Malmö területének fele víz, és ha gyorsan nem teszünk valamit, akkor 80 éven belül teljesen víz alá kerülnek városrészek – figyelmeztetett a svéd város alpolgármestere, Sofia Hedén a tizedik Living City konferencián Malmöben. Emlékeztetett, hogy az utóbbi időben egyre extrémebb időjárási jelenségeket tapasztalunk szerte a világon, így üzenete nem csak a svédeknek szól. Az országban a cégek, egyetemek és az állam együttes erővel harcolnak az elkerülhetetlen klímaváltozás ellen.
Malmö történelme során hatalmas kikötővárossá és ipari központtá fejlődött, már 1971-ben 225 ezer ember élt itt. A Kockums hajógyár Malmö legnagyobb munkáltatójaként a város szimbólumává vált. Az 1970-es évek közepén azonban recesszió sújtotta a régiót, amely abban csúcsosodott ki, hogy 1986-ban bezárta kapuit a hajógyár, a politikusok és a lakosság Malmö jövőjébe vetett bizalma megingott.
A nagy fordulat 1994-től jött, amikor az akkori polgármester, Ilmar Reepalu vezetésével Malmö városa a kultúra és a tudás központjaként új alapokra helyezte a gazdaságát. Az ezredfordulón elkészült a hatalmas Öresund-híd, amely összekötötte Malmöt a dán fővárossal, Koppenhágával és annak európai vasútvonalaival, amely ugyancsak löketet adott a kereskedelemnek.
Az új Malmöi Egyetem 1998-ban nyílt meg Kockums egykori kikötőjében és tömegével vonzotta be a nemzetközi diákokat. Intenzív gondolkodás kezdődött meg a régióban a fenntartható növekedésről, amely a lehető legkisebb környezeti terheléssel jár.
Malmö mára a fenntartható városfejlesztés egyik mintapéldájává vált, és Svédország harmadik legnagyobb városaként multikulturális központtá fejlődött.
A lakosságunk 40 százaléka 30 év alatti, 180 különböző országból érkeztek emberek, és 150 nyelvet beszélünk
– mondta Sofia Hedén alpolgármester, kiemelve a város sokszínűségét, amelyet Malmö egyik legnagyobb erősségének tart. A politikus nem említette, de érdemes megjegyezni, hogy a város lakosságának 20–25 százaléka az iszlámot vallja, ezért az Izrael és a Hamász közötti háború mély sebeket hagyott Malmö társadalmán. A zsidó és iszlám közösségek közötti kapcsolat megromlott, viszont rövid tartózkodásunk alatt nem tapasztaltunk incidenst.
A jövőt itt mindenki a zöldátállásban látja, egymást érik a parkok és erdők, erről árulkodik, hogy a „parkok városának” is becézik a települést, illetve újabban a „csend városának”, mert annyira elterjedtek az elektromos járművek. Azonban a város legnagyobb igyekezete ellenére is szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy víz alá kerüljön a területének egy jó része, amely sosem látott katasztrófa lenne a település életében.
Hedén emlékeztetett arra, hogy a klímaváltozás következményei már érezhetők Malmöben. A város korábban is szembesült extrém időjárási eseményekkel, például 2022-ben a Malik vihar súlyos károkat okozott, a vasúti közlekedés leállt, és a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak otthon.
Ez nem az első alkalom volt, és nem is az utolsó
– figyelmeztetett az alpolgármester, rámutatva, hogy az ilyen időjárási eseményekre való felkészülés kulcsfontosságú a város jövője szempontjából. Példaként említette a 2014-es özönvizet, amikor egy nap alatt 100 milliméter eső esett, súlyos áradásokat és károkat okozva.
Mindannyian itt állunk és azon tűnődünk, hogyan fog kinézni a gyermekeink jövője?
Malmö földrajzi elhelyezkedése miatt különösen ki van téve a klímaváltozás hatásainak. A város területének fele víz, és ha nem tesznek megfelelő intézkedéseket, a tengerszint emelkedése komoly veszélyt jelenthet.
80 éven belül a város egyes részei víz alá kerülhetnek, ha nem cselekszünk gyorsan
– figyelmeztetett Hedén. Egyébként ez a veszély nem csak Malmöt veszélyezteti, több tengerhez közeli területet is elnyelhet a víz ebben az évszázadban, és nemcsak Svédországban, de például Hollandiában, Indiában és Kínában is.
A zöldterületek fejlesztése és a városi fák telepítése fontos eszköz lehet az alkalmazkodásban, hiszen ezek képesek elnyelni a csapadékot és csökkenteni az áradások kockázatát.
Hedén szerint Malmö számára a klímaváltozás nemcsak kihívást jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy úttörő szerepet vállaljon a fenntartható városfejlesztésben. A városi zöldterületek fejlesztése kulcsfontosságú, hiszen ezek képesek enyhíteni az áradások hatásait.
A zöldterületek és a fák nem állítják meg az esőt, de képesek kezelni a vizet, amikor az elkerülhetetlenül megérkezik
– mondta Hedén. Példaként említette a városban bevezetett „3–30–300” modellt, amely a következő elveket mondja ki:
A városvezetés 2021 óta klímavédelmi szerződéseket kötött helyi vállalkozásokkal és iparági szereplőkkel, hogy közösen érjék el a fenntarthatósági célokat. „Nem tudjuk egyedül megvalósítani a céljainkat, szükségünk van mindenkire, aki itt él és dolgozik” – mondta az alpolgármester, és kiemelte, hogy az összefogás nélkülözhetetlen a jövő kihívásainak kezelésében.
A város megmentésén több tőkeerős helyi cég is dolgozik, ilyen például a kertészeti gépeket, akkumulátorokat, berendezéseket gyártó Husqvarna Group. A cégcsoport évtizedek óta dolgozik az önjáró elektromos fűnyírók fejlesztésén, amellyel gyorsabbá, hatékonyabbá és környezetbarátabbá tették a zöldterületek gondozását.
A mesterséges intelligencia és az autonóm technológiák gyökeresen átformálják az iparágat, javítják a hatékonyságot és hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához
– mondta Pavel Hajman, a Husqvarna elnök-vezérigazgatója. A biodiverzitás, azaz a fajok sokszínűsége drámai csorbát szenvedett az elmúlt évtizedekben. Korábban Virág Barnabás, a magyar jegybank alelnöke mutatott rá, hogy gyakorlatilag a hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, amelyhez fogható legutóbb a dinoszauruszok eltűnésének idején történt.
Hajman kiemelte, hogy a városi zöldterületek nemcsak a levegőminőség javításában és a biodiverzitás megőrzésében játszanak fontos szerepet, hanem az emberek mentális és fizikai jóllétét is szolgálják.
A zöldterületek lehetőséget adnak a mozgásra, a társas érintkezésre, és mindez elengedhetetlen a városi életminőség javításához
– mondta Hajman. Malmö különleges helyzetét is megemlítette, hiszen a város tagja az EU „100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig" című programjának, amelynek keretében vállalta, hogy 2030-ig eléri a nettó zéró kibocsátást.
A Husqvarna több mint 20 éve indította útjára az első robotfűnyírót, de Hajman szerint csak az elmúlt években történt meg az áttörés a GPS-navigációval ellátott modellek piacra lépésével. Az autonóm fűnyírók mostanra a nyilvános parkok, golfpályák és sportpályák mindennapjainak részévé váltak.
Ez egyértelmű váltás, amely lehetővé teszi számunkra, hogy csökkentsük a zajszintet, az üzemeltetési költségeket és az emissziókat, miközben növeljük a hatékonyságot
– szögezte le a vállalat elnök-vezérigazgatója. A cég 2015 óta felére csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, miközben 47 százalékkal növelte árbevételét. Hajman szerint ez azt mutatja, hogy a fenntarthatóság egyben az üzletnek is jót tesz.
A kezdetektől rengeteg erőforrást pakoltak a fejlesztésekbe, így születtek meg a robotfűnyíróik is (angol nevén Automower). Júniusban Magyarországon a sajtó előtt demonstrálták is, ahogy 45 perc alatt lenyírja a Groupama Aréna félpályáját.
A fűnyíró intelligens szenzorai folyamatosan adatokat gyűjtenek a környezetből. Figyelnek, és azonnal reagálnak a változásokra, optimalizálva a karbantartási folyamatokat és javítva a gyep egészségét
– magyarázta Kapás Krisztián, a cég robotfűnyírókkal foglalkozó csapatvezetője. Volonics Zoltán, a Husqvarna magyarországi felsővezetője pedig elmondta, hogy egyre több fűnyíró robotot adnak el hazánkban, idén hozzávetőleg 3200 darabot.
Következő állomásunk a Malmö és Lund városok között félúton elhelyezkedő Alnarp község és egyetemi kampusz volt. Itt található ugyanis a Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU), amely az önkormányzat és a cégek mellett kiveszi a részét a klímaharcból, az ország jövőjéért folytatott küzdelemből. „Az éghajlat hatással van a vízre, az erdőkre, az állatokra, a tájra és az élelmiszer-termelésre” – kezdték az előadást az egyetemen.
A fák nemcsak javítják a környezetünket, hanem pénzt is kereshetünk velük
– mondta Henrik Sjöman svéd egyetemi tanár, aki a Göteborgi Botanikus Kertben kutat. Ezt a megállapítást arra alapozza, hogy a fák ültetése már nem csak egy „zöldügy”, hanem gazdaságilag is hasznos döntés.
A kutató kiemelte, hogy a nagy, egészséges fák különösen fontosak az ökoszisztéma egészségének biztosításában, mivel ezek képesek a helyi mikroklíma szabályozására, a légszennyezés csökkentésére és a biodiverzitás fenntartására.
Az egyetemi tanár azonban arra is figyelmeztetett, hogy a fák helytelen kiválasztása komoly problémákat okozhat.
A helyszín és a funkció szempontjából specifikus faültetés kulcsfontosságú. Nem elég csak sok fát ültetni; megfelelő fajokat kell választanunk a megfelelő helyekre
– mondta. A kutató hozzátette, hogy világszerte egyre több város, köztük Malmö, Helsinki és New York is elköteleződött az urbanizált területeken történő faültetés mellett, hogy ezek segítségével küzdjenek a klímaváltozás hatásai ellen.
(Borítókép: Malmö városa. Fotó: Shutterstock)