Egyes hiányszakmákban már munkavállalási engedélyre sincs szüksége az Ukrajnából és Szerbiából érkező munkavállalóknak ahhoz, hogy Magyarországon legálisan dolgozzanak - így módosította a szabályokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.Erről a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda írt közleményt, amelyet a Napi.hu szemlézett. A kormány már eddig is megkönnyítette például az ukrán vendégmunkásoknak, hogy nálunk csökkentsék a munkaerőhiányt. Ezt a rendeletét módosította legutóbb úgy az NGM, hogy például
már munkavállalási engedélyt sem kell kiváltaniuk. A szerb és ukrán állampolgárok 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak és dolgozhatnak Magyarországon, 90 nap után viszont tartózkodási engedélyt kell szerezniük. A foglalkoztatóknak azért be kell jelenteniük az engedélymentesen foglalkoztatott szerb és ukrán dolgozókat a munkaügyi hivatalnál, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon kell jelenteni. A dolgozóknak pedig a szakképesítésüket kell a munkáltatók felé igazolni ahhoz, hogy megúszhassák a munkavállalási engedély kiváltását.
"A szomszédos harmadik országból érkező munkavállalók munkavállalási engedélyhez jutásának feltételei 2016 júliusa óta változatlanok. A Magyarországgal szomszédos, nem EU-s állampolgárok foglalkoztatási szempontból való engedélymentessége kizárólag a legfeljebb 90 napig tartó munkavégzésre vonatkozik, ezt a foglalkoztatást be kell jelentenie a magyar foglalkoztatónak. A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén az idegenrendészeti hatóság az összevont tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatja, kizárólag a foglalkoztatási szerv megkeresésétől tekint el 2016. július 1-től. Harmadik országok állampolgárainak magyarországi munkavállalása nem egyenlő sem a bevándorlással, sem pedig a migránsok magyarországi befogadásával.
A kormány célja, hogy elsősorban a hazai álláskeresőket segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben, hiszen a versenyszférában több tízezer betöltetlen álláshely van jelenleg. Ezt szolgálja a szakképzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálása, a munkáltatói adóterhek csökkentése, a béremelések pedig hozzájárulhatnak a betöltetlen álláshelyek csökkenéséhez. Amíg a hazai munkaerő-tartalék alkalmassá válik a versenyszférában történő munkavállalásra, addig olyan munkakörökben, ahol sem magyar, sem uniós állampolgár nem áll rendelkezésre, továbbra is lehetősége van a cégeknek harmadik országból érkezett állampolgárok foglalkoztatására, ezt piaci kérdésnek tekintjük. A kormány célja, hogy megelőzze az ezzel járó termeléskiesést, és a hazánkba befektetni akaró cégek se szembesüljenek munkaerőhiánnyal. Magyarországon az elmúlt évben alig több mint 6 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki harmadik országbelieknek – 2004-ben ez a szám még 65 ezer volt. A munkavállalási engedély lejártát követően ezek a munkavállalók elhagyják Magyarországot" - közölte cikkünk megjelenése után az NGM Sajtó- és Kommunikációs Titkársága.