Matolcsy György még az első Orbán-kormány gazdasági minisztereként, 2000 decemberében emelte témává először Magyarországon a klasztereket, amikor Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ellátta kézjegyével a Pannon Autóipari Klaszter alapító okiratát. A reálgazdasági szereplők ízlelgették a szót, ismerkedtek a fogalommal, de arra egyre többen jöttek rá, hogy érdemes kihasználni a támogatást, ehhez pedig gründolni kell egy klasztert. Azóta több hullámban nagy fejlődésen ment keresztül a magyar klasztermozgalom, azt pedig a Magyar Metál Fémipari Klaszter példáján keresztül vizsgáltuk meg, mit jelent ma, van-e létjogosultsága ennek az együttműködési formának.
A koalíciós stratégia nem csak egy játékelméleti fogalom, a természetben számtalan esetben figyelhető meg. Vegyük például az oroszlánokat. A hímek gyakran testvérekként vagy közeli rokonokként születnek egy alomban, és együtt maradnak, hogy közösen vegyék át egy nősténycsoport irányítását. Vagyis az oroszlánhímek koalíciókba tömörülnek, hogy hatékonyabban védjék meg területüket és a nőstényeket más rivális hímektől. Egy nagyobb és erősebb koalíció sikeresebben képes elűzni a betolakodókat. Ez szaporodási előnyt jelent, mert az együttműködési készség növeli annak az esélyét, hogy génjeiket biztosabban továbbadják. Tehát a koalíciós stratégia lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy egyéni céljaikat hatékonyabban érjék el a közös erőfeszítések révén, mint önállóan.
A közös érdekek mentén létrejövő összefogás előnyeit nem szükséges ecsetelni és méltatni. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy az egyén számára egyértelmű pluszt jelent az együttműködés másokkal. Ez üzleti életben sincs másként. Hiába jelent profitra lefordítható eredményt az egyéni piaci elsőbbség, valahol az is más cégekkel történő kooperációnak köszönhető.
Valószínűleg ezt ismerték fel majd tíz éve a Magyar Metál Fémipari Klaszter alapító vállalatainak vezetői. Személyes kapcsolataikon túl közösen több mindent el tudnak érni, mint külön-külön elszigetelten. Az indulásnál ezekre a személyes kapcsolatokra építve jött létre a klaszter. Nem felülről jövő kezdeményezésként, hanem jóformán baráti-üzleti kapcsolatból indult. Jól ismerték egymást az alapítók, ami széles bizalmi alapot jelentett.
Amikor elindultunk, elsősorban erre a kapcsolati hálóra támaszkodtunk, másodsorban arra a korábbi tapasztalatra, amelyet a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnökségi tagjaként 2008-tól kezdődően szereztem
– emlékezett vissza az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, aki a klaszter menedzsere, egyúttal a European Conformity Check (ECC) Vállakozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezető tulajdonosa.
A Magyar Metál Fémipari Klaszter mára a hazai kkv-szektor csaknem 50 tagját összefogva majd' 100 milliárd forint árbevételt és mintegy 2000 munkavállalót képvisel.
A Magyar Metál Fémipari Klaszterben a működés alapja a valódi hasznosság megteremtése, nem a saját magáért létező adminisztratív szervezet erőltetése. A klaszter az alapgondolatnak megfelelően azokat a funkciókat látja el, amelyeket önmagában ritkán vagy nagy erőfeszítések mellett végez csak el egy vállalkozás. Idő és türelem kérdése, hogy miként lehet kapcsolatot teremteni például belföldön más vállalkozásokkal, akik akár versenytársaknak tekinthetők. A gyanú és a bizalmatlanság mindig előidézi a három lépés távolságot. Klaszteren belül ez teljesen másként néz ki.
Erre az angol nyelvben van egy találó kifejezés, amit magyarul nehéz kifejezni egyetlen szóval, eredetileg így hangzik: co-opetition. Az együttműködés és a verseny szavakat egyesíti: a versengő vállalkozások együttműködnek, ha ez előnyükre válik.
Meglepő versenyelőnyt hozhat a más iparági vállalatokkal való együttműködés Tóth Ádám Ferenc szerint. A B2B-gondolkodás, az analógiák felismerése új tudást jelent a klasztertagok számára. Nemzetközi téren is hamarabb megtalálhatók a kapcsolódási pontok, ahol először az ösvényt nem maga a vállalkozás, hanem egy klaszter tapossa ki. Később erre fűzik fel az első tárgyalásokat. Nem véletlen, hogy a Területfejlesztési Minisztériuma 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési stratégiában az elemzésnél külön kiemeli, hogy a klaszterek a nemzetközi értékláncok, határokon átnyúló együttműködések révén közvetlen export-üzletszerzési lehetőségeket jelentenek a vállalkozásoknak.
Tóth Ádám Ferenc mérleget vonva úgy összegzett, hogy a Magyar Metál Fémipari Klaszter országos lefedettséggel, magas digitális felkészültséggel, értékláncalapú megközelítéssel, exportorientált aktivitással, jelentős technológiaitranszfer-adottságokkal és nemzetközi képviselettel rendelkezik.
„Mi is készülünk a megmérettetésre” – említette Csomár Zoltán, a Magyar Metál Fémipari Klaszter elnöke, aki egyben az ECC másik ügyvezető tulajdonosa, amikor a 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési stratégiára terelődik a szó. Ez ugyanis egyértelműen kijelöli az utat egy professzionális szolgáltató klaszter számára.
Az alapján ítélik oda ezt a címet, hogy milyen üzleti kapcsolatokhoz jutnak hozzá a tagok belföldön és külföldön, milyen módon tudnak közösen projektet megvalósítani, milyen értékláncba tudnak bekapcsolódni, milyen innováció valósul meg a klasztertagok körében.
Ami az alapvetés, hogy mit akarnak a tagok. Az ő érdekük, hogy számukra növekedjen a lehetőség az üzletre. Kicsit olyan ez, mint a röplabdában: a klaszter feladja a labdát, a klasztertag pedig leüti.
„Törekszünk a belföldi és külföldi piaci szereplőket úgy megszólítani, hogy helyzetbe hozzuk a szerződni képes tagokat. Jelen pillanatban két multicég is rajtunk keresztül találja meg a partnerét az elképzeléséhez” – folytatta Csomár Zoltán. Persze ez tudatos építkezés, a jövőben ezt még magasabb szinten akarják művelni. A legfőbb cél, hogy a tagok igényeinek figyelembevétele mellett elérjék azt a minőséget, amit a professzionális vagy az innovatív klaszter cím fémjelez.
A Hoshin-tervezés, más néven Hoshin Kanri vagy Policy Deployment, egy stratégiai tervezési módszertan, amely a célok és a tevékenységek összhangját segíti elő egy szervezetben. Ez a módszer Japánból származik (maga a szó iránytűt jelent), és a Toyota gyártási rendszerének részeként vált híressé. A Hoshin-tervezés célja, hogy biztosítsa a szervezet minden szintjén a célok és tevékenységek összehangolását, ezáltal javítva a szervezet teljesítményét és versenyképességét.
A Magyar Metál Fémipari Klaszterben úgy gondolják, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit meg tudnak valósítani belőle. Egy letisztult érthető stratégiát mindenkinek lehetősége van követni, és aszerint cselekednie.
„Ilyen stratégiát hozunk létre, amely meghatározza a közeljövőt és az idei feladatokat” – vette vissza a szót Tóth Ádám Ferenc. – A tagok most ismerkednek ezzel a módszerrel, és alakítják az irányt. Ha a tervezéssel kész vagyunk, hétről hétre követjük, mit tudtunk megvalósítani, és min kell javítani, hogy tartsuk az eredeti irányt. Tegyük hozzá, valahogy így születtek meg hajdan a nagy felfedezések is...”
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Matolcsy Györggyel az MNB logisztikai központjában 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)