Egyre többen ismerik fel a szellemi tulajdon védelmének gyakorlati jelentőségét, közülük is kiemelkednek a legtöbb nemzeti védjegyoltalommal rendelkező vállalatok, amelyek jellemzően a gyógyszeripart, a médiát vagy az FMCG-szektort képviselik, de feltűnik az élmezőnyben a szeszesital-gyártás és a szerencsejáték is. Emellett vetettünk egy pillantást a magyar gazdasági szereplőkhöz köthető európai uniós védjegyekre, de az is legalább ilyen tanulságos, milyen konkrét üzleti előnyökkel jár a gyakorlatban a jól menedzselt szellemi tulajdon.
Hiába írunk 2024-et, sokan még ma sem fordítanak kellő figyelmet a szellemi tulajdon védelmére, miközben ez a terület alapvető fontosságú része – kell(ene) hogy legyen – az előrelátó, tudatosan tervező gazdasági társaságok működésének. Ezen belül is hangsúlyos rész a védjegyek bejelentése és menedzselése, vagyis a védjegyportfólió kezelése, hiszen azok nagymértékben hozzájárulnak a márkaérték megőrzéséhez, a versenytársaktól való megkülönböztetéshez, valamint a befektetői vonzerő és piaci érték növeléséhez.
Ugyanakkor egyre több reálgazdasági szereplő tisztában van a szellemi tulajdon védelmének jelentőségével. A best practice-ek nyomába eredve azzal a kéréssel fordultunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), hogy megtudjuk, melyik az a top 10 Magyarországon jelen lévő vállalat, amely a legtöbb nemzeti védjeggyel rendelkezik. Hagyományos nagy magyar cégeket éppúgy találunk az élbolyban, mint multinacionális vállalatok hazai érdekeltségeit. Az Index érdeklődésére megküldött listát az SZTNH a 2023 év végén hatályos nemzeti védjegyjogosultak alapján állította össze. Megállapíthatjuk, hogy élen jár a gyógyszeripar, de hangsúlyos a média, az FMCG-szektor (fogyasztási cikkek), miközben észrevéteti magát a szeszesital-gyártás és a szerencsejáték is. Így fest a top 10:
Bár sokak szerint a Zwack Unicum is gyógyszer, ha nemzeti védjegyekre célzó találós kérdésként tesszük fel, mi köti össze a több mint 230 éves múltra visszatekintő gyógynövénylikőr gyártóját a Richterrel, az Egisszel vagy a TEVA-val, nem biztos, hogy sokan tudnák a választ.
Ha már a nagy múltú italgyártó, megnéztük azt is az SZTNH segítségével, hogy melyek a legrégebbi, ma is oltalommal bíró – és az oltalmat a bejegyzés óta szakadatlanul megőrző – hatályos nemzeti védjegyek. A képzeletbeli dobogón állókért a 19. század végéig kellett visszarepülnünk az időben:
a megoldás a fog- és szájtisztító szerekről ismert Odol, a budai természetes keserűvíz, az Apenta, illetve a generációk láz- és fájdalomcsillapítója, az Aspirin.
Csaknem 130 év távlatából már csak azért is szívesen idézi fel az ember az 1890-es évek végét, mert azt az időszakot Magyarországon gazdasági fellendülés és társadalmi átalakulás jellemezte, amely az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában bontakozott ki. A ma is hatályos nemzeti védjegyek tekintetében az Odol annak köszönhetően éllovas, hogy az elismert bejelentésének napja 1895. július 26., ezzel csaknem négy évet vert az Apentára (1899. április 1.), illetve az Aspirinre (1899. április 19.). Ugyanakkor az is közös bennük, hogy ezek a védjegyek már nem hazai kézben vannak, hanem a régi magyar vállalatok jogutódjai kezelik: az Odolt a Panadol, az Apentát a Maspex, az Aspirint pedig a Bayer.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adatbázisa alapján megnéztük azt is, hogy áll a magyarok szénája az európai uniós védjegyek terén. Nos e tekintetben a top 25 jogosulthoz együttesen 1130 EU-s védjegy tartozik.
Az élen az Egis áll (171), némi meglepetésre a második helyen a szigetelőanyagok gyártásával foglalkozó URSA Salgótarján Zrt. (114) követi, megelőzve a már szintén említett Zwack Unicumot (75).
A hazai EU-s jogosultak között vannak olyan magyar nagyvállalatok, amelyek a nemzeti védjegyes top 10-be nem fértek be, ilyen például a Mol (71), a Hell Energy (59) a Pick Szeged (36), az OTP Bank (33) vagy a Borsodi Sörgyár (23).
Az SZTNH vagy az EUIPO top nemzeti, illetve európai uniós védjegyjogosultjainak a figyelmét aligha kerüli el, de edukációs szempontból nem árt hangsúlyozni a szellemi tulajdon védelmének a jelentőségét. Az erre irányuló tevékenység fontosságát az alábbi kulcstényezők is alátámasztják:
Márkaérték és piaci megkülönböztetés – a védjegyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megkülönböztessék termékeiket és szolgáltatásaikat a piacon, valamint erősítsék a brand identitását és presztízsét. Egy jól bevezetett védjegy értékes immateriális eszköz lehet, amely hozzájárul az ügyfelek bizalmának és lojalitásának növeléséhez.
(Borítókép: onurdongel / Getty Images)