Varga Mihály pénzügyminiszter november 11-én nyújtotta be a főbb sarokszámok ismertetése mellett a 2025-ös költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlés számára. Az Index egy hosszabb elemzésben vette górcső alá a parlament honlapján is elérhető főbb számokat, amelyek dióhéjban az alábbiak:

• A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
• A hiány mértékét 2025-ben 3,7, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérséklik a tervezet szerint.
• Ezzel egyidejűleg az államadósság GDP-arányos mértékét 72,6 százalékra javítja a kabinet, a következő években pedig tovább mérsékli.
• A 2025-ös évre 3,2 százalékos általános inflációval számolt a kormány.
• A bruttó kamatkiadások jelentette teher a GDP 4,8 százalékáról 3,8 százalékra csökken, ami nagyobb mozgásteret biztosít.
• A kormány várakozásai szerint jövőre 8,7 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ami 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedéssel párosul.
• Bár a kormánynak nincs árfolyamcélja, annak meghatározása az MNB feladata, Varga Mihály elmondta: 397,5-ös forintárfolyammal számolnak az euróhoz képest.
• A honvédelmi kiadásokat a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékában határozták meg. Ez 1753 milliárd forintot jelent. Varga Mihály kitért a határvédelem kérdésére. Rámutatott, hogy Magyarország uniós kötelezettségnek tesz eleget a déli határ védelmével. Ez 2015 óta 800 milliárd forintot vont el a költségvetésből – 2025-ben plusz 40 milliárdot –, a kormány továbbra is várja az Európai Unió ehhez történő hozzájárulását.
• A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 88 milliárd forinttal, 1396 milliárd forintra emelkednek.
• A családtámogatások jogcímen szereplő költségelem 447 milliárd forinttal, 3754 milliárd forintra emelkedik. Varga Mihály Európa legszélesebb spektrumú családtámogatási rendszerének titulálta a magyart, példaként említve a négy- vagy többgyerekes anyák szja-mentességét, illetve azt a már bejelentett intézkedést, miszerint megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. De idetartozik az új munkáshitel mint lakhatási feltételek javítását célzó intézkedés is.
• Maradnak a rezsivédelmi intézkedések, amire 880 milliárdot fordítanak 2025-ben. Megszűnik a rezsivédelmi alap, az ezáltal felszabadult források a minisztériumok számláin landolnak.
• A nyugdíjcélú kifizetések 7200 milliárd forintot tesznek ki, ami 650 milliárd forinttal több, mint idén. Garantálják a 13. havi nyugdíjat és az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést. Idén elmarad a nyugdíjprémium, jövőre – amennyiben a várakozások felett alakul a gazdasági növekedés – a nyugdíjasok részesülhetnek prémiumban, jelezte a tárcavezető.
• Oktatásra 500 milliárd forinttal többet, 3876 milliárd forintot fordítanak.
• Egészségügyre 3717 milliárd forint megy jövő évben, ami 330 milliárd forintos növekedést jelent.
• A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 39 042,9 milliárd forint, amely a 2024. évi előirányzatnál 802,5 milliárd forinttal több.
• A költségvetési tartalékot 100 milliárd forintban határozták meg.
• A nominális GDP 88 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben.

A számok impozánsak. A gazdaság növekszik, az infláció alacsony szinten marad, lesz reálbér-növekedés, és minden területre nominálisan több forrás jut, mint 2024-ben. Ám ne feledjük, az idei költségvetést is újra kellett írni. A legfőbb lépés a költségvetési hiány felfelé történő módosítása volt, amit 2,9-ről 4,5 százalékra emeltek. A kormány 2026-ra vállalta a költségvetési hiány uniós elvárás szerinti, 3 százalék alatti szintre faragását.

3 pillér, 21 lépés

A költségvetésből jelentős forrásokat fordítanak az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv elemeire. Lássuk, melyek ezek a tervek! A Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet 21 lépést tartalmaz, és az alábbi három pilléren nyugszik:

• a jövedelmek vásárlóerejének növelésén,
• a megfizethető lakhatás biztosításán,
• a vállalkozások méretét megduplázni kívánó Demján Sándor-programon.

Bérmegállapodás, munkáshitel és megduplázott családi kedvezmény

A jövedelmek vásárlóerejének növelése érdekében három intézkedést határozott meg a kormány.

• A Munkáshitel Program kialakításáért szintén a tárcavezető a felelős, aki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel közösen dolgozhatja ki annak részleteit november 30-ig.
• Emellett Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével december 31-ig javaslat készül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi adókedvezmény összegének megduplázásáról, amiben szintén számítanak Nagy Márton és Hankó Balázs munkájára.

Országosan és Budapesten is fejlesztik a lakhatási feltételeket

A kormány intézkedéseket szorgalmaz a megfizethető lakhatással kapcsolatban országosan és a fővárosban is, „figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni” – olvasható a határozat szövegében.

Budapesten a lakhatási probléma enyhítése érdekében november 30-ig Nagy Márton vezetésével vizsgálják a magánszálláshelyszolgáltatás-nyújtás feltételeinek szigorítására vonatkozó lehetőségeket. Emellett a nemzetgazdasági miniszter Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közösen vizsgálja a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását november 30-i határidővel. Nagy Márton és Hankó Balázs szintén november végéig dolgoznak azon, hogy segítsenek a felsőoktatási intézményeknek a megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhely biztosításában a hallgatók számára.

Az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében Nagy Márton, Gulyás Gergely és Hankó Balázs november 30-ig megvizsgálják az otthonteremtési program kiegészítését a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével, emellett meghirdetik a Vidéki Otthonfelújítási Programot. A kormány lehetővé teszi a Széchenyi-pihenőkártya lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználását a juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékáig, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználását. Kidolgozzák a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást, valamint fenntartják az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmiadó-mértéket 2026. december 31-ig, emellett egyeztetés kezdődik a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon bevezetéséről.

Megdupláznák a vállalkozások méretét

A vállalkozások méretének megduplázódása érdekében a kormány elindítja a Demján Sándor-programot, amelynek részeként meghirdetik a belföldi kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programját. Ennek lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt.-t bízták meg a KAVOSZ Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával.

A kiemelt gazdasági ágazatokat az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programmal” segítik, elindul a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program, valamint a Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékeinek ügyfél által fizetendő éves kamatát 3,5 százalékra csökkentik.

A kormány újraindítja a Magyar Export-Import Bank Zrt. exportösztönző hitelprogramjait, meghirdetik az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogramot, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogramot a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása érdekében.

További intézkedések között szerepel, hogy felgyorsítják a kkv-szektort érintő európai uniós programokat, illetve csökkentik a szektor adminisztrációját, melynek keretében enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételét is.

A költségvetés-tervezetről szóló parlamenti zárószavazásra december 20-án kerül sor.

(Borítókép: A Parlament épülete. Fotó: Kaszás Tamás / Index)