Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy január 11-én ukrán drónok próbálták megtámadni a Török Áramlat struktúráját. A gázvezeték jelentősége felértékelődött, mióta január elsején leállt az Ukrajnán keresztül történő földgáz szállítása. „Az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés, így minden, az energiaellátásunk biztonságát fenyegető akciót a szuverenitással szembeni támadásnak kell értékelni” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a támadás hírére válaszul.

A vezetéknek nincs alternatívája

„A Török Áramlat az egész Európai Unió gázellátása szempontjából meghatározó vezeték, de Magyarország számára különösen nagy jelentősége van. Az ukrán tranzit kiesésével már csak a déli útvonalon keresztül érkezik vezetékes orosz gáz Európába, és ezen felül az ázsiai – például azeri – beszerzések szempontjából is megkerülhetetlen szerepe van” – nyilatkozta Hortay Olivér az Indexnek.

A Török Áramlatról elmondta: a vezeték maximumkapacitása az Európai Unió ellátásának körülbelül 5 százalékát képes biztosítani, és mivel az unió gázpiaca erősen integrált, a mennyiség kiesése rendkívüli áremelkedést idézhetne elő.

Magyarország tavaly több mint 7 milliárd köbméter gázt vásárolt a Török Áramlaton keresztül, és bár ennek egy részét továbbértékesítette, a volumen így is messze a legmeghatározóbb pillérét jelentette a valamivel több mint évi 8 milliárd köbméteres hazai gázigény fedezésének. Általánosságban kijelenthető, hogy a jelenlegi magyar beszerzési mix mellett, észszerű gazdaságossági keretek között, a vezetéknek nincs alternatívája

– szögezte le a közgazdász.

A gázvezeték infrastruktúrájának megbízhatóságával kapcsolatban kifejtette, hogy a Török Áramlat fiatal vezeték, mindössze öt éve helyezték üzembe, így annak teljes infrastruktúrája korszerűnek tekinthető:

Ugyan az orosz–ukrán háború kirobbanását követő szankciós adok-kapok során több ízben felmerült, hogy egyes vállalatok korlátozása megnehezítheti majd a rendszeres karbantartási feladatok ellátását, ezeket a problémákat rövid időn belül sikerült kezelni, így a vezeték és annak kiszolgálólétesítményei jó állapotban működnek.

A leállás áremelkedést váltana ki

Kérdésünkre, milyen politikai kockázatokkal jár a Török Áramlatra való támaszkodás, Hortay Olivér azt válaszolta, hogy a közép-európai régió ellátása szempontjából a Török Áramlat már önmagában is egy alternatív beszerzési útvonalnak tekinthető, amellyel az érintett országok az ukrán tranzitnak való kitettségüket igyekeztek enyhíteni és – az oroszokon túl – új keleti forrásországokat bevonni.

A közgazdász kiemelte: az ukrán tranzit idei leállása rámutat, hogy a törekvések nem voltak alaptalanok, és hogy Magyarország helyesen tette, hogy más országoknál proaktívabban vett részt a déli irányú beszerzések megvalósításában.

„Az, hogy a régióba koncentráltan nagy mennyiségű gáz érkezik egyetlen vezetéken keresztül, természetesen hordoz kitettségi kockázatokat, de ezen a helyzeten nehéz úgy változtatni, hogy a kellően nagy kapacitású, alternatívát kínáló ukrán tranzit politikai okokból leáll, és hogy Brüsszel klímavédelmi és anyagi szempontokra hivatkozva nem támogatja az új, nagy nyomású nemzetközi vezetékek kiépítését. Magyarország – saját tengerpart híján – nem tud közvetlenül cseppfolyósított földgázt fogadni, és arra is korlátozott ráhatása van, hogy más országok saját területükön milyen új vezetékeket létesítenek. Hazánk hiába építette tehát ki az elmúlt években a határkeresztező vezetékeit és hiába alakított ki jó kapcsolatot a potenciális forrásországokkal, ezek a törekvések nem tudták teljesen megszüntetni a történelmi, földrajzi és infrastrukturális adottságokból fakadó kitettséget” – magyarázta Hortay Olivér.

Ha szabotázs miatt leállna a Török Áramlat, a közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a leállás várhatóan jelentős és azonnali áremelkedést váltana ki az uniós gáztőzsdéken és a beszerzések gyökeres újragondolására késztetné a közép-európai régiót:

Az érintett országok a kieső mennyiséget rövid távon vélhetően gáztárolóik gyorsabb merítésével kompenzálnák és igyekeznének mielőbb új beszállítókat találni, illetve alternatív útvonalakon kapacitásokat lefoglalni. Azt, hogy egy ilyen havária helyzet hogyan alakítaná át a helyi értékláncokat, okozna-e fizikai hiányt, és ha igen, milyen időtávon, nagyon nehéz előrejelezni, ugyanis még az ukrán tranzit leállásának következményei sem látszanak teljesen tisztán. Nem világos például, hogy Ausztria mekkora mennyiséghez és milyen áron jut nyugatról, illetve hogy Szlovákia mekkora arányban tudja majd déli irányból pótolni a korábban Ukrajnán keresztül érkező volument.

Hortay Olivér szerint egyelőre úgy tűnik, hogy Robert Fico szlovák kormányfő még arról sem tett le teljesen, hogy kitapossa az ukrán tranzit újraindítását – akár közvetítőkön keresztül.

Ezeken felül az sem lenne elhanyagolható körülmény, hogy pontosan mi okozná a Török Áramlat leállását. Az elmúlt két év bebizonyította, hogy bizonyos támadások okozta károk – ha a felek érdekeltek a helyreállításban – akár órák alatt is orvosolhatók, de mások – különösen, ha az infrastruktúra-elemre nem tartanak igényt – tartós leálláshoz is vezethetnek. Annyi azonban leszögezhető, hogy a Török Áramlat érdemi idejű kiesése jókora káoszt okozna az európai – és különösen a közép-európai – gázpiacon

– hangsúlyozta a közgazdász.

Magyarország elvégezte a saját házi feladatát

Az Index kérdésére arról is beszélt, hogy Magyarországnak nincs érdemi fizikai ráhatása a Török Áramlat biztosítására, ugyanis az más országok területén halad át és a tulajdonosai is külföldi vállalatok. A Török Áramlathoz hasonló infrastruktúra-elemek működési kereteit és az esetleges támadások következményeit azonban szigorú nemzetközi jogi keretek szabályozzák.

Amennyiben ezeket egy fél megsérti és az infrastruktúra-elem működése veszélybe kerül, ezek a szabályok életbe lépnek és a folyamatban már a hazánkhoz hasonló érintetteknek is lehet szerepük, de remélhetőleg ilyesmire nem kerül sor. Végül nem szabad lebecsülni a külpolitika és a kommunikáció szerepét sem. Az Északi Áramlat felrobbantása után többen felvetették, hogy a német kormány stratégiai hibát követett el azzal, hogy már a támadás előtt következetesen azt kommunikálta, hogy a vezetéken keresztül érkező gázra nem lesz szükség. A támadók így joggal feltételezhették, hogy az egyébként is gyenge szivárványkoalíció nem fogja érvényesíteni a jogi szankciókat. Ezzel szemben Magyarország nagyon határozottan kiáll a Török Áramlat jelentősége mellett, a kormány több ízben jelezte, hogy az esetleges támadást terrorcselekménynek tekintené és mindent megtesz a vezetéket biztosító partnerországokkal való jó együttműködés fenntartása érdekében

– fejtette ki Hortay Olivér.

Milyen alternatív energiaforrások vagy útvonalak állnak rendelkezésre Magyarország számára a földgázellátás diverzifikálása érdekében? – tettük fel a kérdést. A közgazdász rámutatott, hogy Magyarország összekötötte gázhálózatát a szomszédos országokkal, így az útvonal-diverzifikáció szempontjából elvégezte saját házi feladatát. Ezen a szinten a határon túli befogadási és szállítási képességek – például a horvát krki LNG-terminál kapacitása – illetve a költségek jelentenek nehézséget.

„A források diverzifikációja talán még nagyobb kihívás. A régiónk kitettségét érdemben enyhíteni képes új kitermelési kapacitások – például a román Neptun Deep gázmező vagy az azeri források – felfutása bizonytalan és legkorábban 2027-től várható” – jelentette ki Hortay Olivér, hozzátéve, hogy a beszerzési kockázatok ráadásul nemcsak a régiónkat, de az egész EU-t érintik. A közgazdász szerint kérdéses, hogy az USA milyen ütemben lesz képes növelni LNG-exportját, hogy Katar beváltja-e ígéretét, és az új átláthatósági szabályok miatt korlátozza-e az EU-ba irányuló szállításait, valamint, hogy az ázsiai piacok igényeinek növekedése mennyiben növeli a versenyt a szűkös forrásokért.

(Borítókép: A Török Áramlat földgázvezeték első vezetékének építése 2018. április 26-án. Fotó: Anadolu / Getty Images)