A KSH adatai szerint tovább nőtt a magyarok átlagkeresete idén márciusban mind éves, mind havi viszonylatban. A kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset átlépte a 450 ezer forintot, az átlagos fizetésekről valósabb képet adó mediánkereset pedig 355 ezer forintot tesz ki. A reálbérek közel 10 százalékkal emelkedtek éves bázison.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint volt 2024 márciusában, ami 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 400 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 900, a költségvetésben 588 800, a nonprofit szektorban 620 200 forintot tett ki, 13,3, 19,6, illetve 18,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800, a kedvezményeket figyelembe véve 452 700 forintot ért el, 13,9, illetve 13,7 százalékkal volt magasabb, mint 2023. márciusban.
A bruttó és a nettó átlagkeresetek is nőttek havi viszonylatban. Februárban a bruttó 605 400 forint volt, míg a kedvezményekkel számolt nettó 417 100, míg a kedvezmények nélküli 402 600 forint volt.
A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6 százalékos növekedése mellett. Ez szinte megegyezik az előző havi adattal: februárban szintén 9,9 százalékos reálbér-emelkedést mértek 3,7 százalékos infláció mellett.
A bruttó mediánkereset 510 000 forint volt, 15,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított 354 500 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 000 forint volt 2024. január–márciusban.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 414 300, a kedvezményeket figyelembe véve 428 800 forintot ért el az első negyedévben.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az idei első három hónapban az előző év azonos időszakához képest.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső 1 százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.
Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A medián bérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.
Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
A fentebb sorolt adatok szerint márciusban a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt, míg a szintén kedvezmények figyelembevételével megállapított nettó mediánkereset 354 500 forintot tett ki. Jól látható, hogy a kettő között közel 100 ezer forint eltérés mutatkozik.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 márciusában tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése. A bruttó átlagkereset 658.400 forintra emelkedett, vagyis az előző év azonos időszakához képest több mint 80 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal nőttek a fizetések.
Ezzel soha nem látott magasságba emelkedtek az átlagbérek – állapította meg Czomba Sándor. Az átlagfizetés márciusban már három nemzetgazdasági ágban haladta meg az 1 millió forintot: pénzügyi szektor, energiaipar és infokommunikáció – tette hozzá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki rámutatott: 2010-hez képest 1 millióval többen dolgoznak, az átlagos fizetések pedig megháromszorozódtak.
Czomba Sándor hozzátette, márciusra 3,6 százalékra csökkent az infláció, és azóta is alacsony szinten maradt. „Ennek, valamint a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelésnek köszönhetően 2023 szeptembere óta, azaz már több mint fél éve emelkednek a reálbérek. Márciusban a fizetések vásárlóereje 9,9 százalékkal nőtt, a bérek vásárlóereje tehát folyamatosan bővül, amely jelentős mértékben járul hozzá a fogyasztás növekedéséhez, ezáltal a gazdasági növekedéshez.”