„Páros lábbal rúgta be az ajtót az új amerikai elnök. Már az első napon világossá tette sok egyéb mellett, hogy célja az amerikai olaj és gáz globális hegemóniája” – írja Hernádi Zsolt a Mandineren megjelent véleménycikkében.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez az amerikai olajipar felpörgetése, a klímapolitika újragondolása és a megújuló energiaforrások visszaszorítása mellett azt is jelenti, hogy „jönni fog az amerikai cucc – nem is kevés”. Úgy gondolja, hogy egy régóta zajló folyamat felgyorsítására kell felkészülnünk.

Felidézte, hogy a háború kitörése óta Európa az Egyesült Államok legnagyobb LNG-vásárlója lett, a járvány előtt a kontinensre érkező cseppfolyós földgáz 21 százaléka származott az Egyesült Államokból, a múlt évben már a 48 százaléka. Ez azt jelenti, hogy láthatóan kiszorul az eddig piacvezető energiahordozó, az orosz gáz, főleg, hogy a következő cél a keletről behozott LNG visszaszorítása lehet.

Hernádi Zsolt szerint olyan, mintha az Európai Unió vezetése furán nézné a dolgokat. Jó példának látja erre az Európai Bizottság egyik új tervét, amelynek célja teljesen leválni az orosz energiahordozókról. A névadó, az energiabiztos Dan Jørgensen kerek perec kijelentette: a leválás feltétele, hogy az Európai Unió át tudjon állni az amerikai importra. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint persze neki könnyű Dániából, mivel tengerparttal rendelkeznek, de a kérdés inkább az, hogy megéri-e ez nekünk.

Nem arról van szó, hogy Európa versenyképtelenségének éppen az az egyik oka, hogy magasak az energiaárak? Konkrétan háromszor annyit kell fizetniük az európai cégeknek, mint az egyesült államokbelieknek. Vajon az amerikai olcsóbb lesz, mint az orosz? A múlt év azt mutatja, hogy nem: a melldöngető Moszkva-ellenes retorika dacára Franciaország, Spanyolország, Olaszország úgy veszi az orosz LNG-t, mintha kötelező lenne. Érthető és racionális is a lépés: még mindig az a legolcsóbb. Ki akarná önként lehúzni a saját iparát, gazdaságát az ukrán háborúért?

– fogalmazott Hernádi.

Végezetül megállapította, hogy a mi érdekünk az, hogy a jelenlegi energia-infrastruktúra megmaradjon, illetve hogy kiegészüljön újakkal, és nőjön a verseny.

„A háború borzalmas dolog, és világosan kell jelezni, hogy ez nem elfogadható, de a Jørgensen-terv helyett szuverenitási tervre van szükség. Hogy növekedjen a cselekvési szabadságunk. Egy cső jó, két cső még jobb” – szögezte le, hozzátéve, hogy piaci alapon dőljön el, hogy amerikai LNG vagy orosz vezetékes gáz jöjjön, mert „mi csak akkor járunk jól”.