Több ezer brit munkavállaló hétfőtől kipróbálja a négynapos munkahetet. A munkavállalók az órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak.
Mintegy 70 vállalat vesz részt a következő hat hónapban a világ legnagyobb kísérleti programjában, amely a munkarenddel foglalkozik.
A kísérletet egy olyan csoport szervezte, amely a rövidebb munkahétért kampányol a bérek csökkentése nélkül. A kísérletben a munkavállalók a szokásos munkaidejük 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak, azzal a céllal, hogy hatékonyabban dolgozzanak.
Az oxfordi és a cambridge-i egyetem tudósai, valamint az amerikai Boston College szakértői az Autonomy nevű agytröszttel közösen irányítják a kísérletet.
A kísérletben az irodai szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítő cégeken át a jótékonysági szervezetekig és egy helyi fish & chip (hal és sült krumpli) üzletig számos vállalat vesz részt. Sam Smith, akinek észak-londoni sörfőzdei vállalkozása (Pressure Drop) van, azt mondta, hogy jó alkalomnak tartotta, hogy a cég kipróbálja a különböző munkamódszereket.
A világjárvány elgondolkodtatott minket a munkáról és arról, hogy az emberek hogyan szervezik az életüket. Azért tesszük ezt, hogy javítsuk munkatársaink életét, és hogy részesei legyünk egy olyan progresszív változásnak a világban, ami javítja az emberek mentális egészségét és jóllétét
– mondta Sam Smith, aki azzal kísérletezik, hogy kilencfős csapatának öt helyett négy nap alatt ugyanannyi sört kell előállítania és csomagolnia, mint ezelőtt.
Szerintem ez arról szól, hogyan használjuk ki az időnket. Tehát amikor a produktivitásról beszélek, nem azt értem alatta, hogy gyorsabban végezzük el a feladatot, amit éppen most csinálunk, hanem azt, hogy kihasználjuk a természetes leállásokat, hogy jobban felkészüljünk a következő napra.
Clare Doherty, aki segít a cég irodájának vezetésében, azt mondta, hogy a kísérlet fantasztikus, és része a munkavállalás természetes fejlődésének. Kifejtette, hogy mivel több mint négy éve dolgozik a vállalkozásnál, képes elvégezni a munkáját, és magabiztosnak érzi magát abban, hogy egy nappal kevesebb idő alatt is hatékonyan látja el feladatát.
Ez elveszi azt a néhány pluszpercet, amit az interneten való görgetéssel töltesz a napodból, mert egy kicsit jobban kell koncentrálnod, hogy a rendelkezésedre álló idő alatt elvégezd, amit el kell végezned
– mondta a munkavállaló, akihez hasonlóan Craig Carmichael, aki az üzletben dolgozik, úgy gondolja, hogy a plusz pihenőnap arra motiválja, hogy keményebben dolgozzon.
Ha tudom, hogy négy nap alatt el kell végeznem a feladatokat, az jó ösztönző, hogy élvezhessem ezt a plusznapot
– mondta a BBC-nek.
A kísérlet, amelyben mintegy 3000 brit munkavállaló vesz részt, egy világméretű kezdeményezés része, és hasonló, kisebb kísérletek zajlanak Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, míg Belgiumban és Izlandon már bevezették.
A brit kísérlet történelmi jelentőségű – mondta Juliet Schor, a globális négynapos munkahét projekt vezető kutatója, a Boston College közgazdásza és szociológusa. Szerinte az a baj az ötnapos munkahéttel, hogy a munka egyszerűen kibővülhet a rendelkezésre álló idővel.
Egy merev, évszázados időalapú rendszerhez való ragaszkodásnak nincs értelme. Sok munkahelyen az idő 80 százalékában 100 százalékos termelékenységet lehet elérni, és az ezt alkalmazó vállalatok világszerte bebizonyították ezt
– mondta Juliet Schor.
A kutató azonban elismerte, hogy az ötlet nem biztos, hogy mindenkinek és minden szakmának megfelel, például az egészségügyben és a tanításban, ahol a személyzet már most is túlterhelt és stresszes lehet. Ha viszont a munkavállalók csak 10 százalékkal lesznek termelékenyebbek, a gazdasági előnyök akkor is megnőnek, vagy akkor is előnyös, ha ez
alacsonyabb betegségarányt eredményez, kevesebb dolgozó távozik, és könnyebbé válik az új munkaerő vonzása.
A Girling Jones, egy kis exeteri építőipari toborzócég januárban állt át a négynapos hétre, de a kísérlethez is csatlakozott. A főnök, illetve a cég alapítója, Simon Girling szerint
a termelékenység és a nyereség is nőtt.
Minden ráfordításunk – hívások, megbeszélések, interjúk – megnőtt. Egész egyszerűen mindenki kevesebb idő alatt többet tesz – osztotta meg tapasztalatát a cégvezető.
Az alkalmazottak is boldogabbak, mivel a szabadnapjukat pihenésre használhatják.
Határozottan motiváltabb vagyok. Az egyik [változás], amit észrevettem, az alvással kapcsolatos. Sokkal jobban alszom, és sokkal könnyebb felkelni
– mondta Ellen Andreassen. Kollégája, Josh Cockerill azt mondta, hogy a lányával töltött több idő segít neki pénzt spórolni a bölcsődei díjakon.
Miután a koronavírus-járvány miatt felborultak a napi rutinok, a vállalkozás készen állt arra, hogy új munkamódszereket próbáljon ki. Simon Girling építőiparicég-alapító elmondta, körülbelül három évvel ezelőtt próbálta ki először a négynapos munkahetet, ami megváltoztatta az életét.
Amikor visszatértünk a világjárványból, rengeteg kutatást végeztünk, és nem láttam semmilyen hátrányt. A négynapos kísérleti hét részeként készül néhány igazán részletes statisztika erről. Ez igazán jó lehetőség sok cég számára, hogy megváltoztassa a munkamódszerét, és talán javíthat is rajta.
(Borítókép: Daniel Leal-Olivas / AFP)