A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásakor találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel.

A tárgyalások célja a kommüniké szerint a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt.

A Bank of China a legrégebben működő kínai bank Magyarországon, budapesti irodája 1997-ben nyílt meg, a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Bank 2022 óta működtet képviseleti irodát hazánkban.

Számos beruházást finanszírozhatnak

A tárgyalásokon a felek áttekintették a magyar–kínai gazdasági együttműködést. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére, tovább szükséges mélyíteni. Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.

Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet-Európában, mely hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét

– fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd kiemelték: ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.

A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben. Majd a tárca kiemelte:

• a várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű,
• a repülőtérre vezető vasútvonal
• és a magyar–szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon.

A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széles körű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában.

Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

Már tizennyolc megállapodást aláírtak

Májusban Magyarországon járt Hszi Csin-ping kínai elnök. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a két ország között született megállapodások részleteit.

A kínai Övezet és Út stratégia keretében a magyar és a kínai kormány létrehozott egy olyan közös projektlistát, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek. Szijjártó Péter több bejelentést is tett:

• Nagy kínai gyárak épülnek alapvetően az ország keleti felén, de az előállított termékek döntő többségét Európa nyugati felében bocsátják piacra. Annak érdekében, hogy a szállítás minél környezetkímélőbb és gyorsabb módon történjen, újabb vasúti beruházásra van szükség, egy olyan vasútvonalra, amely alapvetően a teherszállítást szolgálja, és elkerüli Budapestet. Ez a V0-vonal. Szijjártó Péter bejelentette: megindul a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése közös kínai–magyar fejlesztés keretében.
• Megkezdik az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről gyorsan, kulturáltan lehessen eljutni Budapest belvárosába. A Kína és Magyarország közötti légi összeköttetések száma rendkívüli mértékben megemelkedett, már hét nagy kínai várost lehet elérni Budapestről.
• Megállapodtak arról is, hogy fejlesztik az elektromos autók töltőhálózatát Magyarországon, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni ezeket a járműveket.
• Szerbiával és kínai partnerekkel megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb forgalmi irányítást, átengedést biztosító nagy határátkelőhely építését Magyarország és Szerbia között.
• Közösen készítenek elő egy energia-infrastruktúrát fejlesztő beruházást is. Magyarország, Szerbia és kínai partnerek annak a lehetőségét vizsgálják, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között.
• Bővül a mezőgazdasági export, lehetővé vált a cseresznye és a szarvasmarha szaporítóanyagának exportja Magyarországról Kínába.
• Szijjártó Péter az utolsó bejelentést úgy jellemezte, hogy az minőségileg új dimenzió a kétoldalú kapcsolatokban. Abban állapodtak meg Kínával, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb és leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelően tudja alkalmazni.