„Meg merem kockáztatni, hogy év végén a helyzet kedvezőbb lesz annál, mint hogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjunk, hiszen egy olyan költségvetési pályán vagyunk, amelynél tartható a hiánycél” – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály. A pénzügyminiszter részletesen bemutatta, hogyan látja a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, és külön kiemelte, szerinte a lakosság napjainkban teljesen racionálisan viselkedik.
„A kormány egy hosszú előkészítő szakaszt követően úgy döntött, hogy azok a szereplők, akik a háborús helyzetből kifolyólag nem várt előnyöket élveznek, a megnövekedett kiadásokhoz járuljanak hozzá” – így összegezte az Indexnek Varga Mihály azt, hogy augusztustól védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak és pénzintézetnek, amely extraprofitra tett szert. A kormány ettől az intézkedéstől csak az idei évre 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
Az már a kormány döntése, hogy a bevételek milyen típusú kiadásokat fedeznek, „de alapvetően az a legfontosabb, hogy a mostani helyzet kedvezményezettjei nagyobb teherviseléssel járuljanak hozzá a kiadásokhoz”. Varga Mihály elmondása szerint továbbra is az a cél, hogy azon a hároméves pályán maradjon a magyar költségvetés, ami idén 4,5, jövőre 3,7 és 2026-ban pedig már 3 százalék alatti hiányt eredményez.
Nem is tehetnénk másképp, hiszen az Európai Bizottság döntései alapján várhatóan hét országgal szemben indul túlzottdeficit-eljárás, és ezek között Magyarország is megtalálható. „Őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni.” A hatályba lépő új típusú eljárás részletszabályait még nem tisztázták, jelenleg úgy lehet számolni, hogy a korábbi eljárásoktól eltérően szeptember végéig be kell nyújtani a középtávú nemzeti strukturális programot.
Ezt értékeli a bizottság, a megnövekedett hiányra várhatóan nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, 4 éves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedni tud.
Varga Mihály az Index kérdéseire részletesen kifejtette, míg 2013-tól a világjárványig javuló és kiszámítható környezetben végezhették a fiskális politikához kapcsolódó munkájukat, addig az elmúlt négy évben a gazdaságpolitika teljesen átalakult. Napjainkban előfordul, hogy csak rövid távú válaszokat lehet adni.
„Ám a tervezésnél nem spórolhatjuk meg, hogy megvizsgáljunk 3-5 éves periódusokat, és a Pénzügyminisztérium pontosan ezt teszi, amikor konvergenciaprogramot készít.” A tárcavezető szerint a kormány továbbra is arra törekszik, hogy ezek a hosszú távú, a tervezést jobban lehetővé tevő időszakok világos horizontot adjanak a gazdaság szereplőinek, legyen szó akár családokról, akár a vállalkozásokról.
Érdemes felidézni néhány, Varga Mihályhoz kapcsolódó prognózist, amit az elmúlt időszakban tett:
Varga Mihály szerint a türelmes és következetes gazdaságpolitika, ami ösztönözheti a gazdasági szereplőket a fogyasztásra. Ez azért fontos, mert a magyar adórendszer fogyasztásalapú. Amennyiben nem elégséges a fogyasztás, úgy az nehézségeket szül a költségvetés bevételi oldalán. „Az óvatossági motívum pedig lassabban oldódik, még akkor is, ha reálbérekben növekedés könyvelhető el. Ezt mindenki láthatja a kiskereskedelmi forgalomban, nem olyan felpattanás történik, mint ahogy azt korábban vártuk. Megjegyzem: ezt az ipari termelés legutóbbi adatai alá is támasztják, a magyar lakosság teljesen racionálisan viselkedik, az óvatosság indokolt.”
A pénzügyminiszter az Indexnek kiemelte, ennek ellenére a költségvetés a korábban meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már azon a pályán van, amit kitűzött: eddig 675 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el, és Varga Mihály szerint még bőven van tartalék: „2000 milliárd forint fölött van az állami beruházási szektor, itt arról a beruházási összegről beszélek, amit idén finanszíroz a költségvetés.”
A védelmi hozzájárulás támogatja a költségvetést, de ezen túl is vannak még eszközeink. A mozgástér bővebb, ott vannak az állami vállalatok kiadásai és bevételei, ezeket is tudja a kormány saját hatáskörben módosítani. Azonban nem indokolt semmiféle kapkodás, átgondolatlanság. Meg merem kockáztatni, hogy év végén a helyzet kedvezőbb lesz annál, minthogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjunk. Egy olyan költségvetési pályán vagyunk, amelynél tartható a hiánycél.
Varga Mihály szerint a legutóbbi vizsgálatánál az Európai Bizottság nem foglalkozott az egyes országok államadósság-arányaival. Alapvetően a hiány szerkezetét vizsgálta: mennyire kiugró, mennyi egyszeri tétel alkotja és van-e lehetőség arra, hogy visszaálljon a korábbi 3 százalék alatti szintre. (Ezért nem került az eljárásba több ország, akiknek egyébként jóval 3 százalék fölött van a hiánya.) „Magyarország, az elmúlt négy év magas államháztartási hiányszintje miatt egyelőre olyan kategóriában található, amelyben intézkedéseket vár el a bizottság” – összegezte Varga Mihály.
Érdemes visszatérni a bejelentett védelmi hozzájáruláshoz. Varga Mihályt arra kértük, szemléltesse, hogy a védelmi hozzájárulás mit jelent költségvetési szempontból. „Egyrészt ez az összeg a fél százaléka a GDP-nek, másrészt a kormánynak is úgy kell az intézkedéseit mérlegelni, hogy annak milyen gazdaságpolitikai hatásai vannak a növekedésre. Idén 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, és jövőre reményeink szerint már 3,5-4 százalék jöhet. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a növekedést nem fékezik és nem akadályozzák.”
A pénzügyminiszter szerint az Európai Unió tekintetében eltérő helyzetben vannak a tagországok: „Magyarország uniós átlag alatti államadóssággal rendelkezik. A mostani kamatszolgálat tekintetében azonban világossá vált, hogy ez jelentős teher tud lenni. A tavalyi év után még idén tovább növekedtek az államadósság terhei, 4,9 százaléka lesz a GDP-nek, de jövőre már jelentős, egy százalékpontos javulást várunk.”
A tárcavezető szerint ennek oka, hogy Magyarország komoly hangsúlyt fektetett a közvetlen lakossági finanszírozásra, ami némileg drágább, mint az intézményi vagy a devizafinanszírozás, de alapvetően javítja az adósság szerkezetét. Ebben az esetben a magyar költségvetés visszakap abból, amit a lakosság adósságfinanszírozási többletterhe jelent.
Az államadósság finanszírozását tekintve három fontos időszak van ebben az évben: a februári, a most magunk mögött hagyott júniusi periódus, és lesz még egy októberben, amikor a nagyobb kamatterhet kell a költségvetésnek kifizetnie. Ennek a kifizetésnek a fedezete rendelkezésre áll, semmilyen problémát nem jelent a költségvetés szempontjából. Az elmúlt évben az államháztartás jelentős terhet vállalva támogatta a Covid és háború miatt megnövekedett terhelést kapó családokat és vállalkozásokat, ezért nagyobb volt a költségvetés hiánya, de ez a költségvetés alkalmazkodóképességét mutatta.
Varga Mihály szerint abban, hogy a rezsivédelem miatt napjainkban az európai szinten Magyarországon fizetik a családok a legkisebb terhet, a költségvetésnek a finanszírozása oroszlánrészt játszott. „Azt, hogy a foglalkoztatás magas szinten van, és nincs tömeges munkanélküliség, a vállalatok rugalmasságán túl szintén a költségvetés, a fiskális politika teherviselő képessége eredményezte. Ahogy azt is, hogy Magyarországnak semmiféle finanszírozási problémái nem merültek fel az elmúlt hónapokban vagy években, ellentétben 2008-cal” – húzta alá. Tehát Varga Mihály szerint a fegyelmezett költségvetésnek most a válságos időkben látszódott meg igazán az előnye.
Arra a kérdésünkre, hogy tudja-e garantálni az idei hiánycélt és meg tudja-e ígérni, hogy azon már nem módosítanak, a tárcavezető megjegyezte: „A kormány a korábban meghozott intézkedésekkel csökkenő pályára állította az államháztartás hiányát. A védelmi hozzájárulás nyilván segíteni fog abban, hogy ezek a célok könnyebben valósuljanak meg. Ma azt tudom mondani, hogy a következő fél évben nem indokolt olyan intézkedés, ami lényegesen beavatkozna ezekbe a folyamatokba.”
Varga Mihály lapunknak arra is kitért, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás beindulásán túl a külső környezetben, illetve a beruházásokban jelentkező esetleges fordulat adhatna növekedési potenciált Magyarországnak. A gazdaság exportképessége miatt érdemes most a külső környezetre figyelni.
A legnagyobb bizonytalanságot a német gazdaság jelenti. A német gazdasági szakértők és politikusok szerint is a második világháborút követő modell került most válságba, ami az elmúlt évtizedekben Európát húzta. A G7 országainak adatai szerint Németországban dolgoznak a legkevesebbet, Ázsiában és Amerikában jóval több munkaórát dolgoznak.
A pénzügyminiszter szerint, bár látni néhány optimizmusra adó jelet, Németország problémáihoz társul az a technológiai váltás, ami az autóipart érinti, és erre a komplex feladatra a németek még nem tudtak igazán választ adni. Varga Mihály szerint folyamatos feladat, hogy Magyarország versenyképessége a német gazdaságtól függetlenül is javulni tudjon. „A magyar kormány mostani javaslatai a gazdaság több lábon állását és versenykésességet is javítani tudják.”
Végezetül érdemes visszatérni a tavalyi Közgazdász vándorgyűlésre, amikor Varga Mihály a banki különadó kiterjesztését lebegtette meg. Emlékezetes, ezt követően többen a bankszektort érintő változtatások ellen szólaltak fel – érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyminiszter a szavait követően nyilatkozott az Indexnek, és itt részletesen elárulta a véleményét.
A dolog pikantériája, hogy Varga Mihály tavaly a mondataiért bírálatot kapott, de most hétfőn a kormány bejelentette: növeli a bankokat terhelő különadókat, sőt a kabinet igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek ezt továbbhárítsák az ügyfelekre.
„Tavaly a kormány jóindulattal közelítette meg a bankokat és ajánlatot tett nekik. Azt mondtuk, amennyiben az állampapír-állományt növelik, úgy a bankadónak egy bizonyos részét le lehet írni. Ezt a bankok egy része nem teljesítette, és a tapasztalatokat leszűrve a kormány úgy döntött, hogy teljes állampapírállomány-növekedéssel valósuljon meg a bankok adóztatása” – összegezte az Indexnek Varga Mihály. „Tehát most is van lehetőség arra, hogy a növekedés csökkentse a bankadó mértékét, de az adó idei mértéke nem változik jövőre. Ebben a kormány jószándékúan járt el, csak sajnálni tudom, hogy ezzel – néhány pénzintézetet leszámítva – a bankrendszer nem élt.”
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter. Fotó: Pénzügyminisztérium)