A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1,8 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 1,7, az importoldalon 0,1 százalékkal nőtt. Az elemzések szerint a német konjunktúraindexek alapján a legfontosabb külpiacunk már a kilábalás jeleit mutatja, de ez várhatóan csak lassan következik majd be.
Áprilisban a kivitel értéke 12,5 milliárd eurót (4908 milliárd forintot), a behozatalé 10,7 milliárd eurót (4214 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,8 milliárd euró (693 milliárd forint) volt.
A kivitel 76, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban az egy évvel korábbihoz képest az export értéke 8,8 százalékkal nőtt, míg az importé 3,5-del csökkent. Emellett a hónapban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót.
Tavaly áprilishoz képest az egyenleg mintegy 1,4 milliárd euróval javult. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint ebben elsősorban az játszott közre, hogy amíg az export 8,8 százalékkal nőtt, addig az import értéke 3,5 százalékkal mérséklődött.
Molnár Dániel szerint az éves árváltozás az elmúlt hónapokban jelentősen ingadozott, ugyanakkor a mostani adatok azt jelzik, hogy a volument tekintve is növekedhetett az export áprilisban, míg a behozatal esetében továbbra is csökkenést láthattunk. Az exportadatok már előrejelzik, hogy pénteken kedvezőbb számok érkezhetnek az ipar teljesítményét illetően.
Azonban fontos kiemelni, a naptárhatás most jelentősen felfelé húzza az adatokat, idén áprilisban 3-mal több munkanap volt, mint tavaly, amely miatt pedig ismét a havi változás lesz leginkább irányadó az ipar teljesítményét illetően. Az export esetében továbbra is a német gazdaság gyengélkedése és annak begyűrűződése a hazai iparba játszik szerepet a visszafogott teljesítményben.
Az elemző azt is hangsúlyozta, a német konjunktúraindexek alapján a legfontosabb külpiacunk már a kilábalás jeleit mutatja, de ez várhatóan csak lassan következik majd be.
Németország Magyarország legnagyobb tőkebefektetője, a 100 milliárd eurót kitevő FDI-állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz. Így a kormány rendre hangsúlyozta: Magyarország sikeres európai és német gazdaságban érdekelt.
A Makronóm Intézet elemzése szerint az importoldalon a fogyasztás beindulása pozitív hatást gyakorol a volumenre, miközben a visszafogott exportteljesítmény és a külső kereslet jelentette bizonytalanság miatt mérsékelt beruházási hajlandóság visszaveti a behozatalt.
„A külső kereslet rendeződése tehát itt is fordulatot hozhatna, amely miatt a külkereskedelmi többlet a mostani csúcsról mérséklődne” – összegezte Molnár Dániel.
Érdemes felidézni, hogy kedden a KSH közzétette az első negyedévi bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó részletes – második becslés – statisztikáját. Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévben a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal második adatközléséből, amely az első becsléshez képest nem változott. A részletes adatokból az látszik, hogy a gazdaság érdemben elkezdett helyreállni.
Ugyanakkor a részletes adatokban azt látni, hogy az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A GDP első negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette – összegezte a KSH.
POZITÍVUM, A HÁZTARTÁSOK TÉNYLEGES FOGYASZTÁSA 3,4 SZÁZALÉKKAL NŐTT AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST.
A fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett.
A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.