Az elmúlt években folyamatos volt a gáztranzit Ukrajnán keresztül, és a telek is enyhék voltak, ezért a magyar gázfogyasztás átlagon aluli szinten tudott maradni. Most a keményebb tél beköszöntével és az ukrán áramlat megszűnésével viszont nagyobb a nyomás a kormányon, hogy meg tudja tartani a rezsicsökkentést, és ne éreztesse negatív hatásait ez a két külső tényező. Szakértő segítségét kértük, hogy megtudjuk, mekkora a probléma.
Az elmúlt években folyamatosan csökkenő gázfogyasztásról számolt be Magyarországon az Energiaügyi Minisztérum (EM), hiszen 2023-ban a magyar lakosság alig valamivel több mint 3 milliárd köbmétert fogyasztott el, a gazdaság igényeit tavaly mintegy 5,5 milliárd köbméter földgáz fedezte. 2024-ben az első kilenc hónap adatai alapján sikerült még ezeket is lejjebb szorítani, hiszen mintegy 300 millió köbméterrel fogyasztott kevesebbet Magyarország 2024 januárja és szeptembere között.
A tél beálltával most viszont változott a helyzet, a KSH adatai szerint az októbert, a novembert és a decembert is pluszban zárta a magyar gázfogyasztás az egy évvel korábbi értékekhez képest, viszont semmi ok az aggodalomra, hiszen a gáztározók töltöttségi szintje nagyon jó,
jelenleg is 62,68 százalékos a magyar tározók töltöttsége.
Az EM ősszel arról számolt be, hogy tavaly az együttesen mintegy 8,5 milliárd köbméteres gázfogyasztás több mint 70 százaléka a nagy hidegek beköszönte előtt hozzáférhető. Az előző fűtési szezon együttesen 5,7 milliárd köbméteres felhasználásával megegyező mennyiséget már szeptember elejére betároltuk. Ráadásul az időarányos előrehaladáson alapuló becslések szerint idén 8 milliárd köbméter alá szorulhat az éves földgázfelhasználás. A tartalékok tehát akár még nagyobb hányadát is fedezhetik a tényleges szükségleteknek.
Igen ám, viszont január elején beköszöntöttek a hidegebb napok, ráadásul Ukrajna is leállította az orosz földgáz szállítását az országon keresztül, így az már csak a Török Áramlaton keresztül éri el hazánkat. Ez megdobhatja a beszerzés költségét, a beszerzett mennyiségre is kihathat, ez pedig közvetve akár a rezsicsökkentésre is hatással lehet.
Mivel a Török Áramlaton keresztül évi 3,5 milliárd köbméter, Ausztrián át pedig évi 1 milliárd köbméternyi földgáz kerül a magyar piacra, és az FGSZ becslése szerint 2025–2026-ban a napi hazai földgázkitermelés elérheti az 5,5 millió köbmétert – a szintet pedig akár három évig is fenn tudják tartani –, ezért nagy probléma nem lehet. A hazai tárolókban 6 milliárd köbméter földgáz elraktározásával készült fel a kormány a télre, még szeptemberben, akkor 90 százalék körül álltak a tározók, míg decemberre ez 68 százalékra csökkent.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője megkeresésünkre azt mondta, hogy idén normál tél van, tehát a 2023-as és a 2024-es adatok az enyhe időjárásnak voltak betudhatók. Viszont a tárolók állása és a magyar fogyasztás között „nincs egy az egyben kapcsolat”, hiszen bérbe is tárolunk gázt (például Szerbiának), plusz a kereskedők gázkészlete is a tárolókban van.
Tehát a tárolók ürülése nem felel meg a magyar fogyasztásnak, sokkal inkább a tükörképe a régiós fogyasztásnak és az export-import mennyiségének. Ha több az import, ugyanakkora fogyasztással nem lehet ugyanannyira leüríteni a tárolókat
– mondta a szakértő.
Kifejtette azt is, hogy az Ukrajnán keresztül érkező tranzit hiánya volumenkiesést nem okoz a magyar ellátásban, hiszen az 1 milliárd köbméternyi gázt, ami arról jött a Gazpromtól, már átirányították a Török Áramlatra. A volumenre tehát nem, viszont az árakra mindenképpen hatással van a tranzit leállása – erősítette meg Pletser. A rezsicsökkentési rendszer fenntartása nyilván függ attól, hogy mennyiért vesszük a gázt, de függ a kormány politikai akaratától és attól is, hogy mennyi tartalék van erre a költségvetésben – mondta.
Én úgy látom, hogy még nem vagyunk ott sem a költségvetési hiányban, sem a gázárban, hogy ezt a rendszert egyelőre változtatni szeretnék, nagyon erős a politikai támogatottsága
– nyugtatott meg a szakértő. Viszont azt is hozzátette, hogy közgazdaságtanilag nem egy hatékony megoldás a mostani.
A magasabb árak a hazai termelőknek (Mol, MVM) jót tesznek, és a magyar kereskedőknek kifejezetten kedvező, hogy nem jön Ukrajnából gáz – főleg Szlovákia felé –, hiszen megveszik délről, és felárral tovább tudják adni. Viszont akinek egyértelműen rossz ez a helyzet, az a magyar nagykereskedelmi fogyasztó, aki így egyre magasabb gázárat kénytelen fizetni.
Pletser Tamás szerint a magyar állam szempontjából „ez egy semleges, talán pozitív összkép”, hiszen amíg a rezsicsökkentés miatt ugyan kiesik egy jelentős összeg, addig az MVM oldaláról jelentősen megnövekednek a bevételek.
A szakértő szerint a 2024-es és 2025-ös évben egyelőre feszült az LNG-piac (cseppfolyósított földgáz), és idén az év végéig az is marad, mert nem jön be nagyobb kapacitás, viszont az ázsiai piacon egyre nagyobb rá az igény. Az árakat Európában 2022 óta a globális árfolyam határozza meg, hiszen a marginális termelők az oroszok voltak, „odaszóltunk, hogy kellene még, és küldtek”.
De most az ármeghatározás a globális LNG-piactól függ, és az most egy picit szűkebb, mint korábban
– mondta Pletser az ázsiai kereslet és a kapacitásbővülés aránytalan együttesére utalva. Viszont zárásként megnyugtatott, hogy 2025 végétől 2028-2029-2030-ig egy egészen jó időszak lehet ebből a szempontból, tehát már nincs hét szűk esztendő, maximum egy, az is az LNG-piacon.
(Borítókép: Egy dolgozó a gáz nyomását ellenőrzi az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)