Izlandon bevált a négynapos munkahét intézménye, ugyanis több kísérlet után arra jutottak az elemzők, hogy így is erősödtek az ország gazdasági mutatói, és a munkavállalók mentális és fizikai egészsége, valamint az otthon és munkában töltött idő egyensúlya is nagymértékben javult. Ehhez mindössze annyi kellett, hogy a fizetések ne csökkenjenek, így a termelékenység is megmaradt.
Egy pénteken közzétett kutatás szerint Izland gazdasága a rövidebb munkahét országos bevezetése után a legtöbb európai versenytársát a bérek csökkenése nélkül is felülmúlja – számolt be a CNN. 2020 és 2022 között az országban a munkavállalók 51 százaléka fogadta el a rövidebb munkaidőre vonatkozó ajánlatot, beleértve a négynapos hetet is – állapította meg két elemző, akik szerint ez az arány ma valószínűleg még magasabb lenne.
„Tavaly Izland gyorsabb gazdasági növekedést könyvelhetett el, mint a legtöbb európai ország, és a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában” – jegyezte meg az Egyesült Királyságban működő Autonomy Institute és az Izlandi Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (Alda) közleménye.
„Ez a tanulmány egy igazi sikertörténetet mutat: a rövidebb munkaidő széles körben elterjedt Izlandon, és a gazdaság számos mutató tekintetében továbbra is erős” – mondta Gudmundur D. Haraldsson, az Alda kutatója egy nyilatkozatban. Izlandon két nagy kísérletben – 2015 és 2019 között – a közszféra alkalmazottainak munkaóráit heti 40-ről 35–36 órára csökkentették, miközben a fizetésük megmaradt ugyanazon a szinten.
A kísérletekben 2500 ember vett részt – az akkori izlandi dolgozó népesség több mint 1 százaléka –, és a céljuk a termelékenység fenntartása vagy növelése volt, miközben javítottak a munka és a magánélet egyensúlyán. A kutatók megállapították, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult,
Ugyanakkor a munkavállalók jóléte „drámaian” javult, az érzékelt stressztől és kiégéstől kezdve az egészségi állapoton át a munka és a magánélet egyensúlyáig minden tekintetben.
A kísérleteket követően az izlandi szakszervezetek országszerte több tízezer tagjuk munkaidejének csökkentéséről tárgyaltak.
2023-ban Izland gazdasága 5 százalékkal növekedett, ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, e hét elején közzétett világgazdasági kilátásai szerint a gazdag európai gazdaságok között Málta után a második helyen áll. Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2 százalékos növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti években.
Az IMF azonban az idei és a következő évre lényegesen lassabb növekedést jósol Izlandnak.
A növekedés várhatóan csökken 2024-ben a belföldi kereslet további gyengülése és a turisztikai kiadások növekedésének lassulása miatt
– mondta az ügynökség a turizmusfüggő gazdaságról egy júliusi értékelésében.
Izland alacsony munkanélküliségi rátája viszont „a gazdaság vitalitásának erős mutatója” – mondta az Autonómia Intézet és az Alda is.
Az IMF World Economic Outlook című kiadványa szerint ez a ráta tavaly 3,4 százalék volt, ami alig több mint fele a fejlett európai gazdaságok átlagának. Az ügynökség várakozásai szerint az idén és jövőre itt enyhe emelkedés várható, körülbelül 3,8 százalék.
Egyébként világszerte már számos kísérletet tettek a négynapos munkahét bevezetésére. Ezek közé tartozik a 2022-es sikeres kísérlet, amely 33 vállalatot érintett, többségében az Egyesült Államokban és Írországban, vagy éppen egy másik szigetországban, az Egyesült Királyságban. Emellett kísérleteznek vele Japánban, de még Dubajban is. Magyarországon többek között a Magyar Telekomnál tesztelték a négynapos munkahetet.
(Borítókép: Reykjavík, Izland. Fotó: Tim Graham / Getty Images)