Újabb felmérés látott napvilágot a magyar háztartások pénzügyi helyzetéről. A Provident pénzügyi jóléti kutatása szerint ugyan nőtt a magyarok pénzügyi tudatossága, továbbá többet tudnak megtakarítani, négy honfitársunkból csupán egynek marad elegendő pénze hó végén. A THM-plafon kivezetése miatt (is) emelkedő lakossági kamatok pedig rövid távon fékezhetik a hitelpiacot.
A Provident Financial Wellbeing 2024 Riport (pénzügyi jóléti kutatás) célja évről évre felmérni, hogy a megkérdezettek mit gondolnak saját pénzügyi helyzetükről, valamint tisztább képet kapni arról, milyen körülmények befolyásolják a pénzügyi döntéseiket. A nemzetközi összehasonlításban kilenc országot vettek górcső alá, ahol a Provident jelen van. Így Magyarországon kívül Csehországban, Romániában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, valamint Európán kívül Mexikóban és Ausztráliában vizsgálták az emberek attitűdjét pénzügyek, megtakarítások és kölcsönfelvétel témájában. A felmérésben 4500 fő válaszolt tíz kérdésre.
Fontos hangsúlyozni, a kutatás nem banki adatokon, hanem a megkérdezettek szubjektív válaszain alapul.
A pénzügyi szolgáltató felmérése halvány javulást (2,2 százalék) mért a magyarok pénzügyi tudatosságát illetően. A megkérdezettek 52,3 százaléka magabiztosnak érzi tudását, 46 százalék viszont nem érzi komfortosnak magát ezen a területen, ez kismértékű javulás tavalyhoz képest, akkor még 50,1 százalék gondolta tudását magabiztosnak, és 47,6 százalék volt bizonytalan. A pénzügyi tudatosság nemzetközi átlaga 61,5 százalék, amitől a magyarok csaknem 10 százalékkal maradnak el.
Jól látható tehát, hogy a magyarok mintegy fele továbbra sem mozog otthonosan a pénzügyek világában – továbbra is égető szükség van tehát az edukációra.
Jelentős eltérések mutatkoznak nemcsak az életkor, hanem a területi eloszlás tekintetében is. A felmérés adatai szerint a 18–34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember; továbbá amíg a nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, addig ez az arány a kistelepüléseken csak 41,8 százalék.
A magyarok csaknem negyedének (23,5 százalékának) kisebb vagy akár nagyobb összeg marad a zsebében a hónap végén. Ezen belül a megkérdezettek 20,5 százaléka tisztes, 3 százaléka pedig nagyobb összeget tud félretenni a havi jövedelméből. Ezek az adatok jobbak, mint az elmúlt évben, a 2023-as felmérés ugyanis még azt mutatta, hogy 19,7 százaléknak maradt pénze a hónap végén, ezen belül 17 és 2,7 százalék volt a megoszlás. A megtakarítani képes nemzetközi átlag 27,6 százalék.
A javuló trend ellenére az adatok egyértelmű képet festenek: a magyarok háromnegyede hónapról hónapra él, és nem tud félretenni fizetéséből.
Az elmúlt egy évben minden harmadik magyar (33,3 százalék) tudott havonta valamennyit félretenni, összesített arányuk az előző évihez képest minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent. Iskolázottság és településtípus szerint is megfigyelhetünk különbségeket, elsősorban a férfiak és a magasabb képzettséggel rendelkezők javára. Mintegy 11 százalékuk előre meghatározott összeget tesz félre, 22,1 százalékuk esetlegesen, változó nagyságú pénzösszeget tud megtakarítani. A megtakarítani képes magyarok száma 10 százalékkal marad el a nemzetközi átlagtól (43,1 százalék).
Nagyon magas azoknak az aránya, akik maximum háromhavi vagy még annál is kevesebb megtakarítással rendelkeznek (63,4 százalék).
Nem változott szignifikánsan azok száma, akik egy évnél hosszabb időre is elegendő megtakarítással bírnak. (12,6 százalék.) Hat hónap vagy hosszabb időre elegendő megtakarítással pedig mindössze 32 százalék rendelkezik.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben – ez az adat nagy fokú korrelációt mutat azzal, hogy a tavalyi évben satuféket nyomott a hitelpiac az elszálló kamatok és az ezzel párhuzamos megélhetési nehézségek hatására –, ez 2,3 százalékponttal alacsonyabb adat, mint az egy évvel korábbi, amit az is magyarázhat, hogy idén többen tudtak megtakarítani. Honfitársaink hitelfelvétel tekintetében elmaradnak a nemzetközi átlagtól (45,7 százalék).
Míg a középkorúak (35–54) kicsit több mint fele, addig az idősebb korosztály (55–75) csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, ha lehet, nem kérnek kölcsön. A felmérés alapján azok is tartózkodnak a kölcsönöktől, akiknek a hónap végére még marad pénzük.
Akik kölcsönkértek, azok közül a legtöbben (32,8 százalék) a családjukhoz, azon belül is legnagyobb arányban a szülőkhöz (12,8 százalék) fordultak segítségért, míg a pénzügyi intézmények kölcsönét csak 13,8 százalékuk vette igénybe, 1,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
A Provident adatai szerint idén a hitelpiac penetrációja 68 százalékkal nőtt éves bázison, vagyis 2023-hoz képest – mondta Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója. Igaz, a növekedés rendkívül alacsony bázishoz mérten történt.
A THM-plafon kivezetésével, valamint a Magyar Nemzeti Bank vártnál lassabb ütemű kamatcsökkentési gyakorlatának köszönhetően emelkednek a lakossági hitelkamatok. Kérdés, ez visszafogja-e a gödörből kifelé mászás jeleit mutató hitelpiacot? Boczán Viktor úgy válaszolt az Indexnek, hogy hosszú távú spekulációba nem menne bele, ám várakozásai szerint
2024 hátralévő része a bankok kamatemelési gyakorlatáról szól.
Változás akkor állhat be, ha a jegybank tovább vágja az alapkamatot, ez ugyanis csökkenti a bankok forrásköltségét, amelyeknek így alacsonyabb kamatszinteken is megéri hitelt folyósítani.
A vezérigazgató elmondása szerint a Providentnél nőtt a hitelfelvételek aránya. A főként kisebb összegű, rövid távú személyi kölcsönnel operáló cég tapasztalatai szerint a magyarok átlagosan 2,5 millió forint összegű személyi kölcsönt igényelnek. A legtöbb folyósítás olyanok számlájára történik, akik ezt a pénzt önerőként használják fel valamilyen állami támogatású otthonfelújítási programhoz.
A magyarok harmada lakásvásárlás, valamint -felújítás céljából takarít meg (32,1 százalék), míg a második helyen az utazási költségek előteremtése áll (25,2 százalék). Érdekesség, a magyar családok körében a legtöbb hitel a nők nevén fut, akár családi, akár banki kölcsönről van szó.
„A kihívásokkal teli gazdasági körülmények ellenére egyre többen tudnak rendszeresen félretenni, azok pedig, akik a hitelfelvétel mellett döntenek, ezt már magabiztosabban, nagyobb tudás birtokában teszik meg” – mondta Boczán Viktor.
Bár a pénzügyek terén is egyre erőteljesebb jelenlétet mutat a digitalizáció, a pénzügyi szolgáltatások személyes jellege nem kopik ki egyhamar.
„A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött stratégiai együttműködésünk kiemelt célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok pénzügyi tudatosságát elősegítsük, elsődlegesen pénzügyi edukáció révén. Fontos a nyugdíjas generáció pénzügyi tudásának erősítése, ezért indítottuk el a Nyugdíjas Akadémia oktatási programot, hogy elérjük és felkaroljuk azt a generációt is, amely számára a pénzügyi nevelés kevésbé volt hozzáférhető korábban, így biztosítva a naprakész tudást a modern pénzügyek világában” – tette hozzá a vezérigazgató.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar társadalom döntő többsége az oktatási rendszertől várja a pénzügyi ismeretek bővítését (48 százalék), másfélszer annyian vélekednek így, mint akik szerint ez a piaci szereplők dolga (33,4 százalék). A saját személyes felelősségről kevesen gondolkodnak ebben a témában (18,4 százalék).
A Provident Pénzügyi Zrt. a londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) nemzetközi pénzügyi vállalatcsoport égisze alatt működik, Magyarországon immár 22 éve meghatározó szereplője a személyi kölcsönök piacának. Az IPF kilenc országban 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, a magyar Provident 2300 munkavállalója révén 230 ezer ügyfelet szolgál ki. A cég elsősorban a kisebb összegű, rövid futamidejű, heti törlesztésű kölcsöneiről ismert; ám a hagyományos, átutalással folyósított személyi hitel mellé a magyar piacon egyedülálló módon opcionális otthoni kiszolgálást is kínál ügyfeleinek.
(Borítókép: Index)