Még múlt év végén látszólag nagy fordulatot vett a kormány és a Szilícium-völgy internetóriásainak harca, a Google és a Facebook ugyanis fölkerült a NAV legnagyobb adóhátralékosokat összesítő listájára, amiért nem fizették be a rájuk kiszabott reklámadót. Az internetes világcégek elleni kormányzati szájkaraténak azonban komoly eredménye eddig nem volt, a felek pereskednek, az ügy már az Alkotmánybíróságot is megjárta, a két cég viszont még mindig nem fizette be a milliárdos számlát, amelyet a NAV kiállított.

A kormány már évek óta dolgozik azon, hogy eredményesen tudjon adót beszedni a Facebooktól és a Google-től, ezért még a reklámtörvényt is módosították két éve, hogy az olyan cégeken is bevarrhassák azt, akik amúgy nem Magyarországon adóznak. Ez alapján tavaly év végén a két cég fölkerült az adóhátralékosok listájára, idén januárban pedig a NAV benyújtotta a számlát: még tavaly januárban, vagyis közel másfél évvel ezelőtt fejenként 10 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a cégek ellen, mert a cégek elmulasztottak bejelentkezni a NAV-nál, hogy szeretnék befizetni a reklámadót a közzétett reklámaik után. Ezt pedig pár napon belül a legmagasabb kiszabható egymilliárd forintra emelte az adóhivatal.

A két cég viszont pert indított a NAV ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, mert egy nemzetközi egyezmény értelmében úgy veszik, hogy nekik, vagyis a Google és a Facebook Írországba bejegyzett európai leányvállalatainak elég Írországban adóznia, Magyarországon ezután már nem kell. A bíró pedig mindkét perben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állapítsa meg, hogy a reklámtörvény a mostani formájában sérti a Magyarország és Írország között fennálló, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Az Alkotmánybíróság meg is vizsgálta az indítványokat, egy ügyet gyúrva a kettőből, és arra jutott, hogy a Google és a Facebook tök jogosan kapott büntetést a NAV-tól, mert a reklámtörvény értelmében be kellett volna jelenkezniük a magyar hatóságoknál ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, hogy kettősen adóznának-e a reklámaik után.

Az egymilliárdos szuperbírság pedig ezért a mulasztásért jár, nem azért, mert ennyi adóval tartoznak a cégek a magyar államnak. Pont az tenné ugyanis az AB szerint lehetővé, hogy egyenlően bánjanak a magyar és külföldi cégekkel, ha a külföldiek is bejelentkeznek a NAV-nál. Mindez még tavaly novemberben történt, ezután került fel a két cég a NAV listájára. (Ami persze a kormányt és kormánypártot nem tántorítja el attól, hogy továbbra is a két cég felületein hirdessen.)

A Google és a Facebook perében valószínűleg azóta sem döntött a bíróság, igaz, az egyik cég ügyvédje, akit sikerült elérni, még ezt sem volt hajlandó elárulni az Index kérdésére. Viszont

A reklámtörvény módosítása ugyanis azt is kimondja, hogy ha az adóalany "adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg".

(Borítókép: Paul Marotta/Getty Images/AFP )