Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken ízelítőt adott a kormány új gazdasági akciótervéből, amelynek jövő héten mutatja be húsz alprogramját. A kormányzati csomag piaci megítélése pedig a forint árfolyamában is megjelenhet. A fizetőeszközünkre ráférne az erősítés, ugyanis a héten újabb másfél éves mélypontra süllyedt az euróval szemben, és alulteljesítő volt a régiós devizákkal összemérve. A magyar tőzsde ugyanakkor növekedést ért el. Heti összefoglalónk.
A héten jelentős ingadozást figyelhettünk meg a forint piacán, főleg a geopolitikai fejlemények miatt. A közel-keleti konfliktus kiéleződése jellemzően negatívan hat az olyan feltörekvő piaci devizákra, mint a forint.
Hétfőn a másfél éves csúcsot jelentő 402,38-as értéken is állt az euró jegyzése,
majd kedden a potenciális libanoni tűzszünet, valamint Virág Barnabás jegybanki alelnök egy londoni háttérbeszélgetésen elmondott gondolatai miatt jelentősen erősödött a forint – jelezte az Indexnek Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A visszaerősödés azonban csak átmeneti volt.
A geopolitikai helyzet hétfői romlását mutatja, hogy a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 80 dollár felett is járt, amely érdemi ugrást jelent a szeptember végét jellemző, 70 dollár körüli szintekhez képest.
Kedden viszont elmaradt a nagy kínai fiskális lazítás, ennek következtében pedig jelentősen estek a nyersanyagárak
– jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Ezzel párhuzamosan javulhattak a kilátások a feszült közel-keleti geopolitikai helyzettel kapcsolatban. Minderre a forint erősödéssel reagált.
Szerdán a forint inkább a dollárral szemben gyengült, hiszen az Egyesült Államokból sorra érkeznek az erős munkaerőpiaci adatok, amelytől kiárazódnak a további kamatvágások. Az Európai Központi Bank döntéshozói köreiből pedig a további kamatcsökkentések szükségességéről hallhattunk, ami természetesen a zöldhasú felértékelődéséhez vezet.
A csütörtöki kereskedés során több hullámban gyengült a forint, az euróval szemben ismét a 400-as szint fölé
– világított rá Árokszállási. A magyar fizetőeszköz piacának mozgásában szerepet játszott a havi infláció 3 százalékos jegybanki célra csökkenése, amely kapcsán a piaci szereplők ismét elkezdhettek erőteljesebb kamatcsökkentéseket árazni.
Erre válaszul az MNB alelnöke a kamatcsökkentési esélyeket mérséklendő nyilatkozott, ami azonban a forint rövid távú erősödését tudta csak kiváltani. A héten a forint ismét alulteljesített a régióban, hiszen a lengyel zloty és a cseh korona is erősödni tudott.
Jövő héten a KSH csak kedden közöl adatokat, az augusztusi építőipari termelés, illetve ipari termelés részletes adatait ismerhetjük meg. A befektetők feltehetően idehaza inkább a kormányzati bejelentéseket figyelik majd.
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől pénteken megtudtuk, hogy a kormány új gazdaságpolitikai céljait egy háromelemű akcióterv határozza meg a jövőben:
Az akcióterv több mint húsz alprogramot tartalmaz, Nagy Márton szerint a teljes program bemutatására a jövő heti kormányülést követően kerül sor. A miniszter csak a bérkonvergenciával kapcsolatos terveket bontotta ki eddig, ezekről ide kattintva olvashat részletesen.
Annyit tudunk, hogy Nagy Márton szerint az akcióterv hozzájárulna a növekedés dinamizálásához.
A kormányzati csomag piaci megítélése pedig a forint árfolyamában is megjelenhet
– mondta lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. Emellett több forintmozgató fejlemény is érkezik a jövő héten.
Pénteken jön Kínában a harmadik negyedéves GDP-növekedési adat. Kína gazdasági növekedési kilátásai a globális gazdasági hangulatot is befolyásolhatják, amire érzékenyen reagál a hazai fizetőeszköz.
Az európai járműgyártás versenyképessége egyre inkább megkérdőjeleződik: az elektromos autók (EV-k) Európában 30 százalékkal drágábbak, mint Kínában, és az európai gyártók ellátási láncai vertikálisan messze nem annyira integráltak, mint a kínaiaké.
Kontinensünk technológiai és innovációs deficittől szenved
– jelezte lapunknak Molnár Dániel. Az elemző szerint bár az európai EV-piacot a nyugati gyártók dominálják, és a kínaiak csak kis darabszámban értékesítenek, utóbbiak súlya a közeljövőben jelentősen megnőhet.
Bár jelenleg Kínában értékesítik a legtöbb EV-t, ezt az évtized végére az európai eladások megközelíthetik, vagy akár meg is előzhetik, a piac jelenlegi lassulása ellenére. „Ez hazánk számára esélyt jelent, hogy ezt a növekvő keresletet részben a magyarországi gyártás fedezze. A piac gyors beindulását egységes európai támogatási rendszer segíthetné” – véli a szakértő.
A BUX valamivel több mint 1 százalékos emelkedéssel zárta a hetet. A blue chipek közül az OTP teljesített legjobban a maga 2 százalékos részvényárfolyam-emelkedésével, ugyanakkor a Richter is elért 1 százalékos növekedést – fejtette ki Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője.
Kizárólagos kereskedelmi megállapodást kötött a Richter és a Bio-Thera. Az egyezség értelmében a Richter kizárólagos jogokat szerez a pikkelysömör és a Crohn-betegség kezelésére szolgáló BAT2206, Stelara bioszimiláris készítményre vonatkozóan az EU országaiban, az Egyesült Királyságban, Svájcban és egyéb országokban.
– erre már Muhi Gergely világított rá lapunknak. Hozzáfűzte, hogy a Bio-Thera felelősségi körében marad a BAT2206 fejlesztése, gyártása és szállítása. Emellett céláremelés is érkezett az OTP részvényeire. A Patria Finance 20 600 forintról 24 200 forintra emelte az OTP 12 havi célárát.
(Borítókép: Nagy Márton 2022. október 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)