digitalizáció jelentős részben képes lesz pótolni a hiányzó szakszemélyzetet, ápolókat és orvosokat, de meggyorsítja a mozgást a rendszeren belül térben és időben, aminek köszönhetően jelentősen rövidülhetnek a várólisták – akár már néhány éven belül.
A betegségkezelés helyett az egészségmegőrzés válhat a rendszer központi elemévé, a világszerte hihetetlen mennyiségben termelődő adathalmaz pedig hozzásegíti az embereket a fizikai és mentális jóllét magasabb szintjének eléréséhez. Nagy kérdés persze, hogy mely államok, mely cégek és az egészségügyi dolgozók mely rétege profitál majd mindebből rövid, közép-, illetve hosszú távon.
Az lesz sikeres, aki képes alapjaiban újragondolni és újraalkotni mindazt, amit az egészségügyről gondolt
– tette hozzá Balogh Péter, aki a május 24-i 3. Digital Health Essential konferencián fejti ki, szerinte mi vár még a magyar egészségügy szereplőire.
Az adatelemzés fontosságára itthon is akad példa. A modern immunterápiának köszönhetően az előrehaladott tüdőrák túlélésében az elmúlt évtizedben Magyarországon is jelentős előrelépések történtek, ezt támasztja alá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa.
A tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, amely miatt több mint 8 ezer ember veszíti életét évente, azonban a késői stádiumban felfedezett betegség 3 éves túlélési esélye az elmúlt évtizedben megduplázódott Magyarországon
– emelte ki dr. Gálffy Gabriella PhD, a Református Pulmonológiai Centrum főigazgatója.
A nagy mintákon alapuló adatelemzések és a mesterségesintelligencia-alapú technikák számos súlyos betegség esetében segítik az orvostudományt – erősítette meg dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójáért felelős vezetője. Az Európai Unió éppen néhány hete fogadta el az Európai Egészségügyi Adattérről szóló szabályozást.
Az EU-ban minden másodpercben orvosok, ápolók, gyógyszerészek, kutatók és egészségügyi szabályozók állítanak elő és használnak fel nagyszámú olyan alapvető egészségügyi adatot, amely kritikus fontosságú életmentő munkájuk szempontjából.
Ez egy olyan egészségspecifikus adatmegosztási keret lesz, amely egyértelmű szabályokat, közös szabványokat, digitális infrastruktúrákat és irányítási keretet határoz meg az elektronikus egészségügyi adatok betegek általi felhasználására, valamint kutatási, innovációs, szakpolitikai döntéshozatali, betegbiztonsági, statisztikai vagy szabályozási célokra.