Mi lesz a jövő energiája? Zöldebbé lehet tenni a repülést? Mi hajtja majd az autókat, és mivel fogjuk fűteni a lakásunkat? Magyarország tényleg geotermikus nagyhatalom? Ezekről a kérdésekről beszélget a Mol Talks legújabb epizódjában Kapes Dávid, az Upstream Fenntartható és Új Energiák vezetője, Horváth Ádám, a Downstream Új és Fenntartható üzletágak igazgatója és Halász Ambrus, a Mol-csoport vállalati kommunikációs vezetője.
A Mol Talks podcastjában ez alkalommal a zöldenergia-átmenet kényes és bonyolult kérdéseit feszegeti Kapes Dávid, Horváth Ádám és Halász Ambrus. Halász Ambrus, a Mol-csoport vállalati kommunikációs vezetője
Vajon hogyan tud ez a két nagy terület, a Downstream és az Upstream hozzájárulni a zöldenergia-átmenet sikeréhez, és miért éri meg a zöldülés a Molnak? Az Upstream részéről a zöldenergiához három nagy terület kapcsolódik:
A Downstream ehhez képest a műanyag- és más hulladékok újrahasznosításával, a körforgásba való visszacsatolásával, az alternatív technológiák és üzemanyagok fejlesztésével, emellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével segíti a zöldenergia-átmenet és az európai uniós klímavédelmi célok sikerét.
Felmerül a kérdés ugyanakkor, hogy az EU Fit for 55 csomagja mennyire felel meg a realitásoknak. A beszélgetésből kiderült, az Európai Unió az amerikai módszerrel ellentétben jelenleg aprólékosan kidolgozott szabályozással és büntetéssel igyekszik rávenni a piaci szereplőket a zöldátmenetre. A célról és az ehhez vezető döcögős útról mindkét üzletág képviselője elmondja a véleményét.
Bár egyelőre az új technológiák rendkívül költségesek, hosszú távon nem lehet tőlük eltekinteni. A Mol számára ez társadalmi szerepvállalás is egyben, amit ráadásul a vásárlók is elvárnak – igaz, az még kérdéses, hogy a zöldátmenet árát ki lesz hajlandó megfizetni. Ami biztos:
2030-ig a Mol 1 milliárd dollárt fog költeni olyan beruházásokra, amelyek segítik az átmenetet.
A beszélgetésből kiderül, hogy Magyarország tényleg geotermikus nagyhatalom-e, és hogy mire jó a föld hője, mint ahogy az is: vajon képes-e a repülés zöldebbé válni?
A vezetők beszélgetésében elhangzik a lítiumleválasztással kapcsolatos kísérleti projekt, annak nehézségei és következő állomásai, valamint az is, hogyan lehet ténylegesen karbonsemlegessé válni. Vajon a kiürült földgáztározók megfelelő megoldást jelenthetnek a szén-dioxid letárolására?
Az is szóba kerül a Mol Talksban, hogy a zöldhidrogént előállító kísérleti elektrolizáló üzem 20 millió eurós beruházással évente 1,6 kilotonna hidrogént állít elő, ezzel évi 25 tonnával tudja csökkenteni a százhalombattai finomító szén-dioxid-kibocsátását. Ez olyan, mintha 5500 autó eltűnne az utakról!
Legutóbb a Mol Talks podcastjában Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szerepelt, erről az alábbi linken számoltunk be. A mostani teljes adás itt érhető el.