Jelentős árengedményt tudnak elérni a személyi kölcsönöknél azok, akik nagyobb hitelösszegben gondolkodnak, és a jövedelmük is legalább az átlagbér környékén mozog. Az egy számjegyű kamatokra ugyanakkor még várni kell a személyi hiteleknél, a legkedvezőbb ajánlatok is 10 százalék feletti éves kamatról szólnak. A minimálbér viszont már nem minden banknál elég az igényléshez.
Lassan, de biztosan ereszkednek lefelé a személyi kölcsönök kamatai a lakossági piacon aktív bankoknál: már 11 százalék környéki éves kamatról szóló ajánlatok is előfordulnak, igaz, ehhez a viszonylag magas jövedelem megléte mellett az adósnak jelentős, jellemzően legalább 3 millió forintos összeget kell igényelnie – derül ki a pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatókból.
A jellemző kamatszintek persze nem a 11–12 százalékos sávban mozognak a személyi hiteleknél: ennek az az oka, hogy az adósok többsége viszonylag kicsi – 1–3 millió forintos – összegben gondolkodik a hitel felvételekor, és a kisebb hiteleknél inkább az évi 16–18 százalékos kamat a jellemző. Ezt alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó statisztikái is: ezek szerint a márciusban megkötött új szerződéseknél éppen 18 százalék alatt járt a szerződésekben szereplő éves átlagos kamat, ami ugyan bő egy százalékponttal elmarad a 2023 májusában mért, 19,07 százalékos lokális csúcstól, de alacsonynak még egyáltalán nem nevezhető. Ahhoz pedig, hogy az adós a bankjánál elérje a lehetséges kamatminimumot, mernie kell nagyot lépni, és minimum 5-6 milliós hitelösszeget szükséges igényelnie.
A CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönénél például 7 millió forintnál húzódik a határ, ahol az ügyfél már az elérhető legkedvezőbb, évi 11,29 százalékos kamatra számíthat. (Igaz, a hétmilliós hitelösszeg a CIB-nél még a lehetséges maximum felét sem éri el, hiszen utóbbi most 15 millió forint a pénzintézetnél, amellyel vezet a piacon.)
Az MBH Bank Extra Plus személyi kölcsönénél 5 millió forinttól érhető el a legalacsonyabb – most éppen 12 százalék alatti – kamat, az OTP Banknál viszont legalább 8,1 millió forintot kell igényelni a legkedvezőbb kondíciók eléréséhez. Az OTP Bank egyébként az árazással is az online igénylés felé próbálja terelgetni az ügyfeleit: a fióki igénylésnél ugyanis 0,75 százalékos folyósítási díjjal is kalkulálnia kell a személyi kölcsönt felvevő magánszemélynek. A bankok csak olyan ügyfeleknek nyújtanak kölcsönt, akik a negatív KHR-listán nem szerepelnek.
Az igazolt jövedelemnél viszont már rendszerint nincs túlságosan magasan a léc, már ami a kedvezményes kondíciókra való jogosultságot illeti. A legtöbb nagy pénzügyi szolgáltatónál a nettó átlagkeresetnek nagyjából megfelelő rendszeres havi jóváírás is elég a kamat- és egyéb kedvezmények eléréséhez.
A LEGTÖBB BANKNÁL 350 EZER ÉS 450 EZER FORINT KÖZÖTT MOZOG AZ ELVÁRT JÓVÁÍRÁSI MINIMUM, MIKÖZBEN A KSH ADATAI SZERINT A NETTÓ ÁTLAGKERESET 2024 FEBRUÁRJÁBAN 417 EZER FORINT KÖRNYÉKÉN MOZGOTT.
Az MBH Banknál például havi 400 ezer forintos jövedelemnél már a kedvezőbb kondíciókat kapja az ügyfél, de a Raiffeisen Banknál is elég havi nettó 450 ezer forint jövedelem – és legalább 3 millió forintos hitelösszeg – a legkedvezőbb, évi 10,99 százalékos kamat eléréséhez.
Ami viszont a másik végletet, vagyis a minimálisan elvárt jövedelmet illeti, ott változatlanul a mindenkori minimálbér a kulcsszó a bankoknál: ennek megfelelően most a legtöbb szolgáltató 177 ezer forint környékén tartja a minimálisan elvárt jövedelem szintjét. Ettől kissé engedékenyebb az MBH Bank, ahol – az egyéb feltételek teljesülésekor – akár havi 150 ezer forintos jövedelem is elég lehet a szerződéskötéshez. A Raiffeisen Bank viszont már 200 ezer forintnál tartja az alsó határt, ha az ügyfél nem von be adóstársat az ügyletbe.
A személyi kölcsönöknél nagyon nagy a jelentősége annak, hogy az igénylő mekkora igazolható jövedelemmel rendelkezik, és főként hogy mekkora hitelösszegben gondolkodik: akár több százalékpontnyi eltérést is okozhatnak a kamatban és a THM-ben ezek a szempontok, így a személyi kölcsön felvétele előtt feltétlenül érdemes használni a kalkulátorokat
– nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: a személyi kölcsönöknél mindig is jellemző volt a hitelösszegtől is függő árazás, hiszen a nagyobb léptékekben gondolkodni tudó ügyfelek kockázatkezelési és stratégiai szempontból is vonzóbb célcsoportot jelentenek.
Az MNB adatai szerint az első negyedév rendkívül kedvezően alakult a személyi kölcsönök szempontjából: március végéig a megkötött új szerződések volumene megközelítette a 162 milliárd forintot, ami csaknem a másfélszerese volt az egy évvel korábbi volumennek. Figyelemre méltó viszont, hogy az egy szerződésre jutó összeg is látványosan emelkedett 2023 első negyedévéhez képest: csak hajszállal maradt el a 2,5 millió forinttól, miközben egy évvel korábban még 2,1 millió környékén mozgott.
A lendület az év további részében is kitarthat a személyi kölcsönök piacán, még úgy is, hogy egyáltalán nem tekinthetők olcsó terméknek. A lakossági fogyasztás fokozatos élénkülése, illetve az állami támogatás mellett futó konstrukciók – a csok plusz és a hamarosan újrainduló otthonfelújítási program – a személyi kölcsönök piacán is többletkeresletet generálhatnak, és várhatóan az eddigi egyik legjobb évét zárja majd a piac
– mutatott rá Gergely Péter.
(Borítókép: Németh Emília / Index)