A legfrissebb konvergenciajelentés szerint Magyarországon az euró bevezetésnek a feltételei jelenleg nem teljesülnek. Így az eurózónából kimaradó uniós tagállamok közül Bulgária áll legközelebb az euró bevezetéséhez, ugyanakkor Magyarország esetében még szóba se kerülhet.
Kiadta legújabb konvergenciajelentését az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – szúrta ki a HVG – és a dokumentumban azt vizsgálták, hogy az eurózónából kimaradó tagállamok jelenlek hol állnak a deviza bevezetésében.
A jelentés kifejezetten Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot értékelte. A legközelebb az euróhoz Bulgária áll, és Csehország és Svédország sincs messze az euró bevezetésétől.
Ugyanakkor Magyarország már nem áll ennyire jól, hiszen jelenleg egyik kritérium se teljesül.
A jelentés szerint a csatlakozás fő akadályát a magyar infláció jelenti, illetve a 6,7 százalékos deficit is az elvárt 3 százalékos szint felett van. Továbbá az eurókritériumok között van a hosszú távú kamatszint, ahol az elvárt szint 5,5 százalékos, ezt mindössze három ország teljesíti a hatból, Magyarország nincs köztük. A kormányzás minőségét is értékelték: a megfelelő szintet csak Svédország teljesít, Bulgáriában és Magyarországon problémákat látnak.
Korábban már megírtuk, az Európai Unióval kapcsolatos csatlakozási szerződés kimondja: az unióba belépő államnak idővel csatlakoznia kell az euróövezethez, azaz előbb-utóbb majd Magyarországon is be kell vezetni az eurót.
„Meglehetősen szigorú követelményei vannak az euró bevezetésének, ám egyre több a vita arról, hogy ezek a követelmények mennyire segítenek valójában megteremteni és a gyakorlatba átültetni az optimális valutaövezet koncepcióját” – fogalmazott az Indexnek Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint anélkül, hogy oldalakat töltetnénk meg a kritériumok pontos leírásával, elég annyit tudni, hogy négy gazdasági konvergenciakritérium létezik:
A feltételek teljesülését követően van lehetőség az árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) belépni, ahol továbbra is tartani kell az említett gazdasági kritériumokat, különösen az árfolyam-stabilitást. A jogi konvergenciának is teljesülnie kell, ez már kevésbé gazdasági kérdés.
Amióta Magyarország része az Európai Uniónak, adódtak olyan időszakok – még ha csak rövidek is –, amikor a konvergenciakritériumok teljesültek vagy némi jóindulattal elfogadhatóak lettek volna. Ám ez már a múlt.