Zajlik a KRESZ szabályainak megváltoztatása – közölték egy sajtó számára tartott háttérbeszélgetésen. Több munkacsoport dolgozik egy új, érhető és alkalmazható jogszabálycsomagon, céljuk a több évtizedes szabályok mai korhoz igazítása, technológiai változásokat lekövető frissítése. Ezzel több évtizedes adósságot törlesztenek, konkrétumok azonban egyelőre nincsenek. A munkacsoportnak jövő március 31-ig kell a kormány asztalára tennie egy olyan javaslatcsomagot, amely benyújtható az Országgyűlés számára.
Tavaly júliusban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Árpád hídon történő gyorshajtásból fakadó halálos baleset hatására megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra. A miniszter akkor úgy fogalmazott, szerinte a magyarok vezetői képessége is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért a jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét is újragondolják.
Hasonló húrokat pendített meg a KRESZ-professzorként ismert Pető Attila, aki elmondta: bár a hatályos magyar közlekedési szabályozás megalkotása óta átesett némi ráncfelvarráson, gyakorlatilag 50 éve változatlan.
Azóta csend honolt az ügyben, egészen idáig. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) ugyanis egy sajtó számára tartott háttérbeszélgetésen felfedte, milyen alapelvek mentén gondolják újra az elavult szabályokat.
A közúti közlekedési szabályrendszer egy olyan jogszabálycsomag, amely a társadalom legtöbb szereplőjét érinti, legyen szó gépjárművezetőről, utasról, vagy épp lakosról, szinte mindenki használója a jogszabálynak. Több évtizedes szabályokról van szó, amiket aktualizálni kell, hiszen rengeteget változott a világ, valamint a technológiai újításokat (például automata váltó, vezetéstámogató rendszerek) is le kell követni, ahogy a generációs különbségekben gyökerező eltérő hozzáállást is. Ezért szükséges a közlekedési szabályrendszer átfogó átvizsgálása
– mondta Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Ahogy a jogkövetés elmaradását eredményező szankcionálási rendszernek is ráncfelvarráson kell átesnie. „A szabályozási keretrendszer felülvizsgálata elképzelhetetlen a szankciórendszer újrafogalmazása nélkül” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Elengedhetetlen az utóbbi évtizedekben, továbbá a közelmúltban felmerülő változások, közlekedési elemek jogszabályba történő beépítése. „A közlekedési jogszabályrendszer komplex felülvizsgálatára van szükség, ami leköveti a KRESZ logikai keretrendszerét” – hangsúlyozta Kerékgyártó János.
Elhangzott, hogy a szabályok felülvizsgálatán több – humán, infrastruktúra-, KRESZ-, szankciós – munkacsoport dolgozik közösen egy kohéziós szabályrendszer megalkotása érdekében, széles szakmai és társadalmi konszenzus elérése mellett.
„A kiindulópont az alapelvek rendbetétele, egy olyan konszenzus mentén, amihez hozzá lehet rendelni a normatív szabályokat. Értelmezhető keretek között, átlátható blokkokban szükséges végigmenni a szabályozás megalkotásában” – mondta a helyettes államtitkár.
Olyan végtermék megszületése a cél egy új KRESZ-szabályozás képében, ami a felhasználók számára tanulható, értelmezhető és végrehajtható keretezést biztosít. Az érthetőség javítása az egyik fő szempont. A jelenleg hatályos KRESZ a maga idejében átfogó és jó szabályrendszernek bizonyult, azonban elengedhetetlen a mai kor szellemiségéhez igazítani
– mondta Kovács Kornél az ÉKM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási főosztályvezetője, a munkacsoportok szakmai irányítója.
A munkacsoportnak 2025. március 31-ig kell egy olyan anyagot leraknia a kormány asztalára, ami benyújtható az Országgyűlés számára. A hatálybalépés ezt követően fél-egy év.
A részletszabályozás tehát még nem ismert, zajlik a kidolgozás folyamata, az érkező javaslatok becsatornázása. „Egy érthetőbb, tömörebb, tanulhatóbb KRESZ megalkotása a cél. A végeredmény azonban mégis egy jogszabályhalmaz, aminek értelmezése komoly nehézségekbe ütközik jogi ismeretek nélkül, ezért a rendelkezésekről közérthető kommentárok is készülnek” – jelentette ki Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettese.
Az alapelvek között lesznek újszerű elemek, ám továbbra is alapvetés marad, hogy a közlekedés nem a felesleges erőfitogtatásról szól – jelezte Major Róbert rendőr ezredes, rendőrségi tanácsos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Közbiztonsági Tanszékének vezetője. Az oktató felhívta a figyelmet, hogy bár az alapelv rendelkezik olyan esetekkel, amikor el lehet térni a közlekedési szabályozástól, a fő üzenet az, hogy „nem lehet eltérni”.
Nagyon ritka esetekben azonban a szabályok kivételt tesznek. Abban az esetben, ha a szabályok betartása jelentősen sértené a továbbhaladáshoz fűződő érdeket. Ilyen például egy buszsávban üzemzavar, műszaki hiba, vagy épp szabálysértés miatt veszteglő jármű kikerülése. Major Róbert felhívta a figyelmet, hogy a közlekedési táblák utasítása felülírja a jogszabályi rendelkezést. Példaként hozta fel, hogy bár 50 km/h a lakott területen belül megengedett maximális sebesség, ám azt egy kihelyezett 30 km/h-s tábla felülbírálja.
Az Index konkrétumok után érdeklődött, ehhez – például a gyorshajtás szigorításának részleteit illetően – azonban türelmet kérnek. A munkacsoport célja a beérkező vélemények, külföldi példák vizsgálatát követően a lehető legjobb, legérthetőbb, legalkalmazhatóbb szabályrendszer megalkotása, az értelmetlen, betarthatatlan szabályok elhagyásával, kiküszöbölésével. A gyorshajtási szankciórendszert is újragondolják, hogy az minél inkább a sebességkorlátozás betartására ösztönözze a közlekedőket anélkül, hogy a hatóságok bevételszerzési lehetőségként tekintsenek a büntetésekre.
A szakemberek nyitva hagyták azt a kérdéskört is, hogy hozzányúlnak-e a jelenleg alkalmazott sebességkorlátozásokhoz. Több száz javaslat érkezett hozzájuk a témában, konkrétumokat azonban ezúttal is későbbre ígértek.
Az új szabályok céljai között a jogalkalmazók feladatának megkönnyítése is szerepel – mondta Fülöp Ágnes, nyugalmazott közlekedési büntetőjogi bíró, a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című könyv társszerzője. A kulcs annak a sokszor gumiszabályként alkalmazott alapelvnek a megreformálása, miszerint a személy- és vagyonbiztonságot nem sértve, illetve nem veszélyeztetve kell közlekedni.
Példaként hangzott el, hogy téves vélekedés, hogy egy kerékpáros csak biciklijét tolva haladhat át egy gyalogosátjárón. A KRESZ nem mond ki ilyen szabályt, pusztán azt, hogy a zebrán kerékpáron áthaladva nincs elsőbbsége az úton közlekedő autóval szemben, ez csak a gyalogos számára adott. A gépjárművezetőnek ebben az esetben azonban követnie kell a felvázolt alapelvet, vagyis el kell hárítania a veszélyt azáltal, hogy átengedi a biciklist annak ellenére is, hogy nem neki van elsőbbsége.
Az Index azon kérdésére, hogy a kerékpárosok, illetve az olyan alternatív eszközzel közlekedők számára, mint a roller, kötelezően előírják-e a KRESZ ismeretének szükségességét, a szakemberek úgy válaszoltak:
erre irányuló kötelezettséget nem írnak elő számukra, a közlekedők felelősségtudatára, illetve az erre irányuló kommunikációs kampányra támaszkodnak.
Ennek része a középiskolások számára választható formában elérhető KRESZ-, illetve egészségügyi ismeretek oktatása, amit – mint azt kérdésünkre válaszolva elmondták – nem terveznek kötelező tantárggyá tenni. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a közlekedési szabályok minél fiatalabb, már óvodáskortól történő oktatására, amihez rendelkezésre állnak különböző programok.
Azt is elmondták, hogy a már vezetői engedéllyel rendelkezők számára nem írják elő a közlekedési szabályokból való újravizsgázást. Ehelyett kormányzati kommunikációs kampányban hívják fel a figyelmet a szabályváltoztatásokra. „Elvárás a magyar állampolgárok részéről, hogy tájékozódjanak a változásokról, amihez megkapják a segítséget, hiszen nem elvárható, hogy mindenki a Magyar Közlönyt bújja a szabályváltozások követése érdekében” – hangzott el.
(Borítókép Németh Emília / Index)