Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor meghatározó szereplőinek frissen publikált mérlege igazolta, hogy az élelmiszeriparban az extraprofit sokkal inkább a gyártói oldalon csapódik le, mintsem a kereskedelemben. A nagy áruházláncok közül a SPAR és az Aldi beszámolója is masszív veszteségről tanúskodik, miközben a Penny és az Auchan sorsa jobbra fordult. A Lidl és a Tesco bizonyítványával lenne csak teljes a kép, ám ezek a vállalatok nem január–decemberi üzleti évet írnak.
Terítették lapjaikat Magyarország vezető élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncai. Az éves beszámolók május 31-i leadási határideje nem vonatkozik a hagyományos január–decemberi helyett márciustól februárig tartó üzleti évet író Lidl Magyarország Bt.-re, illetve Tesco-Global Áruházak Zrt.-re. Ugyanakkor a piacvezető német diszkontlánc egyeduralma aligha került veszélybe, amit a Trade Magazin frissen megjelent, 2023-as kereskedelmi toplistája is alátámaszt. A becsült bruttó forgalom alapján összeállított rangsort a Lidl vezeti 1413 milliárd forinttal, megelőzve a SPAR-t (1060), a Tescót (880), a Coopot (830), a CBA-t (704), az Aldit (605), a Pennyt (593), az Auchant (536) és a Reált (472).
Visszaevezve a becslésektől a tényadatok vizére: a közvetlen élboly tagjai közül a SPAR Magyarország Kft. növekvő forgalom mellett halmozott fel az egy évvel korábbinál is jelentősebb veszteségeket. Bár a nettó árbevétel 766,2 milliárd forintról 882,7 milliárdra kúszott fel, profitnak nyoma sincs, az adózott eredmény a tavalyelőtti mínusz 13,1 milliárd forintról mínusz 18,2 milliárdig zuhant.
Ez megerősíti azt a trendet, amire az Index korábbi elemzése már rávilágított: bár a magas infláció miatt a forgalom a legtöbb helyen meglódult, azt a jövedelmezőség javulása a legkevésbé sem követte le.
Az extraprofit nem a kereskedői, hanem elsősorban a gyártói oldalon jelent meg az élelmiszeriparban, a különadót mégsem vezették ki, hanem 100 milliárd forint feletti idén 4,1-ről 4,5 százalékra növelték. Igaz, a költségvetés szorult helyzetét tekintve nem is lehetett reális cél az extraprofitadó kivezetése még az érintettek részéről sem.
Tavaly csaknem 30 milliárd forint különadót fizetett be a SPAR, erről beszélt még áprilisban Heiszler Gabriella, a vállalat ügyvezetője az Indexnek, kiemelve, hogy egy ilyen hatalmas összeg nagyban befolyásolja a működésüket. Ez alapján leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, mindössze egy tollvonás a különbség a 18 milliárdos veszteség és a 12 milliárdos nyereség között.
Szigorú költségkontrollt ír elő számunkra, illetve sajnos az elmúlt öt évben először 2023-ban a beruházási volumenünk is jelentősen csökkent. Természetesen így is folytatjuk üzleteink felújítását és újak nyitását, ámde sokkal lassabb tempóban, mint az ideális lenne
– magyarázta lapunknak a bicskei központú áruházlánc vezetője.
A hazai tulajdonú Coop, CBA és Reál teljesítménye a franchise működési modell miatt kerek egészként nem vizsgálható, több ezer kisebb-nagyobb bolt egységeként nehezen is alkotható átfogó kép a gazdálkodásukról.
Könnyebb tiszta vizet önteni a pohárba a Lidlhez hasonlóan betéti társaságként működő Aldi Magyarországnál: a nettó árbevétel 417,1 milliárd forintról szerény mértékben, 490,2 milliárdra nőtt, az adózott eredmény pedig a tavalyelőtti 5,9 milliárd forintos nyereségből tavaly 9,4 milliárdos veszteségbe fordult át.
Ez annak fényében is meglepő, hogy a kiskereskedelemben az utóbbi években egyértelműen a diszkontszegmens dominált, miközben a hiper- és szupermarketek koncepciója jóformán csak döcögött.
Akkora bajban nagy általánosságban azért nincsenek a német diszkontláncok hazai leányvállalatai, a Penny Market Kft. nettó árbevétele ugyanis úgy lőtt ki 404,6 milliárd forintról 488 milliárdra, hogy közben az adózott eredmény során egy éve látott mínusz 155 millió forint helyén is plusz 4,3 milliárdot láthatunk.
Viszonyításképp 2022 márciusától 2023 februárjáig a Lidl 973,5, a Tesco pedig 723,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított, az előbbi 25,2, az utóbbi pedig 19,6 milliárdos profitot ért el.
Izgalmas az Auchan Magyarország helyzete is, hiszen szimbolikus vállalatává vált annak a kormányzati törekvésnek, hogy növelni kell a hazai tulajdoni részarányt a bankszektor, a médiaipar, a távközlés és az infokommunikáció mintájára a kiskereskedelemben is.
Ez végül abban a formában valósult meg, hogy a Jellinek Dániel nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Indotek Group befektetéskezeléssel foglalkozó cégcsoport
47 százalékos tulajdonrészt – egy erős kisebbségi pozíciót – szerzett a magyarországi áruházakat működtető Auchan Magyarország Kft.-ben, illetve megvásárolta az Auchan áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét birtokló vállalatot.
Jellinek Dániel az Indexnek tavaly novemberben azt mondta: öt-hat éven belül a harmadik legnagyobb piaci részesedéssel bíró szereplővé emelné az Auchant. Az Indotek alapítója és vezérigazgatója nem véletlenül helyezett hangsúlyt az időhatározóra, minden bizonnyal lassú építkezés vár rá.
Tavaly az Auchan Magyarország nettó árbevétele 354 milliárd forintról 368,6 milliárdra nőtt, az emelkedés mértéke jóval csekélyebb a 2023-as 17,6 százalékos inflációnál, a 25,9 százalékos élelmiszer-drágulásról nem is beszélve. Az ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a tavalyelőtti 1,78 milliárdos veszteség helyébe 586 milliós nyereség lépett, vagyis újra profittermelésről beszélhetünk.
(Borítókép: Németh Kata / Index)