Magyarország lett az Európai Unió legszegényebb országa tavaly, aminek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A jegybank szerint ennek az az oka, hogy visszaesett a jövedelmek értéke.
Az Eurostat friss összesítése alapján 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó országa.
A 27 tagállam átlagának a 70 százalékát költötték a magyarok, míg a bolgárok 73, a románok pedig 89 százalékát.
Az RTL Híradó beszámolója szerint az EU legmagasabb inflációja az unió legalacsonyabb fogyasztásával társult Magyarországon tavaly. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Híradónak elmondta, „a magyar átlag lakosság a legszegényebb átlagosan az unió összes polgárát figyelembe véve. Ennek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése, hiszen nagyon keveset tudunk fogyasztani.”
A riportban elhangzott, hogy idén áprilisban csaknem 1 százalékkal csökkent a boltok forgalma márciushoz képest. Ennek értelmében nagyjából annyit vásároltak a magyarok, mint három évvel korábban, pedig a KSH adatai szerint a fizetések értéke tavaly szeptember óta nő.
Már 11 százalék körüli reálkereset növekedés van, csak ezt az emberek túlnyomó része nem érzékeli, mert az ő keresete nem nő ennyivel
– nyilatkozta Molnár László.
A csatorna az ügyben megkereste a Magyar Nemzeti Bankot. Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója azt válaszolta: „A legfontosabb átmeneti vagy ciklikus ok természetesen a megemelkedett infláció volt az elmúlt két évben Magyarországon. Az infláció emelkedése következtében a reáljövedelmek csökkentek, a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, alacsonyabb szintre, mint a Covid idején. Mindez értelemszerűen visszavetette a fogyasztást.”
Mindeközben – szintén a stáb megkeresésére válaszolva – a magyar kormány úgy reagált, hogy szerintük „a családok egyre többet fogyasztanak”.
Májusban írtunk arról, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban továbbra is Budapesten lehetett a legtöbbet keresni, a nettó bér átlagosan majdnem 200 ezer forinttal több volt a fővárosban, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.